Emmanuel Macron francia elnök arra kérte Édouard Philippe miniszterelnököt, hogy fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit, hogy közösen találjanak kiutat az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások nyomán kialakult válságból – jelezte az MTI összefoglalója szerint a francia elnöki hivatal.
Az egyeztetések hétfőn kezdődnek a pártvezetők és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere mellett „a sárgamellényesek azon csoportjaival, akik jelezték, hogy hajlandók párbeszédre a kormánnyal”.
A miniszterelnök pénteken már kísérletet tett a sárgamellényesek szóvivőivel a párbeszéd megkezdésére, de az egyeztetés kudarcba fulladt, miután a két tüntető, aki megjelent a miniszterelnöki hivatalban, nem érezte magát legitimnek érdemi kérdésekben dönteni.
A köztársasági elnök vasárnap válságtanácskozást tartott hivatalában a kormányfővel, Christophe Castaner belügyminiszterrel és államtitkárával, Laurent Nunezzel, valamint Francois de Rugyvel, az energetikai átmenetért felelős tárcavezetővel az előző napi országszerte 263 sérültet követelő zavargásokról.
A megbeszélés után Emmanuel Macron nem szólalt meg, de az elnöki hivatal jelezte, hogy az elnök méltatta a rendőri erőket és a mentőket, akik szombaton „példátlan bátorságról tettek tanúbizonyságot”. Az elnökség ígéretet tett, hogy egyetlen bűncselekmény sem marad büntetlen.
Jóllehet a belügyminiszter szombaton nem zárta ki, hogy a további zavargások elkerülésére a kormány teljesíti a rendőrség kérését, és bevezeti a rendkívüli állapotot, sajtóértesülések szerint ezt a lehetőséget nem vitatták meg a kormánytagok a válságértekezleten. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter vasárnap este úgy vélte, hogy vannak „más megoldások” is a rend helyreállítására. Emmanuel Macron ezért azt kérte a belügyi tárcától, hogy gondolják át a rendfenntartási intézkedéseket a következő tüntetésekre a zavargások megakadályozása érdekében.
A szenátus vasárnap bejelentette, hogy az illetékes bizottság kedden meghallgatja a közbiztonságért felelős kormánytagokat, hogy magyarázatot adjanak arra, milyen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szombaton, és hogyan alakulhatott ki háborús helyzet a fővárosban.
Gérard Larcher, a szenátus jobboldali elnöke – miután a Facebookon sárgamellényesek jövő szombatra is megmozdulást hirdettek Párizsba – közölte, hogy
A prefektúra összesítése szerint a zavargásokban 263-an megsérültek, köztük 81 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 682 embert előállították, és közülük még 378-an voltak vasárnap este is őrizetben. Többségük gyorsított eljárásban a hét elején bíróság elé kerül és várhatóan börtönbüntetést kap. Rémy Heitz párizsi főügyész szerint az őrizetbe vettek többsége vidékről érkezett, 30 és 40 év közötti, „társadalmilag beilleszkedett” férfi, aki azért jött a fővárosba, hogy összeverekedjen a rendőrökkel. Hozzájuk csatlakoztak ultrabaloldali és ultrajobboldali szélsőségesek, akik utasításokat adtak a feldühödött tüntetőknek, amikor a rendőrség elkezdte könnygázzal oszlatni a tömeget. A szélsőbaloldaliak antikapitalista jelszavakat skandáltak a tömegben, és feliratokat festettek a házfalakra, az Action francaise és a Bastion social nevű ultrajobboldali csoportok pedig hivatalosan is bejelentették, hogy tagjaik részt vettek a zavargásokban.
Az ügyészség szerint a kora esti fosztogatásokban a párizsi elővárosokból érkezett fiatalok is részt vettek, de a kiskorúak száma elenyésző volt közöttük.
Az ellenzék és a sárgamellényesek egy része is konkrét és azonnali intézkedést követel a kormánytól, legfőképpen moratóriumot az üzemanyagok adójának január 1-től tervezett emelésére. Az ötletet egyre több kormánypárti képviselő is támogatja.
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke és a radikális baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon is a nemzetgyűlés feloszlatását és előrehozott választásokat szorgalmaz. Ezt sajtóhírek szerint az államfő a válságértekezleten kizárta, miközben Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke megismételte az adópolitikáról és az ökológiai átmenetről szóló népszavazásra vonatkozó javaslatát. A szakszervezetek és a szocialisták a lehető legszélesebb képviselet bevonásával kerekasztalt javasolnak az életszínvonalat érintő szociális kérdésekről.
A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.
A mozgalom csütörtökön egy negyven követelésből álló listát tett közzé. Ebben az üzemanyagokra kivetett adók eltörlése mellett szerepel többek között a nyugdíjkorhatár visszacsökkentése 60 évre és a minimálnyugdíj 1200 euróra emelése, a fogyatékosoknak járó juttatások megemelése, a hajléktalanság teljes felszámolása, az adórendszer progresszívebbé tétele, a minimálbér 1300 euróra emelése és 15 ezer eurós maximálbér bevezetése, a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben részesítése, a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása, a francia ipar védelmében a gyárak külföldre telepítésének megtiltása, a kiküldött munkavállalói rendszer megszüntetése, a menedékkérők jobb ellátása az ENSZ-szel történő együttműködésben, a kiutasított illegális bevándorlók hazaszállítása a származási országaikba, valós integrációs politika bevándorlók a franciává váláshoz, állami tulajdonú ingatlanok magánosításának betiltása és a hétéves elnöki ciklus visszaállítása.
