Orbán úgy érzi, horrorgyűjtemény várja Brüsszelben

Publikálás dátuma
2018.10.12. 10:39

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök szerint az EB programja nagyon kemény lesz, Tarlóst pedig nem lehet csak úgy küldözgetni.
Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, Brüsszelben gőzerővel gyártják a betelepítési programokat. Az MTI összefoglalója szerint Orbán úgy fogalmazott: a Brüsszelben ma hatalmon lévő bevándorláspárti erők a májusi európai parlamenti (EP) választásig mindent át akarnak erőltetni, mert előfordulhat, hogy a szavazás után egy bevándorlást elutasító többség jön létre a kontinensen. Az Európai Bizottság ezért most közzétette programját arról, mit kellene sürgősen végrehajtani, ami
Orbán értékelése szerint „horrorgyűjtemény egy magyar ember számára”.

Ugyanis – szavai szerint – állandó betelepítési programról, legális migrációs útvonalak megnyitásáról, afrikai országokkal közös kísérleti migrációs programokról és humanitárius vízum bevezetéséről szól, továbbá bevonná az NGO-kat a vízumelbírálásba, elvenné a határvédelmet a tagállamoktól, és átadná a Frontexnek, ahol már nem határvédelemről beszélnek, hanem határmenedzsmentről. „A határvédelem szó azt jelenti, a határ, amit megvédünk, a határmenedzsment azt jelenti, hogy van ott valami, amin az átjutást valahogy el kell intézni. Ez egy teljesen más gondolkodásmódot kifejező kategória, illetve definíció" – jelentette ki. A kormányfő ezek alapján arra számít a közelgő EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban, hogy
„erős napjai” lesznek a jövő héten Brüsszelben.

Orbán Viktor azt mondta, bevándorláspárti oldalon mindig az EP – „Magyarországgal is szórakozó” – liberális frakciója megy legelöl, mert olyan pénz- és médiatámogatás van mögötte, amely alapján ez tekinthető a legerősebb csoportnak az EP-ben. A miniszterelnök az interjúban az elmúlt évek fontos eredményének nevezte, hogy felszínre hozták a korábban rejtőzködő, „víz alatt dolgozó” Soros-hálózatot, amelyet senki nem hatalmazott fel az emberek életének befolyásolására. Szerinte ez a csata az Egyesült Államokban is zajlik: Donald Trump elnök erőcsoportjai, valamint „a Sorosék” között, és míg a Trump körüli erők vissza akarnak térni az amerikai nemzeti érdekek alapjára, addig a Soros-féle hálózatok, a globalisták a nemzetállamokra nézve kötelező világkormányzást akarnak. Ez a szembenállás mindenhol megfigyelhető, Magyarországon is, csak az ellenzék „szárnyaszegettsége” miatt a konfliktus nem rajzolódik ki a maga komolyságában, mert ugyan a magyar ellenzék a globalista világkormányzás filozófiáját képviseli, „csak éppen ebben a pillanatban ennek nincs nagy jelentősége” – tette hozzá. Szerinte egyébként az ilyen hálózatok, mozgalmak „három telefonon intézik az ügyeket” – ami kétségtelen versenyelőnyük a nemzetállamokkal szemben –, be akarják juttatni az embereiket a fontos helyekre, úgy működnek, mint a titkosszolgálatok, „ők maguk a kiszervezett titkosszolgálatok”.

Erdogan Budapesten

Recep Tayyip Erdogan török elnök hét eleji budapesti látogatásáról szólva Orbán Viktor azt mondta: a magyar külpolitika általános alapelve, hogy „nekünk az a dolgunk, hogy barátokat gyűjtsünk, ne pedig ellenségeket”. Hozzátette, hogy a török politikai rendszer kérdésével kapcsolatos ügyek a törökökre tartoznak. Magyarországot eddig is távol tartotta attól, hogy „rossz nyugat-európai tempót” vegyen fel, és megpróbáljon kioktatni más államokat, hogy „ejnye-bejnye, nem így kell ám viselkedni” – fejtette ki. Megjegyezte, hogy ezt a „divatot” az amerikaiak vezették be, de ők is rájöttek, hogy ez a viselkedés nem vezet sehova.

Tarlós újraindul

Tarlós István héten bejelentett főpolgármester-jelöltségéről Orbán Viktor elmondta: a Fidesz kerületi polgármesterei hatalmazták fel őt arra, hogy kérje fel a főpolgármestert az újraindulásra. Hozzátette, hogy Tarlós István nem olyan ember, akit a miniszterelnök „csak úgy egyik helyről a másikra küldözgethet”, de ez vice versa igaz, vagyis
„egyikünk sem az a tipikus balett-táncos alkat”.

