Előfizetés

Posztumusz díjazhatják Hvorosztovszkijt

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2018.12.12. 12:30

Fotó: Igor Russak / AFP
A tavaly elhunyt legendás orosz bariton, Dmitrij Hvorosztovszkij utolsó lemezét is Grammy-díjra jelölték.
A londoni Royal Opera múlt év decemberében Dmitrij Hvorosztovszkij emlékének ajánlotta fel egyik Rigoletto-előadását. A legendás orosz baritonnak a világon mindenütt, így Magyarországon is hatalmas rajongótábora volt és van. Tavaly novemberi halála óta Moszkvában emlékművet kapott, szülővárosa, Krasznojarszk Zene- és Színházművészeti Akadémiája, valamint operaháza és repülőtere is felvette a nevét. Múlt év végén a legjobb klasszikus vokális szóló kategóriában jelölték Grammy-díjra a lemezét, amelyen a neoromantikus Georgij Szviridov dalait énekelte fel a Szentpétervári Állami Szimfonikus Zenekar kíséretében. Idén Verdi Rigolettóját jelölték Grammy-díjra a legjobb operafelvételek kategóriájában, amelyen a címszerepet énekli Nadine Sierra (Gilda) partnereként a Kaunasi Szimfonikusokkal, és alig két héttel a halála előtt jelent meg – utolsó lemezeként.
Február 10-én Los Angelesben 84 kategóriában osztanak Grammy-díjat – az amerikai Hangfelvétel-művészetek és tudományok Nemzeti Akadémiája által alapított díj minden évben a zeneipar legkiemelkedőbb teljesítményeit hivatott elismerni. A könnyedebb műfajokban az amerikai rapper, Kendrick Lamar a favorit: bár idén nem jelent meg önálló lemeze, a Fekete Párduc című Marvel-filmnek köszönhetően nyolc jelölést kapott. A kanadai rapper, Drake hét, az amerikai folk-rock énekes, Brandi Carlile hat jelöléssel van szorosan a nyomában.

Elmagyarázta a L'art pour L'art társulat a közönségnek, hogyan kell ülni és tapsolni

Horváth Petra Luca írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.12.12. 10:30

A Pál utcai fiúkkal és Besenyő Pista bácsi családjával egyszerre lehet találkozni a Budapest Bábszínházban.
Abszurd humor, kifigurázott tárgyak és emberek – ez jellemezte az 1986-ban alapított L’art pour L’art Társulat performanszát szombat este, amelynek a Budapest Bábszínház adott otthont. Szó szerint vett poénok és rögtönzött jelenetek színesítették a produkciót, mely a „Mintha elvágták vol” címet viselte. Jelenetek a múltból és a jövőből – állították a műsor szereplői, és valóban e kettő keverékét láthattuk.

Dolák-Saly Róbert megtornáztatta a közönséget, illetve megtanította nekik a közönségkódexet. Elmagyarázta, hogyan kell ülni, tapsolni – és legfőképpen nevetni. Külön meglepetés volt, hogy a magyar irodalomból is láthattunk jeleneteket: Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényét mesélte el röviden Dolák-Saly, természetesen a társulathoz hűen, Laár András pedig saját abszurd költeményeit szavalta el. Megjelent a Besenyő család négy tagja is, a közönség taps- és füttyviharral fogadta őket.

A família története egyébként egy autóban született meg valahol a Bakony környékén. Szászi Móni és Dolák-Saly rokonlátogatásra utaztak éppen, amikor Móni megjegyezte, olyan erősek ezek a figurák (Boborján, András parasztfigurája és az öreg), szerinte az volna az igazi, ha ezek egy agymenéses családot alkotnának. Móninak köszönhető ezen kívül a jelenetek szövegkönyvei, de a színházi estek és televíziós műsorok koncepciói is az ő tollából származnak. A társulatnak sosincs két egyforma előadása, ugyanis improvizációkkal színesítik azokat, így „ugyanazt” az előadást akár százszor is bátran megnézhetjük.

