Szabadságnappal tiltakoznak a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.11.29 16:47
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Arra kérik majd a munkavállalókat, hogy a döntés napjára vegyenek ki szabadságot, és nézzék „egészen közelről, a parlament mellől” a fejleményeket. Szolidaritási napnak szánják a megmozdulást.
Szakszervezetek ismertették csütörtökön Budapesten a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos munkavállalói véleményeket. A sajtótájékoztatón Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke az MTI tudósítása szerint közölte, hogy ha a jogalkotó nem veszi figyelembe az érdekképviseletek javaslatait, „szabadságnapot” szerveznek: arra fogják kérni a munkavállalókat, hogy vegyenek ki szabadságot a döntés napjára, és nézzék „egészen közelről, a parlament mellől” a fejleményeket. Ennek oka, hogy sztrájkot nincs idejük szervezni: ha csütörtökön meghirdetnének egyet, akkor is legkorábban csupán december 27-én lehetne törvényes munkabeszüntetést tartani. A tiltakozás kifejezéséről ugyanakkor nem mondanak le – tette hozzá Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy szolidaritási napnak szánják a megmozdulást, amelynek pontos dátumáról külön felhívást adnak majd ki. Megjegyezte, hogy jelentős feszültséget érzékelnek a munkahelyeken. Mint mondta, a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos munkavállalói véleményekről szóló dokumentumot több mint egy hete elküldték a kormánynak. A közigazgatásról szóló törvénnyel kapcsolatban jelezte, hogy az anyagban közös véleményként arra utaltak, a célkitűzésekkel egyetértenek: támogatják az állampolgárok elismerését kiérdemlő igazgatást, egyetértenek a bürokráciacsökkentéssel, valamint fontosnak tartják a méltó anyagi megbecsülést. A pozitív alapelvek megvalósíthatóságát azonban a javaslat nem igazolja vissza – fűzte hozzá. A leglényegesebb kifogásuk a bérrendszerrel kapcsolatos, amely Boros Péterné szerint sem biztos jövedelmet, sem garantált előmenetelt nem jelent, továbbá semmivel nem indokolható, durva különbséget tesz az állami tisztviselők, a megyei kormányhivatali dolgozók és a központi közigazgatás munkavállalói között az előbbi két kategória kárára.
Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy intenzív időszakot élnek a központi közigazgatásban, egy folyamatban lévő létszámcsökkentés közepén vannak. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban azt kívánta a kormány tagjainak, hogy a rokonaik is rendvédelmi alkalmazottakká váljanak. A szakszervezetek.hu képviseletében felszólaló Dura Mirjam, a Dura Stúdió vezetője közölte, hogy online szavazást indítottak: arról kérdezték meg az olvasóikat, szerintük a jelenlegi helyzet indokolja-e egy országos sztrájk indítását. Az eddig mintegy 5700 válaszadó 97 százaléka igennel felelt. Hangsúlyozta, hogy a felmérés nem reprezentatív. Dura Mirjam azt szorgalmazta, hogy minél több ember nyilvánítsa ki a véleményét az ügyben.
Lázár András, a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, hogy a munkavégzés hatékonyságát és a családok életének segítését eredményezné a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkahely. A humán erőforrás hiánya a közszolgálat szinte minden ágazatában krízishelyzetet idézett elő, amelynek terheit a jelenleg ott dolgozók, az ingyen túlmunkát teljesítők viselik - fűzte hozzá.
Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke kitért rá, hogy a törvénytervezet kedvezőtlenebb helyzetbe hozná a szakszervezeteket, mint a hatályos törvény. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kabinet kormányzati létszámgazdálkodást akar bevezetni, amely lényegében azt jelentené, hogy ők határoznák meg az igazgatási szervek alaplétszámát. Az egy hónapja végrehajtott létszámcsökkentés azonban bebizonyította, hogy a kabinetnek teljesen más fogalmai vannak arról, hány emberre van szüksége egy hivatalnak a feladatai ellátásához, mint az adott intézménynek.