Ápolási díj

Végül az ápolási díj emelésére tért ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az érintettek olyan terhet viselnek, amely több figyelmet tesz indokolttá. „Folyamatosan érjük el azokat a társadalmi csoportokat, amelyek nehéz helyzetén segíteni tudunk” – mondta Orbán. Novák Katalin csütörtökön jelentette be, hogy 2022-re – három lépésben – az összeg elérheti az akkori minimálbér összegét. Nyáron a kabinet még próbálta elhessegetni az otthonápolás ügyét. Erről itt írtunk bővebben.
Szerző

Mirkóczki Ádám lett a Jobbik kommunikációs igazgatója

Publikálás dátuma
2018.10.12. 09:11

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A pártnak ezentúl is két szóvivője lesz, Jakab Péter és Szilágyi György.
Kommunikációs igazgatónak nevezte ki Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselőt a Jobbik – olvasható a párt közleményében. Mint írják, a Jobbiknak ezentúl is két szóvivője lesz: Jakab Péter, aki eddig is ellátta ezt a feladatkörét, valamint Szilágyi György frakcióvezető-helyettes.
Szerző

Tartalékos katonákat csinálnának a kirúgott minisztériumi tisztviselőkből

Publikálás dátuma
2018.10.12. 09:01
Illusztráció
Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A 24.hu úgy tudja, a szolgálatvállalási kényszer alól a nők számára sem lesz kibúvó.
Nagy trükköt talált ki a kormányzat, amely egy időben tervezi csökkenteni a minisztériumi tisztviselők és növelni a hivatásos katonák, illetve a tartalékosok létszámát: a 24.hu úgy tudja,
lényegében rákényszerítik a várhatóan 9-10 ezer kirúgott tisztviselő jelentős részét, hogy lépjen be a Magyar Honvédség tartalékos katonái közé.

A portál információi szerint a szolgálatvállalási kényszer alól a nők számára sem lesz kibúvó. A 24.hu minisztériumi forrásai szerint a napokban tartott állományi tájékoztatókon közölték a kirúgási listák véglegesítésére váró hivatalnokokkal, hogy csak szolgálatvállalás fejében kínálnak majd más munkát annak, aki az állami szektor más részében szeretne elhelyezkedni. Azt írják, felmentés nincs, mert a katasztrófavédelmi törvény alapján az ott felsorolt kevés kivételtől eltekintve szinte mindenkire kiterjeszthető a polgári védelemben való részvétel kötelezettsége.
„Úgy tűnik, sokaknak kínálnak majd lehetőséget, azok közül, akik elveszítik munkájukat, de leginkább az ötven év alattiaknak, és csak akkor, ha vállalják a tartalékos katonai vagy a katasztrófavédelmi szolgálatot”

– mondta a portálnak egy minisztériumi alkalmazott.

Hozzátette, hogy a munkaügyi válogatáshoz a HR-osztályoknak már le kellett adni a bizonyítványokat és a jogosítványok másolatát. A hírek szerint egy orvoscsoport is megvizsgálja a hivatalnokokat, ennek eredménye pedig szintén befolyásolhatja, hogy ki milyen ajánlatot kap majd. Akik nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában, azok valószínűleg kénytelenek lesznek beletörődni, hogy az állami fenntartású területek hiányszakmáiba irányítják őket.
A portál kiemeli, hogy a kormányzati tervek szerint az egészségügy és a szociális ágazat emberhiánnyal küzdő, és persze sokkal kevésbé megfizetett területeire csoportosítanák át az embereket. Budapesten és Pest megyében van az országban a legnagyobb kereslet kórházi ápolóra, műtőssegédre, valamint gyermekgondozókra. Az ehhez szükséges átképzéseket a költségvetés finanszírozza, de csak abban az esetben, ha az érintett aláírta a tartalékos katonai szerződését is a honvédséggel.

Önkéntes tartalékosi rendszer

A 24.hu felidézi, hogy a honvédség tavaly alakította át az önkéntes tartalékosi rendszert. Létrehozták a területvédelmi tartalékos szolgálati formát azzal a céllal, hogy minden járásban önkéntes századok álljanak fel, amelyek katasztrófahelyzetekben vagy szükség esetén ünnepségek, koszorúzások biztosításánál is bevethetők. A tartalékosokat a kötelező kiképzési időszak után évente 20 napra bármikor – hétvégén is – behívhatják. A bruttó 130 ezer forintos éves rendelkezésre állási díj azonban nem volt elég vonzó, a honvédség az eddigi 8 ezres létszámkeretét sem tudta feltölteni.

Megemelnék a hadsereg létszámát

Egy, a honvédelmi miniszter által kedden benyújtott országgyűlési határozati javaslat jelentősen megemelné a Magyar Honvédség létszámát – vette észre a hvg.hu. A parlament.hu-n olvasható határozattervezet csaknem minden állománycsoportban magasabb létszámkeretet engedélyez az eddig hatályban lévőnél, összesen pedig 7950 fővel emelné meg a honvédség létszámát, az eddigi 29 700-ról 37 650 főre. A tisztek létszáma 5 690-ről 6 600-ra, az altisztek száma 8 845-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 7 895-ről 13 200-ra emelkedne, míg a honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altiszt-jelölteké 100-ról 250-re nőne. A Magyar Honvédség állományában egyedül a kormánytisztviselők és közalkalmazottak keretszáma csökkenne, az eddigi 6 670-ről 6 600-ra, eszerint a honvédség kötelékében dolgozók közül mindössze 70 főt érint az államigazgatásban tervezett nagy leépítés. A határozat az önkéntes tartalékosok létszámát is megemelné, 8 ezerről 20 ezerre.

Szerző
Frissítve: 2018.10.12. 09:48