Nem adjuk a cafeteriát - szakszervezeti dolgozók ezrei tüntettek a Parlament előtt

Publikálás dátuma
2018.11.06 16:04

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Dobolva, sípolva meneteltek szakszervezeti szövetségek dolgozói, együtt tiltakoznak a cafeteriakedvezmények elvonása, a bérek megadóztatása ellen. Gyertek ki- skandálták a képviselőknek.
 Százezreket, sőt, kétmillió embert kell ma védelmünkbe vennünk - kezdte beszédét Székely Tamás, a Vegyész Szakszervezet vezetője az érdekképviseletek keddi, Parlament előtt tartott tüntetésén,  a demonstráción, amit szakszervezetek a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt rendeztek meg. A demonstrációra több ezren érkeztek, a tömeg egyetértően skandált  az Alkotmány utcában -„Nem hagyjuk!”, üzenték a cafeteria megadóztatására utalva.   A tiltakozás oka, hogy a kormány egyeztetés nélkül döntött a  cafetéria rendszer adókedvezményeinek elvonásáról, ezzel kétmillió munkavállaló zsebéből vesz ki évente átlagosan 90 ezer forintot.  
  „Azokért is tüntetünk ma, akiknek ma dolgozniuk kell, autót és gyógyszert gyártanak, védenek minket, és ha nem piszkál bele a hatalom, még a szemetet is elviszik. A dolgozókért állunk ki ma, értük lármázzuk fel a várost – mondta Székely, aki szerint már ott tartunk, hogy
„ma kevesebb a jó gázszerelő, mint a sikeres oligarcha”
A szónok szerint az állam úgy döntött, hogy még kevésbé tekinti embernek azokat, akik földközelben, kétkezi munkát végeznek. A robotizáció nem ezt jelenti, nem azt, hogy emberből akarunk gépeket csinálni. Ennünk kell, hogy dolgozni tudjunk, és az üzemi étkezés szükséglet, nem luxus, amit meg kellene adóztatni -figyelmeztetett Székely Tamás, aki azt is megüzente a kormánynak, hogy a dolgozók nem hagyják jóvá a fejük felett hozott szabályozást. 
Hatvani Jácint a paksi dolgozók képviseletében figyelmeztetett rá, hogy a cafeteriarendszer megtépázásával a kormány azokat sújtja, akik az ország gazdasági erejét biztosítják - a vegyipari, üzemi dolgozókat. A kilencvenes évek óta romlanak folyamatosan a paksi munkavállalók körülményei , de az elfogadhatatlan, hogy amikor végre sikerül normális fizetési feltételeket kiharcolnunk, a magát adócsökkentőnek nevező kormány most éppen a cafeteriát kezdi adóztatni - mondta Havasi.
A demonstráció öt után véget ért, a szervezők –  Székely Tamás és Szilágyi József, a Liga társelnöke – pedig petíciót szerettek volna átadni követeléseikről a kormány képviselőinek. Ez azonban nem ment egyszerűen: előbb a Miniszterelnökség portájára mentek, ahonnan posztoló rendőrök küldték tovább őket - mondván, a kormányzati tömb hátsó bejáratánál ,az Igazságügyi Minisztérium portáján veszik majd át tőlük a dokumentumot. Ide viszont nem engedték be a sajtó munkatársait.  Pár perc várakoztatás után a Miniszterelnökség kabinetvezetője jött ki eléjük, és átvette tőlük a petíciót, mondván, továbbítja majd azt feletteseinek.

