Szabadságnappal tiltakoznak a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.11.29. 16:47
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Arra kérik majd a munkavállalókat, hogy a döntés napjára vegyenek ki szabadságot, és nézzék „egészen közelről, a parlament mellől” a fejleményeket. Szolidaritási napnak szánják a megmozdulást.
Szakszervezetek ismertették csütörtökön Budapesten a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos munkavállalói véleményeket. A sajtótájékoztatón Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke az MTI tudósítása szerint közölte, hogy ha a jogalkotó nem veszi figyelembe az érdekképviseletek javaslatait, „szabadságnapot” szerveznek: arra fogják kérni a munkavállalókat, hogy vegyenek ki szabadságot a döntés napjára, és nézzék „egészen közelről, a parlament mellől” a fejleményeket. Ennek oka, hogy sztrájkot nincs idejük szervezni: ha csütörtökön meghirdetnének egyet, akkor is legkorábban csupán december 27-én lehetne törvényes munkabeszüntetést tartani. A tiltakozás kifejezéséről ugyanakkor nem mondanak le – tette hozzá Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy szolidaritási napnak szánják a megmozdulást, amelynek pontos dátumáról külön felhívást adnak majd ki. Megjegyezte, hogy jelentős feszültséget érzékelnek a munkahelyeken. Mint mondta, a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos munkavállalói véleményekről szóló dokumentumot több mint egy hete elküldték a kormánynak. A közigazgatásról szóló törvénnyel kapcsolatban jelezte, hogy az anyagban közös véleményként arra utaltak, a célkitűzésekkel egyetértenek: támogatják az állampolgárok elismerését kiérdemlő igazgatást, egyetértenek a bürokráciacsökkentéssel, valamint fontosnak tartják a méltó anyagi megbecsülést. A pozitív alapelvek megvalósíthatóságát azonban a javaslat nem igazolja vissza – fűzte hozzá. A leglényegesebb kifogásuk a bérrendszerrel kapcsolatos, amely Boros Péterné szerint sem biztos jövedelmet, sem garantált előmenetelt nem jelent, továbbá semmivel nem indokolható, durva különbséget tesz az állami tisztviselők, a megyei kormányhivatali dolgozók és a központi közigazgatás munkavállalói között az előbbi két kategória kárára.
Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy intenzív időszakot élnek a központi közigazgatásban, egy folyamatban lévő létszámcsökkentés közepén vannak. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban azt kívánta a kormány tagjainak, hogy a rokonaik is rendvédelmi alkalmazottakká váljanak. A szakszervezetek.hu képviseletében felszólaló Dura Mirjam, a Dura Stúdió vezetője közölte, hogy online szavazást indítottak: arról kérdezték meg az olvasóikat, szerintük a jelenlegi helyzet indokolja-e egy országos sztrájk indítását. Az eddig mintegy 5700 válaszadó 97 százaléka igennel felelt. Hangsúlyozta, hogy a felmérés nem reprezentatív. Dura Mirjam azt szorgalmazta, hogy minél több ember nyilvánítsa ki a véleményét az ügyben.
Lázár András, a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, hogy a munkavégzés hatékonyságát és a családok életének segítését eredményezné a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkahely. A humán erőforrás hiánya a közszolgálat szinte minden ágazatában krízishelyzetet idézett elő, amelynek terheit a jelenleg ott dolgozók, az ingyen túlmunkát teljesítők viselik - fűzte hozzá.
Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke kitért rá, hogy a törvénytervezet kedvezőtlenebb helyzetbe hozná a szakszervezeteket, mint a hatályos törvény. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kabinet kormányzati létszámgazdálkodást akar bevezetni, amely lényegében azt jelentené, hogy ők határoznák meg az igazgatási szervek alaplétszámát. Az egy hónapja végrehajtott létszámcsökkentés azonban bebizonyította, hogy a kabinetnek teljesen más fogalmai vannak arról, hány emberre van szüksége egy hivatalnak a feladatai ellátásához, mint az adott intézménynek.

Módosító javaslatcsomag

A javaslatról kialakított közös állásfoglalás alapján már a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezet felépítését is kifogásolják a közszféra szakszervezetei. Az érdekvédők annak ellenére, hogy Gulyás Gergely már be is nyújtotta a parlamentnek a 195 oldalas törvényjavaslatot, széles körből gyűjtöttek össze dolgozói véleményeket – erről itt írtunk bővebben.

