Golden Globe – Megvannak a jelöltek

Publikálás dátuma
2018.12.06. 19:19

Fotó: VALERIE MACON / AFP
A Vice című, Dick Cheney életéről szóló politikai vígjáték kapta a legtöbb, hat filmes jelölést.
A kategóriák jelöltjeinek bejelentésén részt vett a szervezet elnöke, Meher Tatna és a Golden Globe nagykövete, Isan Elba is. A jelölteket Terry Crews, Danai Gurira, Leslie Mann és Christian Slater olvasta fel. A díjakat 2019. január 6-án adják át. 

A Golden Globe jelöltjei:

Legjobb drámai film: – Csillag születik – Fekete Párduc – Csuklyások: BlacKkKlansman – Ha a Beale utca mesélni tudna – Bohém rapszódia Legjobb zenés film vagy vígjáték: – Crazy Rich Asians – Mary Poppins visszatér – A kedvenc – Zöld könyv – Vice Legjobb rendező: – Adam McKay – Vice – Alfonso Cuaron – Roma – Bradley Cooper – Csillag születik  – Spike Lee – Csuklyások: BlacKKKlansman – Peter Farrelly – Zöld könyv – Adam McKay – Vice Legjobb forgatókönyv: – Adam McKay –Vice – Alfonso Cuaron – Roma – Brian Hayes Currie, Peter Farrelly és Nick Vallelonga – Zöld könyv – Deborah Davis és Tony McNamara – A kedvenc – Barry Jenkins – Ha a Beale utca mesélni tudna   Legjobb női főszereplő (dráma): – Glenn Close – The Wife – Lady Gaga – Csillag születik – Nicole Kidman – Pusztító – Rosamund Pike – A Private War – Melissa McCarthy – Megbocsátasz valaha?   Legjobb férfi főszereplő (dráma): – Lucas Hedges – Boy Erased – John David Washington – Csuklyások: BlacKKKlansman – Bradley Cooper – Csillag születik – Rami Malek – Bohém Rapszódia – Willem Defoe – At Eternity's Gate   Legjobb női főszereplő (zenés film vagy vígjáték): – Emily Blunt – Mary Poppins visszatér – Elsie Fisher – Eighth Grade – Olivia Colman – A kedvenc – Charlize Theron – Tully – Constance Wu – Crazy Rich Asians Legjobb férfi főszereplő (zenés film vagy vígjáték): – Christian Bale – Vice – Lin Manuel Miranda – Mary Poppins visszatér – Viggo Mortensen – Zöld könyv – Robert Redford – The Old Man and The Gun – John C. Reilly – Stan and Ollie Legjobb női mellékszereplő: – Emma Stone – A kedvenc – Rachel Weisz – A kedvenc – Regina King – Ha a Beale utca mesélni tudna – Amy Adams – Vice – Claire Foy – Az első ember Legjobb férfi mellékszereplő: – Mahershala Ali – Zöld könyv – Timothee Chalamet – Beautiful Boy – Richard E. Grant – Megbocsátasz valaha? – Sam Rockwell – Vice – Adam Driver – Csuklyások: BlacKKKlansman Legjobb idegen nyelvű film: – Shoplifters (Japán) – Girl (Belgium) – Capernaum (Libanon) – Never Look Away (Németország) – Roma (Mexikó) Legjobb animációs film: – A hihetetlen család 2. – Mirai, lány a jövőből – A kutyák szigete – Spider-man: Into the Spider-Verse – Ralph Breaks the Internet Legjobb zene: – Kutyák szigete – Fekete Párduc – Az első ember – Hang nélkül – Mary Poppins visszatér Legjobb betétdal: – Shallow – Csillag születik – Revelation – Kitörölt fiú – Girl In the Movies – Dumplin – All the Stars – Fekete Párduc – Requiem for a Private War – A Private War

Televíziós jelölések:

Legjobb drámai sorozat: – Foglalkozásuk: Amerikai – Homecoming – Bodyguard – Killing Eve – Pose    Legjobb zenés sorozat vagy vígjáték: – Barry – Kidding – The Good Place – Marvelous Mrs. Maisel – The Kominsky Method   Legjobb minisorozat vagy tévéfilm: – Éles tárgyak – The Assassination of Gianni Versace: American Crime Story – The Alienist – A Very English Scandal – Escape at Dannemora   Legjobb színész (drámai sorozat): – Matthew Rhys – Foglalkozásuk: amerikai – Richard Madden – Bodyguard – Jason Bateman – Ozark – Stephan James – Homecoming – Billy Porter – Pose Legjobb színésznő (drámai sorozat):  – Elisabeth Moss – A szolgálólány meséje – Keri Russel – Foglalkozásuk: Amerikai – Caitriona Balfe – Outlander – Sandra Oh – Killing Eve – Julia Roberts –Homecoming Legjobb színész (zenés sorozat vagy vígjáték): – Sascha Baron Cohen – This is America – Jim Carrey – Kidding – Michael Douglas – The Kominsky Method – Donald Glover – Atlanta – Bill Hader – Barry Legjobb színésznő (zenés sorozat vagy vígjáték): – Debra Messing – Will & Grace – Alison Brie – Glow – Kristen Bell – The Good Place – Candice Bergen – Murphy Brown – Rachel Broshnahan – The Marvelous Mrs. Maisel Legjobb színész (minisorozat vagy tévéfilm): – Antonio Banderas – Géniusz: Picasso – Daniel Brühl – The Alieniest – Benedict Cumberbatch – Patrick Melrose – Hugh Grant – A Very English Scandal – Darren Criss – The Assassination of Gianni Versace: American Crime Story   Legjobb színésznő (minisorozat vagy tévéfilm): – Amy Adams – Éles tárgyak – Laura Dern – A történet – Patricia Arquette – Escape at Dannemora – Connie Britton – Dirty John – Regina King – Seven Seconds
Szerző
Témák
Golden Globe

Orbánt szidta a rendező, letiltották a Csirkefejet

Publikálás dátuma
2018.12.06. 15:43
A darab bemutatása előtt egy nappal tiltották le Spiró György művét a Párizsi Magyar Intézetben
Fotó: http://www.parizs.balassiintezet.hu
A bemutató előtt egy nappal tiltotta meg Spiró György kultuszdarabjának bemutatását a Párizsi Magyar Intézet. Az ok: a darab rendezője ismerősöknek küldött levelében kritizálta Orbán Viktort, arra panaszkodott. hogy Magyarországon „a butaság újra államvallásá alakult.”
A Párizsi Magyar Intézet vezetője letiltotta az intézetben csütörtök este bemutatásra kerülő Spiró György darab, a Csirkefej olvasószínházi előadását. Az előadás rendezője, Gerzsenyi Bea szerint azért, mert egy barátainak, ismerőseinek kiküldött emailben szidta a kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt. “Két nappal a bemutató előtt küldtem egy utolsó meghívót franciául az ismerőseimnek, ebben írtam olyanokat, amik miatt letiltották az előadást” - mondta az Indexnek a Párizsban élő rendező. 
Az emailban Gerzsenyi többek között arról írt, hogy totalitárius gondolkodás újra felütötte a fejét egy szabadnak mondott helyen is, Magyarországon a félelmet és mások gyűlöletét tápláljak az emberekbe. A korrupció Orbán Viktor vezetésével zsebre teszi a médiát és a jogállamot úgy, ahogy van. Spiró kapcsán megemlíti, hogy
a Csirkefej a nyolcvanas években íródott a kommunista rezsim bukása előtt, de manapság újra aktuális, mivel rávilágít a mai Magyarország szomorúságára, sötétségére, abszurditására. “A butaság államvallássá alakult”.

Gerzsenyi elmondása szerint a levelet francia és magyar, kint élő ismerőseinek küldte ki kedd éjjel. Úgy tudja, hogy közülük valaki továbbította a külügynek, akik leszóltak, hogy tiltsák be az előadást. Szerdán főpróbájuk volt, majd Havasi János főigazgató felhívta azzal, hogy a levél miatt gondolkozik az előadás letiltásán. Két óra múlva egy emailben közölte, hogy letiltja az előadást, “az okokat ismered” - írta Gerzsenyinek. A rendező hozzátette, hogy ennek ellenére tud olyanokról, akik odamennek este az intézet elé szolidaritásból. A Párizsi Magyar Intézet honlapján csak annyi olvasható, hogy az egyébként ingyenes előadás elmarad.
Az esetről beszámoló portál megkereste a Párizsi Magyar Intézet vezetőjét is, Havasi János közleményben reagált, amelyben elismerte, hogy az email miatt került le az előadás a műsorról. “A Párizsi Magyar Intézet fontos és értékes műnek tartja Spiró György Csirkefej című művét. A színdarab a magyar kormány Publishing Hungary programjának keretében és anyagi támogatásával került a műsortervbe. A három hónapos próbafolyamat során a rendező minden szakmai kívánságát teljesítettük, egyebek között térítésmentes szállást biztosítottunk számára” - írta Havasi.  Hozzátette, hogy “egy nappal Spiró művének bemutatója előtt tudomásomra hozták, hogy az előadás rendezője, Gerzsenyi Bea olyan levelet küldött szét az esemény kapcsán, mely Magyarországra, a magyar államra vonatkozóan méltatlan, súlyosan sértő, valótlan megállapításokat tartalmaz. Ráadásul a rágalmazó közleményt az intézet hivatalos programismertetőjének szövegkörnyezetében helyezte el, ami további megtévesztésre alkalmas”. A közlemény azzal zárult, hogy „ennek fényében a magyar állam, a magyar adófizetők pénzéből fenntartott Párizsi Magyar Intézet számára a Gerzsenyi Bea által rendezett előadás megtartása nem vállalható fel. Inkorrekt lépésével a rendező olyan helyzetbe manőverezte intézetünket, magát és társulatát, amelyben nem dönthettem másként, mint hogy a bemutatót töröltem az intézet programjából”. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 19:04