Ez történt korábban

Ezrek demonstráltak kedden délután háromkor a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete előtt a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen. A kormányzati döntéssel lényegében megszűnnek a béren kívüli juttatások, hiszen adókedvezmény nélkül a munkáltatónak sem érdeke ilyen elemeket biztosítani: kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást.
A tüntetés szervezői rövid beszédet tartottak a jegybank épülete előtt, majd Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, valamint Szilágyi József, a Liga társelnökepetíciót ragasztott az MNB kapujára.  
A tüntetők ezután rendezett sorokban, dob -és sípszó kíséretében a Parlament felé indultak, félig elfoglalva a Bajcsy-Zsilinszky utat – menetüket négy kisteherautó vezeti jelenleg is a Kossuth tér elé, az akár 4-5 ezres tömeg elérte az Alkotmány utcát. Bár túlnyomórészt szakszervezeti zubbonyos, zászlós civilek sétálnak a tömegben, a demonstrációban politikusok is részt vesznek - a Zoom.hu élő videóján például Kunhalmi Ágnest is láthattuk , az MSZP-s képviselő egy vödröt ütögetve vonult a tiltakozókkal.
A demonstrációt a Paksi Atomerőmű Zrt. váltóműszakos dolgozóit tömörítő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) kezdeményeze, de az akció mögé beállt a Liga Szakszervezetek és Magyar Szakszervezetek Szövetsége és több kisebb érdekvédelmi csoport is. 
Frissítve: 2018.11.06 18:09

Egyre több a bizonytalan szavazó a közelgő EP-választás előtt

Publikálás dátuma
2019.03.26 16:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Závecz Research friss felmérése állandósult erőviszonyokat mért a pártoknál, így a májusi mandátumok sorsát az döntheti el, ki mennyire aktivizálja táborát. Utóbbiban egyelőre a DK és az MSZP áll legjobban.
Befagyni látszanak az erőviszonyok a politikai pártok támogatottságát illetően, így egyedül a bizonytalan szavazók aránya változott (nőtt) statisztikailag értelmezhető mértékben - derül ki a Závecz Research legfrissebb, március közepén készített és most publikált felméréséből. A bizonytalanok immár a teljes népesség 36%-át teszik ki, szemben a januári 32 és a februári 33 százalékkal.

A Fidesz támogatottsága ebben a körben 31%-os, ez 1 százalékpontos csökkentést jelent az előző két hónapban mérthez képest. A Jobbik esetében is nagyon kicsi - bár az enyhe csökkenő tendenciába illeszkedő - a változás: januárban 11, februárban 10, most 9 százalék sorakozott fel a párt mögé.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció táborának mérete ezúttal sem változott, az előbbi ősz óta a választókorú népesség 7, utóbbi 5 százalékára számíthat.
A Momentum az elmúlt hónapokban 3-4 százalékon ingadozott, februárban az alacsonyabb, most a magasabb értéken található a szavazótábor nagysága. Az LMP mozdulatlan, közel fél éve 3 százalékon áll. A Kétfarkú Kutyapárt tábora ismét kisebb lett, ezúttal 1 százalékos, és ugyanezen a szinten található a Mi Hazánk Mozgalom valamint a Párbeszéd is.
Ami a biztos pártválasztókat illeti, ott a Fidesz 50 százalékon áll, tetemes az előnye. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbik 14, az MSZP 13 százalékos.
Az elkötelezett pártválasztók 9 százaléka voksolna a DK-ra, 5 százalék támogatja a Momentumot, az LMP-t pedig 4 százalékuk. A Mi Hazánk Mozgalom a biztos pártválasztói körben 2 százalékos, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos.
Mindez azt jelenti, hogy a küszöböt biztosan átlépő Fidesz, Jobbik és az MSZP-Párbeszéd közös lista mellett a DK-nak van a legjobb sansza, hogy a májusi európai parlamenti választáson mandátum(ok)hoz jusson, de ugyanerre a Momentum is esélyes, és az LMP is reménykedhet. A kutatók hozzáteszik,
a közelgő kampány még hozhat némi átrendeződést, de ennyire állandósult erőviszonyoknál kisebb a valószínűsége, hogy új szavazók tűnnek fel május végéig a pártoknál,
a választási eredmény inkább attól függ majd, hogy mennyire sikerül a részvételi kedvet növelniük, azaz a meglévő támogatóikat aktivizálni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálat szerint jelenleg a Demokratikus Koalíció tábora a leginkább elszánt: 72 százalékuk biztosan elmenne egy mostani parlamenti választásra.
Mostanában az MSZP hívei is eléggé eltökéltek, ebben a hónapban 68 százalékuk jelezte, hogy mindenképpen voksolna.
A Fidesz táborának 64 százaléka menne szavazni, a Jobbik támogatóinak 57 százaléka. A sikerhez a legnagyobb mozgósításra a Momentumnak és az LMP-nek van szüksége, hiszen most e két párt szimpatizánsainak csak kevesebb, mint fele (48 százaléka) aktív.

