A TEK is csatlakozik az orosz titkosszolgálat terrorellenes adatbankjához

Publikálás dátuma
2018.11.07 18:49
Fotó: Népszava
Fotó: /
Hajdu János, a magyar terrorelhárítás vezére is részt vesz az FSZB moszkvai konferenciáján, itt jött az ötlet, hogy beszálljanak az orosz szolgálat adatbázisába.
Magyarország csatlakozni kíván a terrorellenes adatbankhoz, amelyben az országok megoszthatnák egymással a terrorellenes harcban segítő információikat - jelentette ki a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán.   Hajdu János jelenleg Moszkvában vesz részt a különleges szolgálatok, biztonsági szervek, rendészeti, rendvédelmi szervek vezetőinek XVII. konferenciáján. A TEK vezér szerint a rendezvényen Oroszország felhívást intézett a többi országhoz, hogy a terrorellenes harc érdekében csatlakozzanak az adatbankhoz - a magyar terrorelhárítás pedig a jelek szerint eleget is tesz a kérésnek.
 a TEK 2010-es megalakulása óta részt vesz az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) rendezvényén. A keddtől csütörtökig tartó konferencián 86 ország 125 delegáltja tárgyalja meg a terrorellenes témákat. A rendezvényt Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója nyitotta meg, s mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólalt - írja az MTI.
Hajdu János elmondása szerint az idei konferencián nem csak a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezettel foglalkoztak. Téma volt
  • Az al-Kaida. Mindkét szervezet meggyengült, de összefonódásuk esélye megnőtt. Az is elhangzott, hogy a terrorszervezetek toborzótevékenységét nagyon erősen érezni, nyíltan zajlik a gyermekek toborzása.
  • A visszatérő harcosok problémája: akik vagy saját országukba vagy egy harmadik országba visszatérnek, s ott követhetnek, vagy már követtek is el terrorcselekményt. Ennek kapcsán is nagy szerepe lenne a közös adatbázisnak.
  • Tárgyaltak továbbá a vegyi fegyverek és a bakteriológiai fegyverek szerepéről, amik nagy veszélyt jelenthetnek, ha a terroristák kezébe kerülnek
  • Kiemelt téma volt a drónok elhárítása, hiszen ezeket több terrorszervezet használja
  • Szó volt továbbá a kibertér veszélyeiről is.
2018.11.07 18:49

"Nem hallgathatunk" - Sztrájknap a szabad felsőoktatásért és tudományért

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:45

Fotó: / Vajda József
Most minden eddiginél fontosabb, hogy együtt lépjünk fel a magyarországi akadémiai szabadságért - olvasható azon a szórólapon, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) diákjai osztogattak szerda délelőtt Budapesten a Petőfi híd lábánál, ahonnan a Corvinus és más egyetemek diákjaival együtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karára (ELTE-TÁTK) vonultak. Az ELTE oktatói és diákjai ugyanis információs sztrájknapot hirdettek mára, tiltakozásul a felsőoktatás és a tudomány szabadságát csorbító kormányzati intézkedések, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen. Noha a Petőfi hídnál még csak néhány tucat molinós ("Egyetemi autonómiát!", ""Nem hallgathatunk!") diák gyülekezett, az ELTE TÁTK nagyelőadója zsúfolásig megtelt diákokkal és oktatókkal. Az sztrájknap nyitóelőadását az ELTE Társadalmi nemek tanulmánya mesterszakának igazgatója, Kövér-Van Til Ágnes tartotta. - Nem most kezdődött, már 2015-ben is több szakot megszüntettek. Ez súlyos beavatkozás az egyetemek autonómiájába, a tanszabadságba, amivel nem érthetünk egyet - mondta, hozzátéve: az egyetemen már nem is használják a társadalmi nemek angol kifejezését, a "gendert", annyi félrevezető magyarázatot, értelmezést aggatott rá a kormánymédia, hogy a közvéleményben lassan szitokszóként jelenik meg. - Ezt is elvették tőlünk. De nem lehet minket elhallgattatni - fogalmazott, majd arra kérte a többi egyetem oktatóit, diákjait, szervezzenek a maihoz hasonló programokat, akciókat. 
Merthogy az ELTE TÁTK-n ma egész nap tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések zajlanak az egyetemi autonómia és a társadalmi nemek tanulmánya témájában. Vicsek Lilla egyetemi oktató például "Nők a műszaki felsőoktatásban" címmel tartott előadást. Kovács Mónika, az ELTE oktatója arról beszélt, hogyan jelennek meg a társadalmi nemek a szociálpszichológiában. Hadas Miklós, a Corvinus oktatója pedig azt fejtegette, miért is fontosak ma a férfikutatások. A sztrájknaphoz csatlakozott mások mellett a CEU, a Corvinus, az ELTE több tanszéke és intézete, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológia Intézete is. A csatlakozó intézmények, tanszékek és oktatók vállalták, hogy a november 12-16-i héten zajló óráinkon kitérnek az általuk tartott kurzus témájának gender-szempontjaira, továbbá a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről is beszélgetnek majd a hallgatókkal. Az ELTE-s előadások mellett délelőtt flashmob is lesz még a Corvinus C épülete előtt. Délután kettő és négy óra között egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Oktatói Hálózat szervezésében az ELTE TÁTK konferenciatermében, a téma a magyar felsőoktatás jelene és jövője lesz. Négytől pedig az ELTE TÁTK hallgatói önkormányzata szervez fórumot. Hasonló előadások, beszélgetések lesznek egész délután a CEU-n is. A CEU diákjai november 24-ére, délután két órára tüntetést is szerveznek a Fővám térre a tudomány szabadságáért. A magyar kormányt arra szólították fel, írja alá végre a CEU további budapesti működését garantáló szerződést, szüntessen be minden felsőoktatási és kutatási cenzúrát, biztosítson minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőséget. "Küldjünk egy határozott és egységes üzenetet Magyarország kormányának: nem nézzük tovább tétlenül az akadémiai szabadságot ért támadásokat!" - írták.
2018.11.14 11:45