Az alkalmazkodók legitimálják politikai elitjük igazságtalanságait

Publikálás dátuma
2018.12.06. 14:15

Fotó: Népszava
Faust – mint tudjuk – az ördöggel kötött szerződést. Nem sokkal egyszerűbb az a kontraktus sem, melyről György Péter új könyve szól. Gyakran zaklatottan, az olvasót próbára tevő, szeszélyesen el-elkalandozó logikával, de közben nyugtalanító szempontokkal, revelatív értelmezésekkel. Szabályait nem könnyű követni, pedig izgalmas szellemi útra invitál. György Péter művében a szerződés tág értelmű metaforává válik: a művészet és a fennálló társadalmi valóság bonyolult viszonyának átfogó kategóriájává. Gondolatmenetében az alkotó a valósággal szerződik. A lényeg pedig ennek konkrét módja, típusa. S a tét természetesen itt is roppant nagy. A szerződés ugyanis mellőzheti a kor feszítő alapkérdéseit, a valóságban rejlő igazságot, s ezzel, ha mégoly közvetetten is, hatékonyan szolgálhatja a mindenkori hatalom érdekeit. (Szélső esetben az alkotó vállalkozhat éppenséggel – cinikusan vagy ideológiák foglyaként – a valóság legfontosabb dimenzióinak meg-, illetve eltagadására is.) De természetesen, lehet szerződni az igazság alkuktól mentes művészi képviseletére is: a realizmus, a kötet egyik rehabilitált kulcsfogalma az ennek jegyében keletkezett műveket minősíti. Aki a valóság mellett dönt, egyszersmind persze, az establishmenten való kívülmaradásra szavaz. Az alternatíva végeredményben bárki számára adott. Igaz a második út választása jóval kényelmetlenebb, sőt, olykor kifejezetten kockázatos. A könyv művészetelméleti fejtegetéseinek egyik történeti-szociológiai pillére a hidegháború korának egyik kulturális vonzatára épül: a magas művészetek alkotóit és intézményeit nemcsak a szocialista országokban finanszírozták, hanem a nyugati világban is. De semmi sincs ingyen. Az alkalmazkodóknak a támogatás, a sikeresség árát meg kell fizetniük: alkotásaikkal óhatatlanul legitimálják a politikai elitjük működtette rendszerük igazságtalanságait is. A hidegháború rideg viszonyaitól részben független a szerző által kiemelt másik szociológiai sajátosság: „a globális művészeti világ valójában bonyolult gépezetként működik, amelynek összetettsége, politikai gazdaságtana, intézményrendszere különösen alkalmas arra, hogy az esztétikai tételezés értelmetlenné vált hagyománynak tűnjön. Egyre több a metaforikusnak remélt cinizmus; az üresség variációi egyszerre impotensek és narcisztikusak.” A művészetipar résztvevői a pénz, a hírnév érdekében szintén kemény alkukra kényszerülnek: világunk brutális kihívásai, az elnyomottak emberi drámái ebben a szférában szóba sem jöhetnek. A kötet tehát szükségképp azokra az alkotókra összpontosít, az ő „szerződésüket” ajánlja, akik mind a politikai hatalom védte bensőség, mind a manipulatív – hatalommal szintén rendelkező – intézmények keretein kívül teremtették meg életművüket. Így kap nagy szerepet például Samuel Beckett, az angol realista festőcsoport, Frank Auerbach vagy William Kentridge, dél-afrikai művész (a könyv címe az ő egyik, a gyarmatosítás szörnyű bűneivel szembesítő művét idézi). György Péter radikális művészetszemléletében nagy nyomatékot kap az alkotás és a társadalmi igazságosság összefüggése: a szolidaritás a mindenkori kisemmizettekkel, a magukra hagyottakkal. A szerző keményen figyelmeztet a posztkoloniális világ nyomorúságára: a szegények, a menekültek sokaságára. Meggyőződése szerint korunk valóban jelentős, érvényes művei felmutatják azok szenvedéseit is, akik némaságra ítéltettek.       
Témák
György Péter
Frissítve: 2018.12.06. 14:28