Magára vállalta a Soros-bérencezést a Facebook egy egyébként is távozó embere

Publikálás dátuma
2018.11.22. 10:41

Fotó: AFP
Vállalja a felelősséget a volt kommunikációs igazgató azért, hogy egy sorosozó PR-céget alkalmazott a Facebook. A bűnbakká lett Elliot Schrage már júniusban bejelentette távozását a cégtől.
Elliot Schrage, a Facebook volt kommunikációs vezetője vállalta a felelősséget, amiért a cég megrendelést adott a Definers PR-vállalatnak, amely aztán Soros-bérencnek állította be a Facebook kritikusait, és valóságos álhír-hadjáratot indított ellenük. Schrage szerint a Definers túllőtt a célon a bírálóik lejáratására tett lépésekkel.
Lépéseire már kedden, a Facebook alkalmazottaihoz intézett üzenetében magyarázatot adott Schrage, aki egy évtizeden át dolgozott a Facebooknál, és idén júniusban jelentette be távozását. Szerdai bejegyzésében pedig nyilvánosan ismerte el:
a cég maga kérte fel a Definerst, hogy készítsen lejárató anyagot Soros Györgyről, miután a milliárdos egy januári beszédében viselt dolgai és hozzáállása, az álhírek és gyűlöletbeszéd gátlástalan terjesztése miatt "a társadalomra leselkedő veszélyek egyikének" nevezte a Facebookot.

A Definers segített abban is, hogy reagálni tudjanak a róluk terjesztett "igazságtalan állításokra" - írta a kommunikációs igazgató. Ezzel együtt Schrage azt hangoztatta, hogy a Definers túlzásba esett a Facebook bírálóinak lejáratását célzó tevékenységében. A társaság kommunikációs csapatára épített rendszer "itt kudarcot vallott" - írta.
Bejegyzésére reagálva, Sheryl Sandberg, a Facebook vezérigazgató-helyettese is bűnbánatot tanúsított, jelezve, hogy az ő felelőssége a Facebook kommunikációs csapatának ellenőrzése. Ugyanakkor azt is állította, hogy az egészről gyakorlatilag csak a botrány kirobbanása után szerzett tudomást. Ám mint kiderült, "néhányszor" azért szerepelt a cég neve a neki küldött munkadokumentumokban és levelekben.
Hogy a Facebook felbérelt egy, a Republikánusokhoz köthető PR-céget, ami aztán Soros Györgyre vezetett vissza mindent és mindenkit, aki korábban bírálta a vállalatot, múlt szerdán, a New York Times cikkéből derült ki.
A cég segítségét azután vette igénybe a Facebook, hogy kiderült, Trump megválasztásának orosz titkosszolgálati hátszelétől a Cambridge Analytica Brexit-manipulációján át, a mianmari népirtás eszmei megalapozásáig, számos elfogadhatatlan dolognak biztosított felületet, és ezért jócskán vesztett népszerűségéből.

A Definers megoldásai közt szerepelt egy álhírportál üzemeltetése, ahonnan a manipulatív és lejárató anyagaikat az Egyesült Államok jobboldali orientáltságú médiumai terjesztették tovább.
Már az is csalódásra adott okot, hogy nem tudja megfékezni platformján a gyűlöletkeltést a Facebook, az pedig, hogy annak terjesztésében részt is vesz, minden határon túlmegy - reagált Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványainak vezetője a megjelentekre. A Facebook közleményben később gyakorlatilag megismételte, hogy a kritikus civilek Soros-bérencek, és csak annyit tagadott határozottan, hogy ezt antiszemita felhanggal állítaná.