Szerző

Feloszlatják a budaörsi Fideszt

Publikálás dátuma
2018.11.29. 16:32

Fotó: Német András Péter
Hivatalosan újjászervezik, lapértesülés szerint inkább beszántják a kormánypárt jelenlegi budaörsi alapszervezetét. A visszavonulás csak időleges, a Fidesz később újabb rohamra indulhat Wittinghoff Tamás városában.
Már a jövő őszi önkormányzati választásra “melegíthet be” a Fidesz azzal, hogy feloszlatják, vagy ahogy a belső zsargonban inkább szeretik említeni, “újjászervezik” a párt budaörsi alapszervezetét. A “feloszlatási eljárás” a Fidesz országos választmányának döntése nyomán már elindult, ennek részeként pedig november 29-ével a helyi szervezet elnökségének és tagjainak tagsági jogai is megszűntek – tudta meg a Zoom.hu.
A budaörsi szervezet feloszlatását a várost is magába foglaló Pest megye 2-es választókerület elnöke, Csenger-Zalán Zsolt kezdeményezte. Az egykori MDF-alapítóból lett fideszes politikus 2004 óta választókerületi elnök, 2010-től országgyűlési képviselő, közben 2010-2014 között volt Zsámbék polgármestere is. Csenger-Zalán idén áprilisban hajszállal, alig 300 voksnyi előnnyel szerzett parlamenti mandátumot az akkor még LMP-s jelölt, Szél Bernadettel szemben. A portál kereste Csenger-Zalán Zsoltot, hogy az okokról kérdezzük. Ám ő ezek említése nélkül csak annyit mondott a Zoom.hu-nak, hogy elindult egy “újjászervezési folyamat”. Elismerte, hogy ez valóban a tagsági jogok megszűnésével jár a Fidesz alapszabálya szerint (24.§ 3-as pont), de hangsúlyozta: hivatalosan nem oszlottak még fel. Nem jutottunk közelebb az okokhoz azzal sem, hogy kerestük Hardy Gézát, a budaörsi Fidesz-szervezet elnökét: a politikus cikkünk megjelenéséig sem hívásunkra, sem sms-ünkre nem válaszolt. A budaörsi Fidesz-frakció vezetője, Löfler Dávid sem volt sokkal bőbeszédűbb. Sms-ben annyit közölt, hogy “a Fidesz budaörsi szervezetének újjászervezése megkezdődött”. A További kérdéseket – így azt is, igaz-e az értesülés, miszerint ő ambicionálná az új alapszervezet elnöki posztját – azzal hárította el: “Jelen pillanatig semmilyen döntés nem született még, a folyamat lezárultával állunk szíves rendelkezésére.”

Nem akarnak újabb pofont

A budaörsi Fidesz “újjászervezése” mögött a lap információi szerint – a régóta, évek óta húzódó belső feszültségek és a személyi ellentétek mellett – az is állhat, hogy a kormánypárt megelégelte a korábbi évek sikertelenségét, és 2019-ben szeretné elfoglalni Budaörsöt, vagyis új szervezettel, új emberekkel vágna neki az önkormányzati választási kampánynak, hogy legyőzhesse a várost rekordhosszú ideje, 1991 óta vezető Wittinghoff Tamást. A Fidesz valóban nem lehet igazán elégedett a budaörsi választási eredményekkel, hiszen 2010 óta hiába szinte töretlen a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége, a Pest megyei városban az elmúlt 8 évben egyre rosszabb eredményeket értek el. Míg Wittinghoff 2010-ben például “csak” 60 százalékkal győzött (az akkori fideszes polgármester-jelölt 39 százalékot kapott), legutóbb, 2014-ben már 69 százalékkal választották újra, miközben a kormánypárti jelölt támogatottsága 27 százalékra esett. Ráadásul míg 2010-ben a képviselő-testületi helyek többségét meg tudta szerezni Budaörsön a Fidesz (14-ből 8-at), 2014-ben ezen az arányon jelentősen rontottak: már csak 3 helyet nyertek, míg 10 képviselőjével a Wittinghoffot is indító Budaörs Fejlődéséért Egyesület szerzett kétharmadost bőven meghaladó, 71 százalékos többséget - emlékeztet a portál.
Szerző

Kemény mínuszokkal búcsúzik a november

Publikálás dátuma
2018.11.29. 15:52

Fotó: Shutterstock
Néhol -10 foknál is hidegebb is lehet, hószállingózás is előfordulhat pénteken.
Változó felhőzetre és élénk szélre számíthatunk november utolsó napján, a felhős tájakon hószállingózás is lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Pénteken az alacsonyszintű rétegfelhőzet tovább szakadozik, miközben nyugat felől fokozatosan megnövekszik, a déli óráktól meg is vastagszik a felhőzet. A keleti országrészben számíthatunk több napsütésre. A felhős tájakon hószállingózás is lehet. A délkeleti, keleti szél főként a Dunántúlon megélénkül, a Fertő-tó térségében olykor meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és -10 fok között várható, de néhol ennél hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet +2 és -3 fok között alakul.
Szombaton a Dunántúlon többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, keletebbre változóan felhős időre számíthatunk. A Nyugat-Dunántúlon elszórtan hószállingózás, kisebb havazás is előfordulhat, de mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet a Dunántúlon -2 és -6, másutt -5 és -12 fok között várható, míg a legmagasabb nappali hőmérséklet +2 és -3 fok között valószínű.
Vasárnap változó mennyiségű és vastagságú felhőzet lesz felettünk, estéről nagyrészt borult idő várható. Napközben nem valószínű csapadék, ám a délkeleti szél északnyugaton néhol megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és -9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul, északkeleten lesz a hidegebb.

Az ősz eddigi leghidegebb reggelére ébredtünk

November 29-én, csütörtökön volt az országos átlagos minimumhőmérsékletet és szezonrekordot tekintve az ősz eddigi leghidegebb reggele: Zabarban -12,1 Celsius fokig csökkent a hőmérséklet – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Minimum rekordról nincs szó, ugyanis ezen a napon 1915-ben Ásotthalmon kereken -20 fokig csökkent a hőmérséklet.

Szerző