Módosító javaslatcsomag

A javaslatról kialakított közös állásfoglalás alapján már a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezet felépítését is kifogásolják a közszféra szakszervezetei. Az érdekvédők annak ellenére, hogy Gulyás Gergely már be is nyújtotta a parlamentnek a 195 oldalas törvényjavaslatot, széles körből gyűjtöttek össze dolgozói véleményeket – erről itt írtunk bővebben.

2018.11.29 16:47
Frissítve: 2018.11.29 16:47

Vidékre költöztethetik a Természettudományi Múzeumot

Publikálás dátuma
2018.12.13 14:26

Fotó: / Kállai Márton
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta:
„A kormánynak az egyik döntése, hogy létrehozzuk az új Természettudományi Múzeumot. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez valahol vidéken, tehát az egyik nagy egyetemi városunkban jön létre, hogy méltó feltételeket tudjunk teremteni.”
A 444.hu ezzel kapcsolatos kérdésére a múzeum csak annyit közölt: a főigazgatónak úgy általában nincs joga nyilatkozni semmiről, csak minisztériumi engedéllyel. A portál felidézi, hogy az ilyen típusú intézményköltöztetésbe a Fidesz-kormánynak már minimum háromszor tört bele a bicskája. 2014. nyarának elején ugyanis nagyszabású államigazgatási reformot jelentett be a kormány: az akcióterv szerint a Honvédelmi Minisztérium 2016. március 15-ig Székesfehérvárra költözött volna, az akkor még Vidékfejlesztési Minisztériumnak nevezett agrártárca kettéválasztásával létrejövő önálló Földművelési Minisztérium szintén 2016-ig Debrecenbe, az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökséghez tartozó vidékfejlesztési államtitkárság pedig már 2014. végén Kecskeméten rendezkedett volna be. A minisztériumok elköltöztetéséből azonban nem lett semmi: bár az államtitkárság valóban átment Kecskemétre 2015. elején, 2018. májusában már be is jelentették, hogy jönnek vissza Budapestre. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2015 januárjában, a kecskeméti államtitkárság avatásán, azt mondta, „Magyarország jól halad a vidéki erőcentrumok kiépítésében”.
2018.12.13 14:26

Itt lista, kit hány százezer forintra büntetett Kövér "egyebek" címszó alatt

Publikálás dátuma
2018.12.13 14:05

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Félmillió forint körüli összegeket rótt ki a házelnöki szigor
Az „Egyebek” napirendi pontban, az Országgyűlés Házbizottságának csütörtöki ülésén osztotta ki Kövér László Házelnök írásbeli javaslatát arra vonatkozóan, hogy kiket sújtsanak pénzbüntetéssel a hétfői napirendi szavazás megzavarása miatt – mondták el a bizottság ülése után ellenzéki képviselők. Akkor több ellenzéki képviselő sípolással, kiabálással és más módon próbálta megzavarni, hogy a kormánytöbbség elfogadja az ülés napirendjét, aminek része volt a rabszolgatörvényről tartott zárószavazás is. A Házbizottság ülése után tartott közös ellenzéki sajtótájékoztatón Burány Sándor és Szél Bernadett is sérelmezte, hogy Kövér László nem tájékoztatta őket előre – mint azt kellett volna – a büntetésekről. Mint a Népszava megtudta, a képviselők ilyen büntetést kaptak: Bangóné Borbély Ildikó (MSZP): 504900 forint Harangozó Tamás (MSZP): 504900 forint Kunhalmi Ágnes (MSZP): 445500 forint Szabó Sándor (MSZP): 504900 forint Tóth Bertalan (MSZP): 594000 forint Tordai Bence (Párbeszéd): 504900 forint Varju László (DK): 504900 forint
2018.12.13 14:05
Frissítve: 2018.12.13 14:11