Kudarcba fulladt a francia miniszterelnök és a sárgamellényesek találkozója

A szóvivők többsége visszalépett és bojkottálta a meghívást, miután az interneten a többiek vitatják a legitimitásukat.

Kudarcba fulladt az üzemanyagárak adóemelése ellen tüntető francia sárgamellényesek és Édouard Philippe miniszterelnök találkozója pénteken, miután a megbeszélésre érkezett két tüntető nem folytatott érdemi tárgyalásokat.

A Facebookon szerveződő, vezetők nélküli apolitikus mozgalom, amely november 17. óta tiltakozik a francia utakon, a hét elején kijelölt egy nyolc fős szóvivői csoportot, hogy kiépítsék „a szükséges és komoly kapcsolatot” a kormánnyal, és közvetítsék a mozgalom követeléseit. A miniszterelnök jelezte, hogy pénteken készen áll mindannyiukat fogadni. A találkozóra azonban az MTI összefoglalója szerint csak ketten mentek el, és jelezték, hogy a szóvivők többsége visszalépett és bojkottálta a meghívást, miután az interneten a többiek vitatják a legitimitásukat.

Jason Herbert, a sárgamellényesek egyik korábbi szóvivője a találkozó után azt mondta:

Jelezte, hogy azért akarta nyilvánossá tenni a megbeszélést, mert csak a saját nevében nyilatkozhat, nem kapott felhatalmazást a többiektől.

A támadások „99 százaléka a többi sárgamellényestől érkezik, nem békés emberektől, hanem radikálisoktól” – tette hozzá.

A másik sárgamellényes, akinek személyazonosságát sem a társa, sem a miniszterelnöki hivatal nem tette közzé, egy hátsó ajtón érkezett és távozott.

Egy, a sárgamellényesek által délután kiadott közlemény szerint még „korai” a találkozó a miniszterelnökkel.

A miniszterelnök sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy

Szerinte a meg nem nevezett tüntetővel „hasznos és érdekes” volt a több mint egyórás megbeszélés.

A mozgalom csütörtökön egy negyven követelésből álló listát tett közzé. Ebben az üzemanyagokra kivetett adók eltörlése mellett szerepel többek között a nyugdíjkorhatár visszacsökkentése 60 évre és a minimálnyugdíj 1200 euróra emelése, a fogyatékosoknak járó juttatások megemelése, a hajléktalanság teljes felszámolása, az adórendszer progresszívebbé tétele, a minimálbér 1300 euróra emelése és 15 ezer eurós maximálbér bevezetése, a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben részesítése, a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása, a francia ipar védelmében a gyárak külföldre telepítésének megtiltása, a kiküldött munkavállalói rendszer megszüntetése, a menedékkérők jobb ellátása az ENSZ-szel történő együttműködésben, a kiutasított illegális bevándorlók hazaszállítása a származási országaikba, valós integrációs politika bevándorlók a franciává váláshoz, állami tulajdonú ingatlanok magánosításának betiltása és a hétéves elnöki ciklus visszaállítása.