Orbán úgy érzi, horrorgyűjtemény várja Brüsszelben

Publikálás dátuma
2018.10.12 10:39

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
A miniszterelnök szerint az EB programja nagyon kemény lesz, Tarlóst pedig nem lehet csak úgy küldözgetni.
Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, Brüsszelben gőzerővel gyártják a betelepítési programokat. Az MTI összefoglalója szerint Orbán úgy fogalmazott: a Brüsszelben ma hatalmon lévő bevándorláspárti erők a májusi európai parlamenti (EP) választásig mindent át akarnak erőltetni, mert előfordulhat, hogy a szavazás után egy bevándorlást elutasító többség jön létre a kontinensen. Az Európai Bizottság ezért most közzétette programját arról, mit kellene sürgősen végrehajtani, ami
Orbán értékelése szerint „horrorgyűjtemény egy magyar ember számára”.
Ugyanis – szavai szerint – állandó betelepítési programról, legális migrációs útvonalak megnyitásáról, afrikai országokkal közös kísérleti migrációs programokról és humanitárius vízum bevezetéséről szól, továbbá bevonná az NGO-kat a vízumelbírálásba, elvenné a határvédelmet a tagállamoktól, és átadná a Frontexnek, ahol már nem határvédelemről beszélnek, hanem határmenedzsmentről. „A határvédelem szó azt jelenti, a határ, amit megvédünk, a határmenedzsment azt jelenti, hogy van ott valami, amin az átjutást valahogy el kell intézni. Ez egy teljesen más gondolkodásmódot kifejező kategória, illetve definíció" – jelentette ki. A kormányfő ezek alapján arra számít a közelgő EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban, hogy
„erős napjai” lesznek a jövő héten Brüsszelben.
Orbán Viktor azt mondta, bevándorláspárti oldalon mindig az EP – „Magyarországgal is szórakozó” – liberális frakciója megy legelöl, mert olyan pénz- és médiatámogatás van mögötte, amely alapján ez tekinthető a legerősebb csoportnak az EP-ben. A miniszterelnök az interjúban az elmúlt évek fontos eredményének nevezte, hogy felszínre hozták a korábban rejtőzködő, „víz alatt dolgozó” Soros-hálózatot, amelyet senki nem hatalmazott fel az emberek életének befolyásolására. Szerinte ez a csata az Egyesült Államokban is zajlik: Donald Trump elnök erőcsoportjai, valamint „a Sorosék” között, és míg a Trump körüli erők vissza akarnak térni az amerikai nemzeti érdekek alapjára, addig a Soros-féle hálózatok, a globalisták a nemzetállamokra nézve kötelező világkormányzást akarnak. Ez a szembenállás mindenhol megfigyelhető, Magyarországon is, csak az ellenzék „szárnyaszegettsége” miatt a konfliktus nem rajzolódik ki a maga komolyságában, mert ugyan a magyar ellenzék a globalista világkormányzás filozófiáját képviseli, „csak éppen ebben a pillanatban ennek nincs nagy jelentősége” – tette hozzá. Szerinte egyébként az ilyen hálózatok, mozgalmak „három telefonon intézik az ügyeket” – ami kétségtelen versenyelőnyük a nemzetállamokkal szemben –, be akarják juttatni az embereiket a fontos helyekre, úgy működnek, mint a titkosszolgálatok, „ők maguk a kiszervezett titkosszolgálatok”.

Erdogan Budapesten

Recep Tayyip Erdogan török elnök hét eleji budapesti látogatásáról szólva Orbán Viktor azt mondta: a magyar külpolitika általános alapelve, hogy „nekünk az a dolgunk, hogy barátokat gyűjtsünk, ne pedig ellenségeket”. Hozzátette, hogy a török politikai rendszer kérdésével kapcsolatos ügyek a törökökre tartoznak. Magyarországot eddig is távol tartotta attól, hogy „rossz nyugat-európai tempót” vegyen fel, és megpróbáljon kioktatni más államokat, hogy „ejnye-bejnye, nem így kell ám viselkedni” – fejtette ki. Megjegyezte, hogy ezt a „divatot” az amerikaiak vezették be, de ők is rájöttek, hogy ez a viselkedés nem vezet sehova.

Tarlós újraindul

Tarlós István héten bejelentett főpolgármester-jelöltségéről Orbán Viktor elmondta: a Fidesz kerületi polgármesterei hatalmazták fel őt arra, hogy kérje fel a főpolgármestert az újraindulásra. Hozzátette, hogy Tarlós István nem olyan ember, akit a miniszterelnök „csak úgy egyik helyről a másikra küldözgethet”, de ez vice versa igaz, vagyis
„egyikünk sem az a tipikus balett-táncos alkat”.

Ápolási díj

Végül az ápolási díj emelésére tért ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az érintettek olyan terhet viselnek, amely több figyelmet tesz indokolttá. „Folyamatosan érjük el azokat a társadalmi csoportokat, amelyek nehéz helyzetén segíteni tudunk” – mondta Orbán. Novák Katalin csütörtökön jelentette be, hogy 2022-re – három lépésben – az összeg elérheti az akkori minimálbér összegét. Nyáron a kabinet még próbálta elhessegetni az otthonápolás ügyét. Erről itt írtunk bővebben.
2018.10.12 10:39

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42