Brüsszelben a vállukat vonogatják a magyar hajléktalantörvényre

Publikálás dátuma
2018.10.31. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A magyar alkotmánymódosítás valószínűleg nem ütközik az EU jogszabályaiba, és az Európai Bizottság nem is érzi magát illetékesnek.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke megkapta a hajléktalanokkal foglalkozó civil szervezetek európai ernyőszervezetének (FEANTSA) nyílt levelét – közölte érdeklődésünkre a testület szóvivője. Mint beszámoltunk róla, a FEANTSA ebben felkérte a Bizottságot: tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a magyar kormány ne büntesse, hanem megfelelő intézkedésekkel kezelje a hajléktalanságot. Az Európai Uniónak korlátozott hatásköre van szociális ügyekben – hangsúlyozta a szóvivő, aki elkerülte a választ arra a kérdésünkre, hogy a magyar jogszabály nem sérti-e a hajléktalanok emberi jogait és emberi méltóságát. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy az Európai Bizottság az uniós törvények tiszteletben tartását felügyeli, és nem az egyetemes emberi jogok érvényesülését értelmezi. A brüsszeli testület megítélése szerint a magyar alkotmány júniusi módosítása, amely büntethetővé teszi a hajléktalanságot, valószínűleg nem ütközik az EU jogszabályaiba – tette hozzá. Ugyanakkor Magyarország, akár csak a többi tagállam, az EU polgárok szociális jogait tartalmazó Szociális Jogok Európai Pillérének elfogadásakor vállalta, hogy megfelelő menedéket és szolgáltatást nyújt a hajléktalanoknak annak érdekében, hogy elősegítse társadalmi beilleszkedésüket. A hajléktalanokkal való bánásmódnak ezt a vezérlőelvet kell követnie – szögezte le a bizottsági szóvivő. A közös nyilatkozatba foglalt szociális jogokat a tagállamoknak nem kötelező, inkább ajánlatos érvényesíteniük, így jogilag nem kérhetők számon rajtuk. A FEANTSA szerint viszont a magyar szabályozás nem pusztán szociális jogokat sért. A hajléktalanok bíróság elé állítása, bebörtönzése, személyes holmijuk megsemmisítése sérti alapvető jogaikat, ellentétes a jogállami normákkal. Többek között erre hivatkozott a Kaposvári Járásbíróság is, amely szerint a hajléktalanokat kriminalizáló rendelet több ponton sérti az alkotmányt.

Kórházi fertőzések: csak az esetszám és a bizonytalanság nőtt

Publikálás dátuma
2018.10.31. 07:30

Fotó: Népszava
Valamit nyilvánosságra hoztak, de még az sem derül ki, hogy egy-egy régióban mely kórházakból származik adat és honnan nem. Pedig a betegeknek joguk lenne tudni, mi történik a kórházban, ahová befekszenek.
A kórházi fertőzésekről szóló rendes évi jelentés idén sem hozta könnyű helyzetbe a pácienseket, továbbra sem állapítható meg belőle, hogy a helyzet romlik-e vagy javul, illetve mely kórházakban vannak nagyobb biztonságban a betegek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) régóta harcol a betegek számára is érthető adatok közléséért. Asbóth Márton, a szervezet képviselője azt mondja, a közzétett adatokból elvben bárkinek értenie kellene, hogy hányan fertőződtek és haltak meg kórházi fertőzések miatt. Annak is világosan ki kellene derülnie, hogy az egyes kórházakban, és azok egyes részlegeiben hányszor, milyen járványok voltak. A betegnek joga van tudni, mielőtt intézményt választ, hogy hol, milyen feltételekkel várják. Asbóth Márton szerint részletes adatok helyett most csak annyi látszik, hogy az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon van a legtöbb kórházi fertőzés, míg Dél-Dunántúlon a legkevesebb. Az utóbbi országrészben csak harmadannyi esetet regisztráltak, mint az Észak-Alföldön – ám azt már csak találgatni lehet, hogy mi ennek az oka. A szakember megjegyezte: a jelentésben az is nehezen fejthető fel, hogy kik azok, akiknek a halála közvetlenül összeköthető a kórházi fertőzéssel, és kik azok, akik megfertőzöttek, de más okok miatt vesztették életüket. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) – az egykori ÁNTSZ és az Országos Tisztiorvosi Hivatal utódszervezete – által közzétett adatok szerint az idén 2 százalékkal több fertőzést jelentettek, mint egy évvel korábban. Ezek között a tavalyinál több a súlyosabb, úgynevezett multi-rezisztens fertőzés. A kórházi járványok mintegy 80 százaléka a katéteres beavatkozások nyomán kialakuló húgyúti, a lélegeztetéssel összefüggésben megjelenő tüdő- és légúti, valamint műtéti seb- és véráramfertőzés volt.
A jelentés készítését ismerő forrásunk szerint azt, hogy összesen hány kórházi fertőzés történt és emiatt hányan haltak meg, csak fertőzésfajtánként lehet értelmezni, az összegzésben közölt számok nem összeadhatók. Példaként említette a véráram fertőzéseket, melynek egy része benne van már a multi-rezisztens kórokozók okozta elváltozásokkal kapcsolatos adatokban. Szerinte a közzétett információk most főként arra valók, hogy egy-egy kórház megnézhesse, saját eseteik hogyan viszonyulnak az országos vagy a régiós adatokhoz, és ha azok nagyon eltérnek, akkor megvizsgálják, mit csinálnak jól vagy rosszul. Az ÁNTSZ honlapján közöltek inkább csak bizonytalanságot okozhatnak az olvasóban, hiszen az adatokat nem lehet továbbgondolni, önmagukban nehezen értelmezhetők. Sőt az sem tudható, hogy egy-egy régióban mely kórházakból származik adat, hiszen nem minden intézmény jelenti az eseteit, adatszolgáltatásukat ugyanis nem ellenőrzi senki. November 15-én hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzésekről az Európa-szerte egyszerre és azonos standardok alapján végzett vizsgálat eredményét. Úgy tudjuk, ez kedvező lesz a magyar egészségügyre nézve: míg a fejlett országokban a betegek hét százaléka kap kórházi fertőzést, itthon csak 4,5 százalékuk. Ám ez mégsem adhat okot megnyugvásra, mert a jó eredmény az már említett módon lejelentett magyar adatokból következik. Van azonban olyan adat, amely ugyan közvetett módon, de valósabb képet mutat a magyar kórházi állapotokról: míg az EU 24 országában 1000 ápolási nap alatt 12,3 liter alkoholos kézfertőtlenítőt használnak, addig a itthon átlagában csak 8,1 litert.
Szerző