A pártok azok, akiknek nincs keresnivalójuk az iskolákban - üzenték Dúró Dórának

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:55

Fotó: MTI/ Földi Imre
A Mi Hazánk Mozgalom politikusa szerint egyes szervezetek iskolai szexuális felvilágosítás címén "meleg-propagandával" próbálják befolyásolni a diákokat. Két egyesület most reagált a vádakra.
"Majd a a pedagógusok eldöntik, milyen tartalmakat és hogyan visznek be az óráikra, illetve milyen tájékoztató programokat hívnak meg a tanterven kívüli eseményekre." Nagyjából így foglalható össze az a válasz, amelyet a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület küldött Dúró Dórának, aki, mint fogalmaztak, legújabb javaslataival az általuk működtetett Melegség és Megismerés iskolai program ellehetetlenítésén dolgozik. Nyilatkozatukban leszögezték azt is,
a politikai pártoknak semmi keresnivalójuk a közhasznú civil szervezetek tevékenységének szabályozásában.
Az ügy előzményei kapcsán a hvg.hu felidézi, Dúró Dóra hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatát, amely az iskolai szexuális felvilágosításban részt vevő civil szervezetek nagyobb kormányzati kontrollját sürgeti. A Mi Hazánk Mozgalom független parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
az utóbbi időben „kétes hátterű”, szakmailag megkérdőjelezhető civil szervezetek bukkantak fel a köznevelési intézményekben,
amelyekre nem vonatkoznak azok a szigorú törvényi előírások, amelyek egyébként léteznek az iskolákon belüli szexuális neveléssel kapcsolatban. A Parlamentnek benyújtott határozati javaslatban Dúró azt írta: nemcsak azért tartják szükségesnek a változtatást, hogy csak szakember végezhesse a felvilágosítást, hanem azért is, hogy
„annak során kizárható legyen a szexuális irányultságok és devianciák népszerűsítését célzó ismeretterjesztés”.
Szerinte ugyanis egyes intézményekben olyan társadalmi szervezetek tartanak szexuális témájú foglalkozásokat, amelyek ennek címén „érzékenyítő programnak” nevezett propaganda tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését. A képviselő ráadásul egy tévéinterjúban hozzátette, "a homoszexualitás népszerűsítése igenis hatással van arra, hogy kialakul-e ez”, illetve, hogy "genetikusok is megerősítik, hogy az, hogy milyen hatások érik tinédzser-vagy serdülőkorában az adott személyt, az igenis hatással van a szexuális orientációjára."

A Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion egyesület szerint
eleve téves Dúró Dóra állítása, miszerint tudományos vita lenne arról, hogy a homoszexualitás betegség-e vagy sem.
A Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből (DSM) a homoszexualitást 1973-ban vették ki. A WHO pedig 1990-ben törölte a homoszexualitás BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját. A két egyesület válaszában azt is tagadta, hogy az utóbbi időkben programjuk - mint arra a politikus célzott - „bejelentkezett” volna az iskolákba. A Melegség és Megismerés iskolai program a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület 2000 óta működő programja, amelyet iskolák hívnak meg. "Bárki számára, aki ismeri a programot, illetve meghívta már iskolába, nyilvánvaló, hogy a foglalkozásoknak semmi köze a propagandához” – szögezték le.