Amerikai bírálat az ukrán nyelvtörvénynek

Publikálás dátuma
2018.11.22. 10:00

Fotó: STR NurPhoto
Az új szabályozás gyakorlatilag ellehetetleníti a nem ukrán nyelvű lapokat.
Rossz irányba tett lépésnek nevezte az ukrán nyelvtövénytervezetet Josh Cohen amerikai külpolitikai elemző a 2000 című ukrán hetilap legutóbbi számában. Cohen korábban a gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó, még Kennedy elnök által létrehozott és az amerikai kormány felügyeletével működő ügynökség, a USAID munkatársaként a volt szovjet köztársaságok reformprogramjai végrehajtásának egyik felelőse volt, ma elsősorban publicistaként tevékenykedik, a Reuters, a Foreign Policy, a Washington Post közli írásait, az Atlanti Tanács médiaprogramjának keretében gyakran jelentkezik az ukrajnai sajtóban is. Hangvétele tárgyilagos, s bár nem fukarkodik a bíráló megjegyzésekkel sem, nehéz volna Ukrajna rosszakarójának tekinteni (hacsak az nem számít annak, hogy többször sürgette az "illetékeseket", szabaduljanak meg a nacionalista szélsőségesektől). Legújabb cikkében Cohen az ukrán parlament előtt fekvő, és első olvasásban már elfogadott törvénytervezetnek a médiát érintő részeivel foglalkozik, és figyelmeztet, ha azt változatlan formában fogadják el, nem egyszerűen a sajtó függetlensége kerül veszélybe, hanem sok értékes kiadvány esetében a puszta létezés is. A nem ukrán nyelvű lapok stb. kiadói képtelenek lesznek a törvény követelményeinek megfelelően ugyanazt még egyszer, ukránul is közreadni. S ha a pénztárcából netán futná is erre, mint (gondolom én) mondjuk az angol nyelven megjelenő Kyiv Post kiadójának, Brian Bonner főszerkesztő emlékeztet rá, hogy ők egyszer már megpróbálták az ukrán nyelvű kiadást, de a vásárlói érdektelenség miatt föl kellett hagyniok vele. Ukrajna soknemzetiségű állam, rossz üzenet a törvénytervezet valamennyi nem ukránajkú, hazájához hű állampolgárnak, hogy állama nem tekinti egyenértékűnek-egyenrangúnak nyelvét, kulturáját, sok évszázados hagyományait a többségével. Cohen nem vonja kétségbe a képviselők jogát, hogy bármiről kedvük szerint törvényt alkossanak, akár arról, hogy ukrán nyelven jelenjenek meg újságok, szóljon a rádió, sugározzon a tévé, de arra szerinte már nincs joguk, hogy előírják, ki-ki milyen nyelven olvasson. Márpedig ha például a nagylétszámú oroszajkú közösség nélkülözni lesz kénytelen kedvelt, amúgy lojális orosz nyelvű helyi hírforrásait, oda fordul majd, ahonnan továbbra is anyanyelvén juthat hozzá az információkhoz, vagy a szórakoztató programokhoz - senkinek sincs kétsége afelől, hogy Oroszország kész - és képes - lesz kielégíteni ezt az igényt. De mintha éppenséggel pont nem ez volna a cél... Cohen cikke kitér arra is, hogy a médiaszereplők megritkítása nem mindenkinek volna ellenére: a médiatulajdonos oligarcháknak semmiképpen sem, márpedig egyes adatok szerint jelenleg is a tévénézők nyolcvankét százalékának ők kínálják az információs táplálékot. Közülük az első ötben található a jelenlegi elnök, Petro Porosenko is, aki az újabb elnöki mandátumért folyó küzdelemben a korrupció elleni harc jelszava helyett immár hasznosabbnak véli, ha a "Nyelv. Hit. Hadsereg" jelszavaival kampányol, annak reményében, hogy a második fordulóban mint az ukrán érdekek, mindenekelőtt a nyelv leghívebb védelmezője képében kerekedhet majd fölül a szerinte orosz érdekeket képviselő ellenfelén. De még az első forduló is messze van: március 31. A második pedig a közvéleménykutatások jelenlegi állása szerint Porosenko számára talán még messzebb; nem csak naptárilag.  
Témák
Ukrajna

„Hosszú betegség” után meghalt az orosz katonai hírszerzés főnöke

Publikálás dátuma
2018.11.22. 09:32

Fotó: MTI/AP
Igor Korobov lapértesülés szerint azután kezdte rosszul érezni magát, hogy Putyin kérdőre vonta a Szkripal-ügyet övező titkosszolgálati hibák miatt.
Meghalt Igor Korobov, az orosz katonai hírszerzés vagyis a GRU főnöke. A hivatalos közlemény szerint a 62 éves férfi hosszú, súlyos betegség után hunyt el – írja a 444.hu, a Medusa cikkét idézve.
Hozzáteszik, hogy lapértesülés szerint Korobov idén szeptemberben betegedett meg, azután, hogy Putyin alaposan leteremtette őt a GRU idei, balul elsült akciói, a Szergej Szkripal elleni elbaltázott merénylet és az azt követő lebukási hullám miatt.  Ha ez helytálló, két hónapos betegeskedés nem nevezhető éppen hosszúnak. 
Korobov 1985-ben csatlakozott a katonai hírszerzéshez, és két éve lett a szolgálat feje.  Elődje, Igor Szergun sem hosszú, békés öregkor után hunyt el: a GRU korábbi vezetője a hivatalos orosz tájékoztatás szerint 2016. január 3-án halt meg Moszkávban, szívroham következtében, án az amerikai magántitkosszolgálat, a Stratfor szerint valójában 2016. január elsején vesztette életét – Libanonban.
Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 11:02