Előfizetés

A nők nagyobb veszélyben vannak, ha nem élnek egészségesen

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.10. 10:10

Fotó: Shutterstock
A dohányzás, a cukorbaj és a magas vérnyomás a nőknél jobban emeli a szívroham kockázatát, mint a férfiaknál - állapította meg az Oxfordi Egyetem új kutatása.
A kutatók a brit biobank információit felhasználva 472 ezer, 40-69 éves ember adatait elemezték. Azt találták, hogy a dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és a túlsúly - vagyis a 25-nél magasabb testtömegindex (BMI) - mind a nőknél, mind a férfiaknál fokozta a szívroham kockázatát. A dohányos férfiak kockázata megkétszereződött a soha nem dohányzó férfiakéhoz képest, a nőké azonban több mint megháromszorozódott. A magas vérnyomásos, 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nők kockázata is magasabb volt a férfiakéhoz képest, a túlsúlyosaké azonban nem.
"Általában több férfi kap szívrohamot, mint nő, azonban több komoly kockázati tényező jobban fokozza a nők relatív kockázatát, mint a férfiakét, tehát hátrányban vannak azok a nők, akiket ezek a tényezők jellemeznek"

- mondta Elizabeth Millett, a kutatás vezetője.

 A magas vérnyomás több mint 8 százalékkal jelentett nagyobb relatív szívroham-kockázatot a nők, mint a férfiak számára, az 1-es típusú diabétesz relatív kockázata majdnem háromszorosa volt a férfiakénak, a 2-es típusú diabéteszé 47 százalékkal volt magasabb.
Szívroham akkor következik be, ha csökken vagy megáll a vérellátás a szív egy részében, a szívizom szövete károsodik. Tünetei lehetnek mellkasi fájdalom, mely átterjedhet a karra, a nyakra, a hátra, a vállra vagy az állkapocsra, légszomj, izzadás, hányinger, szorongás.
Az Egyesült Királyságban minden hetedik férfi és minden tizenkettedik nő hal meg szívkoszorúér-betegségben, ami a szívroham fő okozója. A népesség elöregedésével és az egészségtelen életmód terjedésével közelíteni fog egymáshoz a nők és a férfiak szívroham miatti halálozási aránya. A tanulmány a British Medical Journal című orvosi lapban jelent meg.

Világszerte drasztikusan csökkent a születések száma

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2018.11.09. 17:02

Fotó: WALTRAUD GRUBITZSCH / AFP
Az összes ország felében már nem születik elég gyerek a népesség méretének a fenntartásához.
Világszerte drasztikusan csökkent a termékenységi ráta az 1950 és 2017 közötti időszakban – derült ki a Lancet című orvosi folyóiratban publikált új tanulmányból, amely szerint a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához. A mutatók szerint 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során, 2017-re viszont a termékenységi ráta csaknem megfeleződött, 2,4 gyermekre csökkent. Az egyes országok között óriásiak a különbségek. Az MTI a BBC cikke alapján azt írja, a nyugat-afrikai Nigerben átlagosan 7,1, a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Cipruson egy gyereket szülnek a nők.

„Elérkeztünk a vízválasztóhoz”

Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája nagyjából 2,1 alá csökken, akkor a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába.
„Elérkeztünk a vízválasztóhoz, amikor a világ országainak felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges szintet, vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban”

– mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem professzora.

A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában alacsonyabbak a termékenységi ráták. Mindez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban csökken a népesség, legalábbis egyelőre nem, mivel egy populáció méretét a születési és halálozási arányok, valamint a kivándorlás együttesen határozzák meg. Akár egy nemzedéknyi időbe is telhet, mire a termékenységi arányok változásai éreztetni kezdik a hatásukat. A kutatók szerint – noha a világ országainak felében még elegendő gyermek születik –, ahogy egyre több nemzet válik gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több országban lesz alacsonyabb a születések száma.

Három fő okot határoztak meg

A termékenységi ráta csökkenése a cikk szerint három fő pillérhez köthető: az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek, könnyebben hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, továbbá egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon. George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute of Population Ageing igazgatója szerint azonban mindennek nem kell feltétlenül rossz dolognak lennie, amennyiben az egész társadalom képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. A szakember szerint a munkahelyeknek számos változtatást kell majd bevezetniük és szükség van a – Nagy-Britanniában jelenleg 68 éves korban maximalizált – nyugdíjazás gyakorlatának újragondolására is. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy – noha a változás komoly kihívások elé állíthatja a társadalmakat – számos jótékony hatással lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.