Új oktatási stratégiát harangoz a kormány, miközben lehet, hogy a NAT csúszik

Publikálás dátuma
2018.11.14 10:42

Fotó: Shutterstock/
Új innovációs stratégián, és ehhez igazodva új oktatási stratégián dolgozik a kormány, ami jövő tavaszra készülhet el – jelentette be Bódis József oktatási államtitkár kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási konferenciáján. Mint mondta, a kiemelt beavatkozási pontok közé tartozik az alapkészségek fejlesztése, a nyelvi tanulás erősítése, a digitális taneszközök és tankönyvek elterjesztése, a pedagógusképzés fejlesztése, valamint az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése. A "Tudomány és parlament -  A Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban" című rendezvény célja - mint Lovász László MTA-elnök fogalmazott -, hogy kiindulópontja legyen a tudomány és a döntéshozók kapcsolata erősítésének. - Jöjjenek létre olyan csatornák, amelyeken a tudományos eredmények a jelenleginél közvetlenebbül jutnak el a döntéshozókhoz - mondta, felidézve: az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja 19 kutatócsoporttal 2016 óta dolgozik a közoktatás megújításán. - Az oktatási rendszeren csak úgy lehet változtatni, ha a változtatások tudományosan megalapozottak - hangsúlyozta. (Lovász a tudomány és a döntéshozók kapcsolatát említve sem tett utalást arra: a kormány épp most szeretné elérni, hogy az MTA helyett maga dönthesse el, milyen kutatásokat indítsanak.) A konferencián külön panel foglalkozott az új Nattal, amelyről az alaptantervet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetője, Csépe Valéria közölt új információkat. Mint mondta, az augusztus végén nyilvánosságra hozott anyagot több mint 400 vélemény figyelembevételével fejlesztették tovább, és már "ott van az asztalon". Csapó Benő oktatáskutató szerint az új Nat világszinten is versenyképes, olyan pozitív alapelvek is megjelennek benne, mint a tanulóközpontúság és a differenciált oktatás, ugyanakkor hiányolta, az angol nyelvoktatás hangsúlyosabb megjelenését. Szerinte az is aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi magyar pedagógiai kultúra nem kompatibilis az új, modern szemléletekkel, a pedagógusképzés fejlesztésére is szükség van, az új Nat bevezetésénél pedig fokozatosságot kell kijelölni.  A Nat jövő évre tervezett bevezetésének elhalasztását kérte az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága is. Az Akadémia weboldalán nyilvánosságra hozott véleményük szerint a túl gyors bevezetés ellentétes hatást váltana ki, ezért azt legalább egy évvel későbbre, 2020. szeptemberére kellene halasztani. Mint írták, egyelőre az sem tisztázott, középfokon pontosan milyen típusú iskolákra terjed ki a Nat, valamint segíti-e a diákok mind nagyobb hányadának továbbhaladását a felsőoktatásba. A pedagógusképzés javítására Nemzeti tanár- és továbbképzési tanterv létrehozását javasolták.
2018.11.14 10:42
Frissítve: 2018.11.14 10:42