Levélcunamit küldenének a túlórázás "bürokratikus akadályait lebontó" képviselőkre

Publikálás dátuma
2018.11.23. 15:40
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tiltakozó akciósorozatba kezd a szakszervezeti szövetség a túlórakereteket bővítő rabszolgatörvény miatt. Áder Jánosnak is írtak.
Számos "kellemes" pillanatot igyekszik szerezni az elkövetkező időszakban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Kósa Lajosnak és Szatmáry Kristófnak cserében azért, hogy a fideszes képviselők „elhárítják a bürokratikus akadályokat” a dolgozók túlóráztatása elől. Felkeresik majd többek között a képviselők irodáját, vagy Szatmáry Kristóf boltját (ahol feketén foglalkoztatnak és ahol a 24.hu videofelvételei szerint nem adnak a vásárlásokról nyugtát). Arra buzdítják a dolgozókat, mondják el képviselőiknek a véleményüket ők is a „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatban. Ehhez készítenek majd egy olyan levéltervezetet is, amelyet a képviselőknek e-mailben elküldve a dolgozók tiltakozhatnak a tervezett módosítások ellen.   Kordás László elnök minderről a szakszervezeti szövetség péntek délelőtti elnökségi ülése után számolt be lapunknak, ahol számba vették a „rabszolgatörvény” elleni fellépés lehetséges módjait. Arról döntöttek: nagyszabású akciósorozatba kezdenek, amelynek részeként elsőként a képviselőket igyekeznek majd meggyőzni arról, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. Ennek érdekében Kordás László az összes parlamenti bizottsági ülésre elmegy, és ha szót kap, közvetíteni fogja a dolgozók üzenetét. A MASZSZ emellett Áder Jánosnak is levelet írt, amelyben már most arra kérik a köztársasági elnököt, hogy amennyiben az Országgyűlés mégis megszavazná, ne írja alá a túlórakereteket tágító törvénymódosítást. A szakszervezeti szövetség a napokban felméri azt is, mekkora a hajlandóság egy nagyobb tüntetésre. Kordás László ennek kapcsán azt mondta: a törvényjavaslat mind a 4,4 millió munkavállalót érinti, hiszen a jelenlegi évi 250 órás túlóra helyett a javaslat szerint januártól bárki számára el lehetne rendelni évi 400 órányi túlmunkát. Ezért nem elég otthonról, a fotelből vagy a számítógépek elől szemlélni az eseményeket, hanem közösen kell fellépni a javaslat ellen. A fideszes képviselők javaslata egyébként a cafeteria ügyéhez hasonlóan megint csak helyi szintre tolja le a feszültségeket, és ugrasztja egymásnak a munkaadókat és a munkavállalókat. Mert bár a mostani javaslat szerint kollektív szerződés nélkül is el lehet majd rendelni az évi 400 óra túlórát, a legtöbb munkahelyen, ahol erre valóban munkáltatói igény lenne, most kollektív szerződés szabályozza az éves túlórakereteket. Eddig ugyanis általánosságban évi 250 óra túlmunkát lehetett elrendelni, kollektív szerződés esetén viszont akár 300-at is. Ahol tehát korábban a túlórakereteket kitolták a maximumig, ott arról kollektív szerződést kellett kötni, ami most éppen a 400 órányi túlmunkától védené a dolgozókat. Ezeket minden bizonnyal módosítani igyekeznek majd a munkaadók, vagyis ezen a téren is komoly helyi csatározásokra lehet majd számítani. A nagyobb foglalkoztatóknál – például az energiaiparban vagy az autóiparban – egyébként jellemzően van kollektív szerződés. Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be kedd este egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. S hogy az egyéni indítvány a kormányakaratot is tükrözi, afelől sok kétséget nem hagy a Fidesz-frakció tegnapi közleménye. Ebben ugyanis egyrészt azt írták: ők csak a bürokratikus akadályokat szeretnék lebontani az elől, hogy ha valaki többet szeretne dolgozni, akkor megtehesse. Másrészről pedig a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra. A nagy felháborodást kiváltó javaslat - amelyről sem a szakszervezetekkel, sem pedig a munkaadói érdekképviseletekkel nem egyezettek - a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért.  
Szerző

