A sárgamellényesek lemondták az egyeztetést a francia kormánnyal

„Nem kívánunk politikusok bábjai lenni, akik utána kioktatnak minket” – közölte a csoport egyik szóvivője.

Az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek magát mérsékeltnek mondó csoportja, amely megoldást sürgetett a kormány részéről a tiltakozások megfékezésére, „biztonsági okokból” lemondta a miniszterelnöki hivatalban keddre tervezett egyeztetést.

Az erőszakos zavargásokba torkollott szombati tiltakozónap után Emmanuel Macron kérésére Édouard Philippe miniszterelnök széles körű konzultációt indított a politikai pártok vezetőivel és az embereket a közösségi oldalakon utcára hívó sárgamellényes mozgalom elindítóival.

Benjamin Cauchy, az egyik dél-franciaországi, magát mérsékeltnek mondó csoport szóvivője azonban az MTI összefoglalója szerint hétfőn közölte, hogy

A kollektíva vasárnap a Journal du Dimanche című hetilapban közzétett felhívásban kérte a kormányfőt, hogy fogadja a képviselőiket.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy kollektíva azért nem vesz részt a megbeszélésen, mert

Hozzátette, hogy a felhívást aláíró valamennyi sárgamellényest megfenyegették radikális társaik azzal, hogy nem szavatolják a biztonságukat, és élőláncot fonnak a miniszterelnöki hivatal köré, hogy a mérsékeltek ne tudjanak bemenni.

A miniszterelnök pénteken már kísérletet tett a sárgamellényesek szóvivőivel a párbeszéd megkezdésére, de az egyeztetés kudarcba fulladt, miután a két tüntető, aki megjelent a miniszterelnöki hivatalban, nem érezte magát legitimnek érdemi kérdésekben dönteni.

A mozgalom múlt csütörtökön egy negyven követelésből álló listát tett közzé. Ebben az üzemanyagokra kivetett adók eltörlése mellett szerepel többek között a nyugdíjkorhatár visszacsökkentése 60 évre és a minimálnyugdíj 1200 euróra emelése, a fogyatékosoknak járó juttatások megemelése, a hajléktalanság teljes felszámolása, az adórendszer progresszívebbé tétele, a minimálbér 1300 euróra emelése és 15 ezer eurós maximálbér bevezetése, a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben részesítése, a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása, a francia ipar védelmében a gyárak külföldre telepítésének megtiltása, a kiküldött munkavállalói rendszer megszüntetése, a menedékkérők jobb ellátása az ENSZ-szel történő együttműködésben, a kiutasított illegális bevándorlók hazaszállítása a származási országaikba, valós integrációs politika bevándorlók a franciává váláshoz, állami tulajdonú ingatlanok magánosításának betiltása és a hétéves elnöki ciklus visszaállítása.

A héten bejelentendő intézkedésekről egyeztetett Macron a minisztereivel

Ugyancsak hétfőn az elnöki hivatal tudatta, hogy az államfő – aki szerdára tervezett szerbiai hivatalos látogatását egy későbbi időpontra halasztotta – Édouard Philippe miniszterelnökkel és a kormány több tagjával egyeztetett egy erős gesztust jelentő szociális intézkedéscsomagról, amelyet a héten kíván a kormány bejelenteni.

A kormányfő a nap folyamán valamennyi parlamenti párt vezetőjét és mintegy harminc vezető politikust fogadott, akiknek többsége a tüntetők követelésének megfelelően a januári adóemelések elhalasztását javasolta a kormánynak.

A kormányzati válaszok késlekedése miatt a tiltakozás hétfőn tovább szélesedett: a mentősök és a középiskolások is csatlakoztak a megmozduláshoz, miközben tiltakozó sárgamellényesek blokád alá vonták a Total olajvállalat 75 üzemanyagraktárát.

A Párizsban az 1968-as diáklázadások óta nem tapasztalt erőszakos zavargások ellenére a franciák 72 százaléka továbbra is megértő az útblokádokat emelő tiltakozókkal, és támogatja a szociális mozgalmat – derül ki a Harris közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felméréséből.