A folyadékhiány a munkateljesítményt is ronthatja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.09. 14:37
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Nemcsak a sportban, hanem akár a munkában is teljesítménycsökkenéshez vezethet a nem megfelelő folyadékfogyasztás.
Folyadékot az izzadáson, a vizelet-, székletürítésen kívül kilégzéssel is vesztünk, napi 5-10 százaléknyit. Fizikai aktivitás, sportolás pedig további vízvesztést eredményez. Ha felborul a vízháztartás, átrendeződik a véreloszlás, megváltozik a vérkeringés is: csökken a vérnyomás, nő a pulzus, romlik az izomzat és a bőr keringése, amelyek a hőleadást és a teljesítményt is rontják, továbbá terhelik a szívet, a tüdőt.

Mi történik 2 százaléknyi folyadékvesztéskor?

Romlik a közérzet, a koncentráció és a reakcióidő, ami teljesítményromlást is eredményez, legyen szó munkáról vagy sportról. 

Mi történik 3-5 százaléknyi folyadékvesztéskor?

Kiszárad a szánk, és mivel a gyengülnek a vese kiválasztási folyamatai is, álmosság, émelygés, hangulatzavar, izomgörcs, hallucináció és ájulás is kialakulhat.

Mit tehetünk a munkahelyen?

A European Hydratation Institue (EHI) arra hívja fel a figyelmet, hogy elsősorban új, tudatos szokásokat kell bevezetnünk a megfelelő hidratáció érdekében, amelyek nem csak az ismert napi 8 pohár víz elfogyasztását foglalják magukban. Szervezetünk folyadékveszteségének 20-30 százalékát magas víztartalmú ételekből - zöldségekből, gyümölcsökből, levesekből - kellene pótolnunk, a fennmaradó 70-80 százalékot pedig folyadékból, elsősorban vízből, gyógyteákból.
A légkondicionálás miatt alacsonyabb a páratartalom, ezért több folyadékot veszítünk a légzéssel és a bőrön keresztül, ezért fokozottan kell figyelni a magas folyadéktartalmú ételek és italok fogyasztására. Ülő munka esetében a napi folyadékszükséglet átlagosan 2-2,5 liter - mondta Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sporttáplálkozási szakembere.
A fizikai munka esetében az izzadás gyakran meghaladja a folyadékbevitel mértékét, és mindezt nyáron a súlyosbítja a forró környezet. Ilyenkor akár 6 literre is nőhet a napi folyadékszükséglet. Ekkor gyakrabb szüneteket kell tartani, amikor visszanyerhetjük az energiánkat és ihatunk vizet. A rövid szünet nem csökkenti a teljesítményt vagy a hatékonyságot. A megfelelő hidratációval viszont hosszútávon fenntartható a munkavégzés hatékonysága.

Sport közben

„Talán furcsán hangzik, de jó lenne, ha minden sportolónak lenne egy személyes hidratációs terve, amelynek kidolgozásában dietetikus és edző is közreműködik”

- mondta Szarka Dorottya.

  • A sportolóknak az egész nap hidratálnak kell lenniük, nem csak az edzések alatt. A cél az, hogy egész nap lépést tartsanak a folyadékszükségletük változásaival, alkalmazkodva az aktivitás szintjéhez és a környezethez.
  • Érdemes hidratációs tervet kidolgozni az edzés és a versenyzés időszakára. Ennek olyan információkra kell támaszkodniuk, mint az izzadással járó folyadékveszteség, az ivási lehetőségek, valamint a szomjúságról és a megfelelő folyadékmennyiségről szóló személyes benyomások.
  • Közhelynek hangzó aranyszabály: minél többet izzadunk, annál többet igyunk. Általában 15-20 percenként 150-300 ml folyadékot kell inni sportolás közben.
  • Fontos az elveszített folyadék só- és ásványianyag-tartalmának - nátrium, kálium, klorid, magnézium, cink, vas vagy réz - figyelembe vétele. Az egy órát meghaladó edzések, versenyek során a legoptimálisabb választás a vér összetételéhez, úgynevezett ozmotikus nyomásához hasonló (izotóniás) folyadékot fogyasztani.
A szakember szerint mindazoknak, akik komolyan sportolnak, nagyobb megmérettetésre készülnek, mindenképpen érdemes sportdietetikai tanácsadáson részt venniük, mert megfelelő étrenddel és hidratációs tervvel komoly teljesítményjavulást is elérhetnek. 
Kapcsolódó
Mit jelent a "megfelelő mennyiség" a folyadékfogyasztásnál?