Francia sanzon Kolozsvárról az Uránia színpadán

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2018.12.11. 11:00
Szilágyi Enikő Kolozsvárról Debrecenen, Budapesten, Hollandián és Belgiumon át Párizsig jutott
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Párizsban nem franciaként sanzonokkal sikert aratni legalább olyan kivételes, mint New Orleansban külföldiként dzsesszel hódítani meg a közönséget. Szilágyi Enikő e kivételek közé tartozik.
Kolozsvárott született, Marosvásárhelyen végezte el a színművészeti akadémiát, már túl volt számos színpadi és filmszerepen, mikor 1989-ben, a romániai forradalom kitörése előtt kivándorolt. Négy évet élt Hollandiában és Belgiumban, színpad nélkül – de megtanult hollandul, tökéletesítette a francia tudását. Majd Lengyel György leszerződtette a debreceni Csokonai Színházhoz. Játszotta többek között Stuart Máriát, Hedda Gablert, Yermát és Christine-t az Amerikai Elektrából. Ekkor derült fény Szilágyi Enikő nagy titkára. Bár sosem volt énekes-színésznő, saját kedvére francia sanzonokat tanult. A műfaj egyik ikonja, Jacques Brel, vagy Georges Brassens dalai mellett betéve tudta a költő-előadóművész, zeneszerző Barbara szerzeményeit, vagy a költő-zeneszerző Léo Ferré műveit, aki előszeretettel zenésítette meg Neruda, García Lorca, Baudelaire, Verlaine és Rimbaud verseit. A szöveg minősége mindig elsődleges volt Szilágyi Enikőnek. Mikor felkérték, hogy a debreceni színház gáláján énekeljen el négy sanzont, a tarsolyában már volt több mint száz. A fellépés után egymás után jöttek a meghívások: koncertek a Magyar Rádió Márványtermében, a Déri Múzeumban, bejelentkezett a francia követség és az Alliance Francaise is, jöttek a nagy francia bankok és energetikai cégek. Évekig a Budapesti Kamaraszínházban volt műsora, mígnem 2002-ben egy franciaországi kastély művészeti szervezője könnyes szemmel bekopogtatott az öltözőjébe: elvállalna-e Franciaországban egy előadást? Lourmarinban – ahol egyik kedvenc írója, Camus sírja fekszik – egy gyönyörű kastély várta és négyszáz fős közönség, amely a koncertje végén állva tapsolt. A tömegből valaki bekiabálta: „Asszonyom, maradjon nálunk!” A kívánságból prófécia lett: Lourmarinban marasztalták még két koncertre – összesen négyezer ember előtt énekelt –, és mivel a közeli Marseille polgármestere is ott volt az egyik esten, jött egy hétkoncertes meghívás Marseille-be. Talán mondani sem kell: az egyik előadáson ott volt egy párizsi színház igazgatónője, aki tizennégy előadásra leszerződtette. Azóta a kedves, hatvan férőhelyes belvárosi zsebszínházaktól a hétszáz fős koncerttermekig mindenhol szívesen látják Párizsban. Zeneszerzők írnak neki új dalokat, a francia kulturális miniszter tavaly a Művészet és Irodalom Lovagrendje díjjal tüntette ki, itthon az Óbudai Társaskörben szerepel rendszeresen. Szerdán először koncertezik az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán, ahol egy dal erejéig egy újabb, lelepleződött titoknak is fültanúi lehetünk: van olyan kolozsvári emléke Szilágyi Enikőnek, amely francia versben fogalmazódott meg benne.  

Info

Kolozsvár Párizsban - Klausenbourg dans Paris Szilágyi Enikő sanzonestje, december 12. Uránia Nemzeti Filmszínház

Névjegy

1952-ben született Kolozsvárott, 1980-ban végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolán. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja volt, 1989-ig 17 filmben kapott szerepet. Magyarországon tizennégy évig játszott a Budapesti Kamaraszínházban, a Thália Színházban, a Bárka Színházban, a Merlin Színházban, Debrecenben a Csokonai Színházban és Kecskeméten a Katona József Színházban. Az év legjobb színésznőjeként négyszer lett nívódíjas, magkapta a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. 2005 óta él Párizsban.