BRFK: nem közérdekű adat, miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől

Publikálás dátuma
2018.12.22. 07:30
A BRFK telephely főbejárata
Fotó: Koncz Tamás
Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.
Nem közérdekű adat – ezzel utasította el azt a kérdésünket a BRFK, hogy miért bérelik a korábbinál jóval drágábban, évi 450 millió forintért kispesti bűnjelraktárukat attól a Sinvest Hofa 11 Kft,-től, melynek egyik ügyvezetője az Orbánt reptető nagyvállalkozó, Garancsi István. 

Ötszörös áron is kell a bérlemény

Népszava írta meg először, hogy a BRFK évek óta bérel egy több tízezer négyzetméteres ipari területet a Hofherr Albert utca -Tóth Árpád utca sarkán, a volt traktorgyár területén - a placcért 2012 és 2017 között összesen 454 millió forintot (tehát évente mintegy 90 milliót) fizetet a Garancsi-féle cégnek. (A vállalkozás akkor még Sinvest Rippl Rónai 1 néven futott, 2017 áprilisától már Sinvest Hofa 11.)
Idén január elsején azonban történt valami: a BRFK új, a korábbinál jóval borsosabb, tíz évre szóló szerződést kötött a céggel – pár nappal azután, hogy az újabb, tízezer négyzetméteres helyi telekre jegyzett be tulajdonjogot a kispesti ipartelepen. A BRFK erre plusz területre is igényt tartott, a következő tíz évben viszont már 4,3 milliárd forintot fizethet a bérleményért. Pedig a hatóság által használható terület jóval kisebb arányban, csak harmadával (összesen 41 ezer négyzetméterre) nőtt. 
Ha összegezzük, az ingatlanra bérleti díjént költött közpénz 17 év alatt elérheti az ötmilliárd forintot, miközben a rendőrség ennek töredékéből is hasonló méretű, saját tulajdonú telephelyet vehetne Budapesten.

Hogy miért nem tették, teszik arra nincs válasz – mintha valami illetlenség lenne, a BRFK nem is reagált a felvetésünkre. 

A tender, amiről sokáig tudni sem lehetett

A témában kapott három válaszlevélből egyre több furcsa körülményt ismerhettünk meg a Sinvest-szerződés hátteréről. A BRFK titokvédelmi hivatala először azt közölte: a rendőrség 2011-ben indította el a nyílt pályázati eljárást, amiben bérelhető telket keresett – a pályázaton befutó Garancsi-féle Kft.-vel pedig 2012. október 25-én kötöttek szerződést. Ez alapján azt hittük, hogy a Sinvest-cég már a meghirdetett tender ismeretében vásárolhatott meg két telket a Hofherr Albert utcai ipartelepen. A jelek szerint azonban tévedtünk. Kiderült ugyanis, a rendőrség csak 2012. március 28-án „kezdeményezte”, hogy pályázati felhívásukat közzétegyék a police.hu oldalán.  A földhivatal nem bizonyító erejű tulajdoni lapjai szerint a  Garancsi-féle cég 2012. március 2-án és március 20-án jegyeztette be tulajdonjogát két telekre a Hoffher Albert utcai ipartelepen. A BRFK-pályázat eredményhirdetésére 2012. május 30-án került sor.
Vagyis, a rendőrség még 2011-ben elindított, de csak 2012 márciusának utolsó napjaiban tett közzé egy nyilvános pályázatot. A Sinvest-cég pedig hetekkel, illetve napokkal a közzététel előtt szerezte meg azokat a telkeket, amiket aztán sikeres pályázóként később bérbe adott a BRFK-nak.

Mindehhez nem csak tőke és gyors reakcióidő kellett, de szerencse is,  kivéve, ha a Garancsi-féle Kft. nem értesült valahogy korábban a kínálkozó lehetőségről. A cégnél is érdeklődtünk, mi lehet a titok nyitja – igaz, valószínűleg hiába, hiszen írásban feltett kérdéseinkre korábban sem válaszoltak. 

