Újabb három évet csúszik az e-jegyrendszer, de a fővárosi vezetés nem tud károkról

Publikálás dátuma
2018.12.05 15:37

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Bagdy Gábor a fővárosi bizonyítványt magyarázta, a fideszes polgármesterek a szocialistákat ekézték a bedöglött RIGO-projekt kapcsán. Hiába kerülhetett a kudarcos projekt közel 37 milliárd forintba, a főváros szerint nincs veszteség.
A budapesti elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el - jelentette ki Bagdy Gábor, a projektjének befejezésével megbízott gazdasági főpolgármester-helyettes szerdán budapesti sajtótájékoztatón, melyen a Wintermantel Zsolt újpesti, Borbély Lénárd csepeli fideszes polgármesterek is részt vettek.
Bagdy Gábor hosszan fejtegette a 2014-ben induló projekt körülményeit. Mint mondta, ennek részeként két szerződést kötöttek: a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szerződött a finanszírozásról, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel -idézi szavait az MTI.

Késett, késett, de nem gyanakodtak

 A BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy „objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak” - jelentsen ez bármit is – a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja.
Ilyen értelemben tudtuk, hogy csúszik a projekt, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz
- fogalmazott Bagdy. A szerződésmódosítás azonban nem történt meg, ősszel  pedig már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható.

Hoppá, még egy kis malőr

Aztán történt még egy „malőr”, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe - mutatott rá Bagdy Gábor.

Ez egy új lehetőség

 A főpolgármester-helyettes szerint egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el. 
Összegezve: már 2004 óta téma a budapesti e-jegyrendszer bevezetése, amivel sem a Demszky, sem a Tarlós-féle városvezetés nem tudott idáig megbirkózni – az első tervekhez képest 17 évvel később valósulhat meg bármi a a tervekből, de Bagdy ebben lehetőséget lát. Szerinte a kifizetések indokoltak voltak – miközben egyes becslések szerint már 36,8 milliárd forintot is elérte a máig működésképtelen RIGO-rendszer büdzséje.

Nem veszteséges a becsomagolva álló apparátus?

A fővárost nem érte kár, pénzügyi veszteség – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármester , arra hivatkozva, hogy a megrendelt eszközök és szoftverek készleten vannak, azokat később be lehet üzemelni. Csakhogy, a beszerzett és használaton kívüli készülékek 2021-re bőven elavultnak számíthatnak technikailag, ráadásul a beszerzésükre 17 milliárdos hitelt vett fel a főváros, amit akkor is rendezni kell, ha soha nem helyezik működésbe a rendszert.  
Borbély aztán a 2010 előtti városvezetést kezdte támadni, ami „hátrányos és káros szerződéseket kötött” például, például az Alstommal. Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), Újpest polgármestere  a RIGO szintén befuccsolt elődje, az Elektra kudarcára emlékeztetett: szerinte a 2010 előtti vezetés haszontalanul költött el százmilliókat tanácsadási szerződésekre és tanulmányokra hiszen azokat később a BKK nem tudta használni. Kérdés persze, hogy mennyire szalonképes a Demszky-érát kritizálni, ha Tarlós vezetése alatt sem tudták életre lehelni az e-jegyrendszert, és ez az állapot előreláthatólag még évekig így is marad. A RIGO utódja egyébként a MÁV által használt nemzeti e-jegyrendszer platform lehet.

