Dolgozzatok többet, mi megengedjük – üzeni a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.11.22 16:18
illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Dolgos nép a magyar, a Fidesz csak lehetővé teszi, hogy még többet dolgozzanak az emberek – ezzel érvel a kormánypárt a hatalmas tiltakozást kiváltó "rabszolgatörvény" mellett.
Aki többet akar dolgozni és keresni, megtehesse – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz frakciója. Ebben azt írják: „A magyar gazdaság jól teljesít, az ország tartós növekedési pályára állt, egyre többen dolgoznak, nőnek a bérek és úgy látjuk, hogy sokan szívesen dolgoznának még többet. Ez elől szeretnénk lebontani a bürokratikus akadályokat, hiszen ez a munkahelyteremtés kormánya. Mi azt javasoljuk, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse, ne legyen ezelőtt bürokratikus akadály.” Ez tehát a Fidesz válasza a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek felháborodására, amelynek oka, hogy két fideszes képviselő – Szatmári Kristóf és Kósa Lajos – minden előzetes egyeztetés nélkül, egyéni képviselői indítvány útján tett javaslatot arra, hogy a jelenlegi évi 250 órás túlórakeretet januártól évi 400 órára emeljék, az ezért járó túlórapénzzel viszont csak 3 évente kelljen elszámolni. Mint megírtuk: a törvényes túlórakereteket – akár a jogsértésekért járó büntetéseket is bevállalva – a munkaerőhiány miatt már most is jócskán túllépik az iparban és a kereskedelemben a munkáltatók, sok dolgozó már így is évi 400-500 órányi túlmunkát vállal. Ha a kereteket tágítják – méghozzá nem is akármilyen léptékben: 60 százalékkal -, akkor majd azt fogják túllépni, így a dolgozók körében általános lesz az évi 600-800 órányi túlóra. A korlátlan túlórázás azonban rendkívül veszélyes, a végletekig túlhajtott dolgozókat – főként a gépek mellett dolgozókat – könnyebben érik munkahelyi balesetek. A dolgozók ráadásul mindezért kevesebb túlóradíjat kaphatnak, mivel a javaslatban eldugott passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azt jelenti, hogy a dolgozó akár 3 év múlva juthat majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem.   
2018.11.22 16:18

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2019.01.21 12:42

Fotó: /
Tovább nyílt a vagyonolló tavaly. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, míg a 26 leggazdagabbnak annyi pénze van, mint másik 5 milliárd embernek együtt.
"A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - mondta Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója. 2018-ban még tovább nyílt a vagyonolló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, hívta fel rá a figyelmet a nemzetközi civil szervezet a hétfőn közzétett éves egyenlőtlenségi jelentésében, mint azt az Euronews kiszúrta.
Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával
- írják. Világszerte 10 ezer ember hal meg naponta azért, mert pénz híján nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz. Egyes helyeken - például a brazíliai Sao Pauloban - átlag 25 évvel élnek rövidebb ideig a szegény környékek lakói, mint a jómódúak. A férfiaknak világszerte másfélszer annyi tulajdona van, mint a nőknek, és a cégek 86 százalékát vezetik. A nők eközben 10 trillió dollár értékű munkát végeznek fizetetlenül, láthatatlanul, otthonaikban takarítva, mosva és főzve a férfiakra.
A 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott a milliárdosok száma
- mutatott rá az Oxafam. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent - húzta alá a civil szervezet. Soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen.
Az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb
- állapították még meg. "Ha megfordulna a tendencia, a kormányok többségének elég bevétele lenne a közkiadások finanszírozására" - vélekedett a szervezet, hangsúlyozva, hogy a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Az Oxfam szerint a világszerte megfizetett adópénzek mindössze 4 százaléka fakad a gazdagok megadóztatásából - 96 százalékot a szegények fizetnek.
2019.01.21 12:42

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21 10:30

Fotó: Shutterstock/
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
2019.01.21 10:30
Frissítve: 2019.01.21 10:30