A nők nagyobb veszélyben vannak, ha nem élnek egészségesen

Publikálás dátuma
2018.11.10. 10:10

Fotó: Shutterstock
A dohányzás, a cukorbaj és a magas vérnyomás a nőknél jobban emeli a szívroham kockázatát, mint a férfiaknál - állapította meg az Oxfordi Egyetem új kutatása.
A kutatók a brit biobank információit felhasználva 472 ezer, 40-69 éves ember adatait elemezték. Azt találták, hogy a dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és a túlsúly - vagyis a 25-nél magasabb testtömegindex (BMI) - mind a nőknél, mind a férfiaknál fokozta a szívroham kockázatát. A dohányos férfiak kockázata megkétszereződött a soha nem dohányzó férfiakéhoz képest, a nőké azonban több mint megháromszorozódott. A magas vérnyomásos, 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nők kockázata is magasabb volt a férfiakéhoz képest, a túlsúlyosaké azonban nem.
"Általában több férfi kap szívrohamot, mint nő, azonban több komoly kockázati tényező jobban fokozza a nők relatív kockázatát, mint a férfiakét, tehát hátrányban vannak azok a nők, akiket ezek a tényezők jellemeznek"

- mondta Elizabeth Millett, a kutatás vezetője.

 A magas vérnyomás több mint 8 százalékkal jelentett nagyobb relatív szívroham-kockázatot a nők, mint a férfiak számára, az 1-es típusú diabétesz relatív kockázata majdnem háromszorosa volt a férfiakénak, a 2-es típusú diabéteszé 47 százalékkal volt magasabb.
Szívroham akkor következik be, ha csökken vagy megáll a vérellátás a szív egy részében, a szívizom szövete károsodik. Tünetei lehetnek mellkasi fájdalom, mely átterjedhet a karra, a nyakra, a hátra, a vállra vagy az állkapocsra, légszomj, izzadás, hányinger, szorongás.
Az Egyesült Királyságban minden hetedik férfi és minden tizenkettedik nő hal meg szívkoszorúér-betegségben, ami a szívroham fő okozója. A népesség elöregedésével és az egészségtelen életmód terjedésével közelíteni fog egymáshoz a nők és a férfiak szívroham miatti halálozási aránya. A tanulmány a British Medical Journal című orvosi lapban jelent meg.

Világszerte drasztikusan csökkent a születések száma

Publikálás dátuma
2018.11.09. 17:02

Fotó: WALTRAUD GRUBITZSCH / AFP
Az összes ország felében már nem születik elég gyerek a népesség méretének a fenntartásához.
Világszerte drasztikusan csökkent a termékenységi ráta az 1950 és 2017 közötti időszakban – derült ki a Lancet című orvosi folyóiratban publikált új tanulmányból, amely szerint a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához. A mutatók szerint 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során, 2017-re viszont a termékenységi ráta csaknem megfeleződött, 2,4 gyermekre csökkent. Az egyes országok között óriásiak a különbségek. Az MTI a BBC cikke alapján azt írja, a nyugat-afrikai Nigerben átlagosan 7,1, a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Cipruson egy gyereket szülnek a nők.

„Elérkeztünk a vízválasztóhoz”

Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája nagyjából 2,1 alá csökken, akkor a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába.
„Elérkeztünk a vízválasztóhoz, amikor a világ országainak felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges szintet, vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban”

– mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem professzora.

A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában alacsonyabbak a termékenységi ráták. Mindez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban csökken a népesség, legalábbis egyelőre nem, mivel egy populáció méretét a születési és halálozási arányok, valamint a kivándorlás együttesen határozzák meg. Akár egy nemzedéknyi időbe is telhet, mire a termékenységi arányok változásai éreztetni kezdik a hatásukat. A kutatók szerint – noha a világ országainak felében még elegendő gyermek születik –, ahogy egyre több nemzet válik gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több országban lesz alacsonyabb a születések száma.

Három fő okot határoztak meg

A termékenységi ráta csökkenése a cikk szerint három fő pillérhez köthető: az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek, könnyebben hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, továbbá egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon. George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute of Population Ageing igazgatója szerint azonban mindennek nem kell feltétlenül rossz dolognak lennie, amennyiben az egész társadalom képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. A szakember szerint a munkahelyeknek számos változtatást kell majd bevezetniük és szükség van a – Nagy-Britanniában jelenleg 68 éves korban maximalizált – nyugdíjazás gyakorlatának újragondolására is. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy – noha a változás komoly kihívások elé állíthatja a társadalmakat – számos jótékony hatással lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.

Megvédhet az Alzheimer-kórtól a kávé, de csak ha jó sötétre pörkölték

Publikálás dátuma
2018.11.09. 10:00
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egy kanadai kutatás szerint a kávéfogyasztás, különösen a hosszan pörkölt változat, gátolhatja az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulását - írta az MTI a ScienceDaily alapján.
A torontói Krembil Agykutató Intézet tudósai szerint a reggeli "feketének" több jótékony hatása van, minthogy az embert reggel felébreszti és energiával tölti fel vagy segít a koncentrálásban. 
"A kávézás a jelek szerint valamilyen összefüggésben hozható az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának kockázatának csökkenésével"

- mondta el Donald Weaver, az intézet társigazgatója.

Azt vizsgálták, hogy mi ennek a magyarázta, a kávénak milyen összetevői játszanak ebben szerepet, és ez hogyan hat a korral összefüggő kognitív hanyatlásra - idézte fel a kutatás legfontosabb kérdéseit Weaver, aki a gyógyszerkémikus Ross Mancinit és a biológus Yanfei Wangot kérte fel a kutatásban való részvételre.
A csoport három különböző típusú kávét vizsgált: világos pörkölésűt, sötét, azaz hosszabban pörkölt és annak koffeinmentes változatát.
"A koffeines és koffeinmentes sötét pörkölésű kávéknak azonos potenciálja volt a kezdeti vizsgálatok szerint, tehát az már korán kiderült, hogy nem a koffein nyújthat védelmet"

- magyarázta Mancini.

Mancini ezt követően a kávészemek pörkölése közben képződő fenil-indén molekulákat vette górcső alá. Kiderült, hogy a kutatásban vizsgált összetevők közül ez az egyetlen, amely az Alzheimernél és a Parkinsonnál megjelenő mindkét fehérjefragmens, a béta-amiloid- és a tau-fehérje felhalmozódását is gátolja. Mivel a pörkölésnél keletkeznek a fenil-indének, és minél sötétebbre pörkölik a kávét, annál több keletkezik, a sötétebb pörkölésű kávé jobban véd a világosabb pörkölésűnél.
Mancini elmondta, hogy az úttörő vizsgálat után a következő lépés az lesz, hogy kiderítsék, mennyire előnyösek ezek a vegyületek, és képesek-e bejutni a véráramba vagy bekerülni az agy vérellátásába. Weaver azt is kiemelte, hogy egy természetes vegyületet fejti ki ezt a hatást, és nem szintetikus. 
"A természet sokkal jobb vegyész, mint mi vagyunk, képes előállítani ezeket a vegyületeket. Ha szükség van egy összetett vegyületre, jobb ha egy növényben neveljük, aztán betakarítjuk, megdaráljuk és elkészítjük, mintha megpróbáljuk előállítani"

A tudós ugyanakkor elmondta: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a gyógyításban is felhasználhassák az eredményeket. A kutatás ugyan kimutatta, hogy van olyan összetevője a kávénak, amely hatékony lehet a kognitív hanyatlás gátlásában, de ez nem jelenti azt, hogy a kávéval kezelni lehetne a betegségeket.
Frissítve: 2018.11.09. 13:21