Tudtán kívül használhatták fel egy fiatal nő fotóját az Operaház kampányában

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:44
A Magyar Állami Operaház épülete
Fotó: Népszava
A Brazíliában élő nő döbbenten szembesült vele, hogy Facebookon is elérhető fotója magyar plakátokon szerepel.
Tudtán kívül került egy Brazíliában élő nő fényképe a Magyar Állami Operaház hirdetéseire –írja a 24.hu, a brazil Globo.com-ra hivatkozva.  A brazil portál arról számol be, hogy a budapesti metróban szúrt szemet egy brazil turistának az a plakát, amelyen barátnője, a 23 éves São Paulo-ban élő, török származású Elif Ozer szerepel. A turista a hirdetést lefotózta és elküldte a nőnek, aki először azt hitte, meg akarják viccelni.
Elif Ozer azt mondta, az eset vicces, de ijesztő is. A plakáthoz felhasznált fotója nyilvánosan elérhető a Facebook-profilján, de fogalma sincs arról, hogyan talált rá a hirdetést készítő ügynökség. Egy bejegyzésében mindenesetre visszaélést emleget. Ozer mondta, egy ügyvéd barátjával jogi lépéseket tesznek, hogy megállapodjanak a kép felhasználásáról, amely egyébként nemcsak plakátokon szerepel, hanem az Opera honlapján és Facebook-oldalán is. 
A képet egyébként módosították a kampány során, az eredeti nonfiguratív fülbevaló helyére egy keresztet illesztettek, valószínűleg az Operaház által meghirdetett keresztény évadhoz illően.  A 24.hu a Magyar Állami Operaházat is kereste, arról érdeklődve, hogy jogszerűen használták-e fel a képet. Egyelőre még nem kaptak választ.

Megijedhetett egy népszavazástól a keszthelyi Fidesz, inkább nem dolgoznak Tiborczék keze alá

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mégsem lesz Keszthelyen kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, bár ezzel a Mészáros és Tiborcz-féle érdekeltségek jártak volna jól.
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör - írja a hvg.hu.  Az ügy előzménye, hogy a helyi képviselő-testület az év elején úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton szállók környékét.

Buzgalmuk a NER csillagainak kedvezett

Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót. Ruzsics Ferenc korábban úgy érvelt, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. 
Ruzsics szerint azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám Szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását. Előbbi 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett, utóbbit a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
A befektetők azonban könnyen hoppon maradhatnak, a január 18-án elfogadott határozatot ugyanis a képviselő-testület április 25-i esti ülésén visszavonták. A napirendi pontok között ez volt a tizenkettedik, a „Keszthely, Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának felülvizsgálata” címet viselte, az előterjesztő Nagy Bálint alpolgármester volt. Indítványában azt írta, hogy mivel bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után, mérlegelve azt, hogy a fenti határidők csökkentése a beruházások megvalósulása során nem jár jelentős időbeni előnnyel, valamint Keszthely teljes közigazgatási területére vonatkozóan a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálat alatt állnak, ezért javaslom a Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának megszüntetését. -bár azt Nagy kérdésre válaszolva sem árulta el, milyen politikai csoportok milyen félretájékoztatására gondol. A képviselők végül egyhangúlag, 10 szavazattal elfogadták a javaslatot, a keszthelyi vízparti terület elvesztette kiemelt fejlesztési státuszát, az önkormányzat mégsem segít az építkezőknek. Hogy miből futja majd fejlesztésre, és honnan folyik be több adó a város kasszájába, nem tudni. Az a most megszavazott előterjesztésben is benne van, hogy „a döntés eredeti szándéka a város beruházásainak elősegítése volt az önkormányzat jövőbeni fejlesztései érdekében”.  

Szállodák, kikötők estek ki a fejlesztési pixisből

Az új szabályozás két területet érintett, illetve érintett volna: az egyik a kikötő, ahol meghagyták a 10 százalékos beépíthetőséget, az építménymagasságot viszont 4,5 méterről 7,5-re növelték, a polgármester szerint így segítették volna az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Tiborcz István tulajdonában állt. A másik, módosítással érintett területre esik • a Balaton hotel, • a Hullám Szálló, • a Pavilonsor, • a Balaton-parti focipálya. A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget a januári döntéssel, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál. A változások érintettek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Kiemelt fejlesztési terület lett volna a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne.  

Egy népszavazás betett volna a városvezetésnek

A városban többen azt feltételezik, az önkormányzat megijedt attól, hogy a fejlesztések kapcsán tervezett helyi népszavazási kezdeményezés a kormánypárti városvezetés számára kedvezőtlen eredménnyel zárul. Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek? – ezzel a kérdéssel nyújtott be ugyanis helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. A kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, az aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődött volna.