Varga már spájzol, és a válságra készül

Publikálás dátuma
2018.11.23. 14:22
Varga Mihály pénzügyminiszter, a nemzetgazdasági tárca korábbi vezetője Fotó: Németh András
Fotó: Németh András
A megyei jogú városoknak is érdemes lenne félretennie, hogy a szűkös időkben is jusson pénz fejlesztésekre – javasolta a pénzügyminiszter.
 A kormány 2019-es költségvetésében 360 milliárd forintnyi tartalék van egy esetleges gazdasági lassulásra felkészülve. A megyei jogú városoknak is azt javasoltam, hogy képezzenek tartalékot, így nehézségek esetén is meg tudják valósítani beruházásaikat - mondta Varga Mihály a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése közben tartott sajtótájékoztatón pénteken Tatabányán.
Varga Mihály kiemelte, hogy a nagyvárosokban a következő évek fejlesztéseit a Modern városok programja határozza meg, 250 projekt valósul meg központi támogatással, összesen 3700 milliárd forintos értékben.
Ami a közelmúltat illeti, Varga szerint az előző évek az elmúlt évek a gazdasági erősödés jegyében teltek. A fejlesztési programok indulásához biztos alapot jelentett, hogy a kormány 1300 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzatokból, ebből 400 milliárd forint volt a megyei jogú városok adósságállománya.
A kormány nem először jelzi, hogy az eurózóna pénzügyi krízisére számít: júniusban az ATV számolt be arról, hogy Orbán Viktor pénzügyi krízist jósolt a kötcsei találkozón, aztán Gulyás Gergely beszélt erről kormányinfóján. Gulyás kancelláriaminiszter korábbi bejelentése szerint az eurozóna tagállamaiban jöhet válság, amit az államok magas eladósodottsága, az amerikai védővámok bevezetése, és a maastrichti kritériumok be nem tartása együttesen idézhet elő – a kormány ezért 50 százalékkal, 165 milliárd forintra emeli az általános költségvetési tartalékot. A vészjelzések mögött persze ott lehet az is, hogy
az Orbán-kabinet már előre betáblázta a várható brüsszeli szankciókat,

amiket nehezen elszámolható uniós források miatt róhatnak ki Magyarországra: egyes becslések szerint akár 2000 milliárd forintot bukhatunk a gyanúsan elköltött pályázati pénzek, és részben Orbán unión belüli illiberális szabadságharca miatt. A válságkommunikációval egyidőben, a kormány azért vígan költ tízmilliárdokat újabb stadionokra vagy éppen a csak papíron létező migrációs krízis elleni védekezésre.
Szerző

