Megszavazták az ukrán–orosz barátsági szerződés megszüntetését

Publikálás dátuma
2018.12.06 16:34

Fotó: AFP/ GENYA SAVILOV
A fekete-tengeri területvédelem erősítéséről is törvényt hozott az ukrán parlament.
Megszavazta az ukrán parlament csütörtökön az ukrán–orosz barátsági szerződés megszüntetését. Az MTI összefoglalója szerint az indítványt – amelyet Petro Porosenko ukrán elnök terjesztett be – a 450 fős parlament 277 képviselője támogatta. Ellene szavazott az Ellenzéki Blokk teljes frakciója, amely tömörülés a kijevi Majdan-tüntetések nyomán hivatalából menesztett Oroszországba menekült exállamfő, Viktor Janukovics egykori híveiből alakult. Az előterjesztés értelmében a szerződés lejártakor, azaz 2019. április 1-jével szűnik meg. Az indoklás szerint az Ukrajnával szembeni orosz fegyveres agresszió következtében jelentős mértékben sérült a szerződés. Porosenko hétfőn terjesztette be a szerződés megszüntetéséről a törvényjavaslatot a parlamentnek, kérve annak sürgősséggel történő tárgyalását.

Az ukrán–orosz barátsági szerződés

Az Ukrajna és Oroszország közötti barátságról, együttműködésről és partnerségről szóló szerződést 1997. május 31-én írták alá Kijevben a két ország akkori államfői, Leonyid Kucsma ukrán és Borisz Jelcin orosz elnök. Az ukrán parlament 1998. január 14-én, az orosz Állami Duma 1998. december 25-én ratifikálta, 1999. április 1-jén lépett életbe. A szerződést tíz évre kötötték úgy, hogy automatikusan meghosszabbodik a következő tíz évre, amennyiben ezt egyik fél sem ellenzi.

Az ukrán parlament emellett az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely az eddigi kétszeresére terjeszti ki az Ukrajna által ellenőrzött területet a Fekete-tengeren, továbbá kimondja, hogy invázió vagy támadás esetén figyelmeztetés nélkül használhatják fegyvereiket a határőrség hajói. A javaslatot 244 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál kiemelte, hogy a második olvasatban – vagyis a véglegesen jóváhagyott előterjesztésben – az eddigi 12-ről 24 tengeri mérföldig jelölték ki azokat a területi vizeket a Fekete-tengeren, amelyeken Ukrajna ellenőrzést folytat a csempészet, a migráció és egyéb jogsértések megakadályozása miatt. Az indoklás szerint az elfogadott törvény hatékonyabbá teszi Ukrajna 12 mérföld szélességű felségvizeinek védelmét. A dokumentum szerint a nemzetközi jog lehetőséget ad arra, hogy az ellenőrzést a szomszédos vizekre is kiterjessze egy állam vám- és pénzügyi, migrációs, valamint közegészségügyi szabálysértések megakadályozása érdekékben. A portál szerint a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy Oroszország, amióta önkényesen elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, „törvénytelen gazdasági tevékenységet folytat ott, megnövekedett a csempészet mértéke, Ukrajna pedig elvesztette lehetőségét a hajózás fölötti hatékony ellenőrzés fölött”. A törvény lehetőséget teremt Ukrajnának a 24 mérföldes zónában arra, hogy megállítson, átvizsgáljon és lefoglaljon tengeri járműveket, kivéve hadi- illetve állami vagy más nem kereskedelmi célú hajókat.
Kijev hivatalos közlése szerint november 25-én Oroszország lezárta a Kercsi-szorost a három hadihajóból – két kisebb páncélozott tüzérségi naszádból és egy vontatóból – álló kötelék előtt, amely terv szerint és a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentve elindult a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A hajókat – ukrán állítás szerint – miután már visszafordultak Odessza felé a Krím partjaitól mintegy 13-14 tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken megtámadták a határőrzési feladatokat is ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hajói. Az orosz hajók tüzet nyitottak rájuk, majd különleges egységek szállták meg, végül elvontatták őket az orosz megszállás alatt álló Kercs kikötőjébe. Az incidensben ukrán jelentések szerint hat ukrán tengerész sebesült meg, és összesen 24-en estek fogságba. A támadás előtt néhány órával egy orosz határőrhajó szándékosan nekiütközött az ukrán vontatóhajónak, amelyben károkat okozott. Ukrajna az incidenst katonai agressziónak minősítette, és az ország tíz leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében hadiállapotot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtáját – vezettek be, amely december 26-ig van érvényben. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, és azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.