Börtönöket álmodott a kormány, ráfizettek, akik hittek neki

Publikálás dátuma
2018.10.31. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nyolc településre ígért új bv-intézetet a kormány, de három helyen már vissza is lépett a kabinet. Az érintett önkormányzatok az eddig befektetett millióikat is bukhatják.
Ózd, Kunmadaras és Kemecse polgármestereit szóban tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM) két államtitkára, hogy lehúzták településüket arról a listáról, amelyen a börtönépítésre kiválasztott helységek szerepelnek. Információink szerint hozzátették: nem akarták, hogy a várhatóan csak novemberben megjelenő új kormányrendeletből értesüljenek a döntésről a városvezetők. Arra a kérdésre, hogy miért éppen őket lökte ki a sorból a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és a BM vezetése, érdemi választ nem kaptak. Magyarázatként annyi hangzott el, hogy a belügyminiszter nem akar többet költeni az építésekre, mint a 2015-ben meghatározott 106 milliárdos keret, márpedig azt az azóta lezajlott két közbeszerzési forduló sikertelensége is igazolta, hogy a nyolc helyen összesen 4500 férőhely kialakításáról dédelgetett álmok nem voltak reálisak, az építőanyagok és a szakmunka is sokkal drágább, mint amivel számoltak. Elsőként Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere jelentette be a hírt, de Guba László, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras polgármestere is tájékoztatta már a képviselő-testületet és a helyi közvéleményt a csalódásról. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecse polgármesterét hiába kerestük, nem értük el. A program további pikantériája, hogy a több mint 40 pályázóból kiválasztott nyolc önkormányzattal csak szóban állapodott meg az állam arról, hogy ingyen területet és közműveket biztosítanak az építkezéshez. Janiczak Dávid számításai szerint Ózd legalább 15 millió forintot költött az előkészítő munkákra, közművekre, Kunmadaras a volt szovjet laktanya és repülőtér kiszemelt területének előkészítésére legalább tízmilliót költött. Mindkét polgármester állítja, nem kaptak ígéretet a kidobott pénz megtérítésére. Foglalkoztatási szempontból is nagy kudarc az állam visszalépése. Az egykori borsodi ipari fellegvár számára kitörési pont lett volna a legalább kétszáz alkalmazottnak stabil munkahelyet teremtő beruházás – fogalmazott Janiczak Dávid. Ózdon és Kunmadarason sincs elég középfokú végzettségű, alkalmas ember, de az új lehetőség legalább motiválta a képzettség nélkülieket, hogy megéri tanulni. A kormány döntésével ez is semmivé foszlott. Noha a BM már döntött, mindkét városban tovább működik a BVOP toborzóirodája. Az eltörölt börtönépítések ügyében megkerestük a Belügyminisztériumot és a BVOP-t is, de kérdéseinkre nem adtak érdemi választ.

Rosszul állunk a nemzetközi porondon

A magyar börtönök kihasználtsága a tavalyi összegzés szerint 129 százalékos, ami a dél-amerikai zsúfoltsági szintnek felel meg. 2010 óta összesen 1600 új férőhely létesült felújítások révén, a büntetőpolitika ugyanakkor szigorodott, az elítéltek száma majdnem háromezerrel nőtt éves átlagban. 2017-ben összesen majdnem 18 ezer hely volt a büntetés-végrehajtási intézetekben. A Magyar Helsinki Bizottság a legutóbb kikért adatok alapján arról tájékoztatta lapunkat, hogy szeptember elején a Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézet zsúfoltsága 156 százalékos volt, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben minden száz helyen 150 rab élt, Baracskán 148, a Bács-Kiskun megyei intézetben 140, míg a Váci Fegyház és Börtönben 125. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtósa arról tájékoztatta lapunkat: a börtönök zsúfoltsága miatt a strasbourgi bíróság előtt lévő ügyek egy nagyobb csoportjáról december 8-án várható döntés. Az sem zárható ki, hogy a magyar kormány épp ennek az újabb nemzetközi határozatnak a függvényében akarja folytatni a börtönépítési tervek átalakítását.