Életveszélyes lenne a közlekedésben a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2018.11.23. 11:38
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Embertelen és a közlekedési ágazatban egyenesen életveszélyes az éves túlórakeret 400 órára emelése – írja közleményében a Közúti Közlekedési Szakszervezet. A Fidesz valószínűleg a külföldi nagyberuházóknak akar kedveskedni.
A közlekedési dolgozók, többek között a Volán társaságok járművezetői is kiakadtak a fideszes törvénymódosítási javaslat miatt, amely nemcsak a munkaidőkeretet növelné meg 3 évre, hanem a jelenleg éves szinten maximálisan elrendelhető 250 órás - kollektív szerződés szerint legfeljebb 300 órás – túlórakeretet is 400 órára emelné. A közúti közlekedésben dolgozó autóbuszvezetők nem akarnak még többet túlórázni, hiszen a Volán társaságok zöménél most is kimerítik a kollektív szerződésben megengedett 300 túlórát, életveszélyes ennél többször kiküldeni őket az utakra – fogalmazott közleményében Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke. A buszvezetők ráadásul ezen felül még átlagosan havi 30-40 óra plusz időt töltenek a munkahelyükön: ez nem munkaidő, csupán rendelkezésre állás. Így összesen átlagosan napi 9 órát dolgoznak, ami valójában 11-12 óra munkahelyi jelenlétet jelent. Ez az idő jövőre tovább nőne, ha parlament elfogadná a fideszes képviselők javaslatát. Hol van a nyolc órás foglalkoztatás, a 40 órás munkahét? – kérdezi Baranyai Zoltán, aki szerint a munkaerőhiányt nem így, hanem béremeléssel kell megoldani. A kormánykommunikáció szerint fókuszban a család, ám ha a szülőknek többet kell majd dolgozniuk, akkor a mostaninál is kevesebbet lehetnek együtt a gyerekekkel – érvel az elnök. Leszögezte: a KKSZ elfogadhatatlannak tartja a tervezett módosítást, mint minden olyan változtatást, amely hátrányosan érinti a munkavállalókat. Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be kedd este egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. S hogy az egyéni indítvány a kormányakaratot is tükrözi, afelől sok kétséget nem hagy a Fidesz-frakció tegnapi közleménye. Ebben ugyanis egyrészt azt írták: ők csak a bürokratikus akadályokat szeretnék lebontani az elől, hogy ha valaki többet szeretne dolgozni, akkor megtehesse. Másrészről pedig a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra. A javaslat a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Mert nem csupán az elrendelhető túlórák száma nőne, hanem egy, a javaslatban megbúvó passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azzal járhat, hogy a dolgozó akár 3 év múlva jut majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem.   A javaslat nagy felháborodást is váltott ki a szakszervezetek körében: tiltakozott ellene többek között a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Vasutasok Szakszervezete, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását kezdeményezte az ügyben. Az elképzelés váratlanul érte a szakszervezeteket, de úgy tűnik, a munkaadókat is: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is háromoldalú egyeztetések zajlottak a kormánnyal, ezeken a túlóráztatás kérdése nem került szóba. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkárát meg is lepte a hír. Perlusz László a privátbankár.hu-nak azt mondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldallal, és hatástanulmányt kellene készíteni a javaslatról. Kordás László, a MASZSZ elnöke is úgy tudja: nem a munkaadói szövetségek kérték a módosítást, szerinte valószínűleg a külföldi befektetőknek kíván kedvezni a javaslattal a kormány. A MASZSZ elnöksége ma vitatja meg a lehetséges válaszlépéseket. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek pedig színvallásra kényszerítené az Orbán-kabinetet abban, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerő-piaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás. 

Hatalmas munkaerőigénye van a járműipari nagyberuházásoknak

Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak azok a cégek, amelyek az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be nagyberuházásokat jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén - derül ki a jegybank korábbi összesítéséből. Az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében megjelent táblázat alapján az elkövetkező néhány évben a legnagyobb létszámbővülést a Mercedes gyár még 2016-ban bejelentett 490 milliárd forintos fejlesztése jelentené: itt 2500 főnyi új munkaerőre volna szükség. A Lego 30 milliárd forintos beruházása 1600 fős bővítéssel számol, a debreceni BMW-gyár 320 milliárd forintos projektje pedig 1000 fővel. További összesen csaknem háromtucat nagyberuházás új munkaerőigénye egyenként 100-600 fő között mozog, így összességében 15 186 új dolgozóra volna szükség ezekben a gyárakban és üzemekben.   . A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. A betöltetlen álláshelyek száma ugyanis már 2,7 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. Az üres álláshelyek háromnegyede a versenyszférában van. A nagyberuházások által is érintett ipar területén  áll már most is a legtöbb – 25 636 - álláshely üresen. Úgy tűnik, a Fidesz ezt a hiányt igyekszik most orvosolni a túlórakeretek megemelésével: a 150 órás többletmunka elrendelésével a cégek  12 munkavállaló munkájával éves szinten  plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet. 

Szerző