A kiéleződött kelet-ukrajnai válság enyhítését Olaszország

Olaszország a kiéleződött kelet-ukrajnai válság enyhítését sürgette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamait az EBESZ külügyminiszteri tanácskozásán Milánóban. Az EBESZ soros elnökségét ellátó Olaszország külügyminisztere, Enzo Moavero Milanesi kijelentette: „Megtesszük, amit csak tudunk, hogy megoldjuk ezt a helyzetet.”Emellett sérelmezte az EBESZ-tagállamok közötti széthúzást külpolitikai kérdésekben. A tanácskozás megnyitóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta a Nyugatot, hogy szemet huny Kijev tengeri provokációjára a Kercsi-szorosban, és aktív katonai előkészületeire a Donyec-medencében. „Lenyűgöző, ahogy a kijevi rezsim teljes büntetlenséget élvez nyugati pártfogóinál, amelyek nemcsak megbocsájtják, de igazolni is próbálják minden csínytevését. Ez teljességgel igaz a nemrég történt provokációra is, amelyet az ukrán haditengerészeti erők követtek el a Fekete-tengeren, illetve a fegyveres erők aktív katonai előkészületeire a Donyec-medencei frontvonal mentén” – hangsúlyozta az orosz tárcavezető. Lavrov kiemelte: a kelet-ukrajnai rendezést akadályozza az ukrán vezetés durva beavatkozása is az egyházi ügyekbe, ami az ukrán társadalmat is megosztja. Az orosz diplomáciai tárca vezetője egyben felhívta az uniós tagállamok figyelmét az orosz nyelvhasználat ukrajnai helyzetére is, és felszólította Lamberto Zanniert, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy avatkozzanak közbe. Mint mondta, Ukrajnában olyan törvényeket fogadnak el, amelyek ahhoz vezetnek, hogy az ukránon kívül minden más nyelvet betiltanak. Ugyanakkor Lavrov szerint Kijev enyhítéseket ígér, de csak az EU-tagállamoknak, ezzel mutatva, hogy nem csak diszkrimináció a célja, hanem az orosz nyelv megsemmisítése Ukrajnában. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter ugyanakkor azzal vádolta Oroszországot, hogy katonai támaszponttá változtatta a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet. „Fontos, azonnali, erőst választ adni Oroszország növekvő agresszivitására, ami bizonytalanságot és instabilitást jelent az EBESZ számára” – jelentette ki Klimkin. Követelte az Oroszország által november 25-én a Kercsi-szoros közelében elfogott 24 ukrán tengerész szabadon bocsátását. Az ukrán tárcavezető kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy 2014 óta a Krím félsziget annexiója uralta az EBESZ napirendjét, Oroszország „nem hátrált meg”. Sőt, Moszkva kiterjesztette műveleteit a Fekete- és az Azovi-tengerre, illetve a Kercsi-szorosra – tette hozzá.

2018.12.06 16:34
Frissítve: 2018.12.06 18:00

Trump megválik a belügyminiszterétől

Publikálás dátuma
2018.12.15 17:28

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Az amerikai elnök a Twitteren jelentette be, hogy Ryan Zinke az év végéig távozik hivatalából.
Jelentős miniszteri posztot betöltő politikustól válik meg Donald Trump: mint Twitter-bejegyzésében írta, Ryan Zinke belügyminiszter az év végéig távozik a kormányból. Az indokokat nem említette Trump, csupán annyit írt, hogy sokat elért hivatali ideje alatt. Nem ő az első egyébként, aki idén távozik a Trump-adminisztrációból. Rex Tillerson külügyminisztert márciusban menesztette az elnök, az igazságügy-minisztertől pedig a közelmúltban vált meg.  
2018.12.15 17:28

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30