Budai bérlemények aprópénzért - a rendőrség még nyomoz

Az ügynek eleve romlott mellékízt ad, hogy Garancsi egyik vállalata, a CD Hungary Zrt. aprópénzért bérelt önkormányzati ingatlanokat a budai várban. A hvg.hu cikke szerint az eset kapcsán hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást BRFK korrupcióellenes osztálya, a vizsgálat eredménye eddig nem került nyilvánosságra. A Sinvest Hofa 11 cégadatbázisból elérhető email - címe egyébként ugyanaz, mint a CD Hungary-é. Mivel a nyomozás állásáról azóta sincs hír, ezzel is a BRFK-hoz fordultunk, de titokvédelmi hivatalukról lepattant a kérdés: jelezték, hogy kérdésünk nem tartozik a közérdekű adatigénylés körébe. Így hát a Budapesti-Rendőr-főkapitányság sajtóosztályához fordultunk, hátha ők elárulnak majd valamit az ügyről. Ők pedig válaszoltak is:
az ügyben jelenleg is nyomozás zajlik, ismeretlen tettes ellen, ami azt jelenti, hogy eddig gyanúsítotti kihallgatás sem történt.

Szerző

Egymillió ember maradhat háziorvos nélkül Magyarországon 2020-ra

Publikálás dátuma
2018.12.22. 06:30
Elfogynak a gondoskodó kezek
Fotó: Vajda József / Népszava
Húsz éve ajándékként kapták a háziorvosok a körzetet, hogy annak eladásával egészítsék ki a nyugdíjukat. Csakhogy ma már alig tudják eladni.
A gyógyítási feladatok egyre nagyobb részét bízná háziorvosokra a kormány, csakhogy eközben egyre több körzetben nincs doktor, az aktív szakemberek vészesen elöregedtek, a fiatalok érdeklődése pedig minimális. Mindezek miatt a praxisok piaca mára lényegében befagyott. Komáromi Zoltán háziorvos például csaknem egy éve árulja budai, hegyvidéki praxisát sikertelenül. Volt ugyan több érdeklődő, de végül egyikből sem lett üzlet. Mindez azért is érthetetlen, mert az egészségügyi szakértőként is tevékenykedő orvos húsz éve építi praxisát, mostanra 2500 páciense van, a körzetben két ápolónő is dolgozik, így az orvosnak nem is kell beleszakadnia a munkába. Nem Komáromi doktor az egyedüli, akinek a nyakán marad a körzete: egy friss kormányzati kutatás szerint a 60 év feletti háziorvosok 67,5 százaléka arra készül, hogy öt éven belül piacra dobná a praxisát. A piacon most jelentkező eladók zömében most is nyugdíjazás előtt állók, vagy lakhelyet változtatók, de sokan a külföldi munkavállalás miatt akarják értékesíteni a praxisukat, a vevők pedig leggyakrabban a negyven év körüli szakorvosok. Az érdeklődők között elvétve van frissen végzett fiatal. Egy átlagos, 1500-2000 kártyás praxis ára 8-10 millió forint, bár a végösszeg - a telephelytől függően - 10-15 százalékkal is eltérhet. Budapesten például nem ritka a húszmilliós ár sem. – Évente 200-300 körzetnek kellene gazdát cserélnie ahhoz, hogy az idős orvosok helyét átvegyék a fiatalok, ám ehelyett legfeljebb 30-50 üzlet köttetik – mondta a Népszavának Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte hiába javította a kormány az elmúlt években a háziorvosi vállalkozások finanszírozását, az abból kivehető jövedelem még mindig jóval kisebb, mint a kórházi szakorvosoké. Mint mondta: a bevételből legalább bruttó egymillió forintos orvosbérre és két ápolónő tisztességes fizetésére kellene telnie. Ehhez durván a mostani finanszírozás duplájára lenne szükség – mondta. Márpedig elég nagy a baj lesz, ha nem lódul meg a praxispiac. A praktizáló háziorvosok 11 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár. Ez azt jelenti, hogy 2020-ra egymillió ember maradhat háziorvos nélkül Magyarországon. Már most is 405 körzet üres, ebből tartósan 380-ban nincs gyógyító. Egy közelmúltbeli kutatásból az is kiderült, hogy a tartósan betöltetlen körzetekben jóval nagyobb a kockázata, hogy valaki idő előtt meghal. – Nem segíti a praxispiac fellendülését a meglévő jogbizonytalanság sem – állította Selmeczi Kamill, aki több olyan esetre is emlékszik, amikor az eladó és a vevő már megegyezett, de az önkormányzat valamiért mégsem adta áldását az új orvosra. Ha pedig az önkormányzat nem köt a vevővel szerződést, egy év múlva a praxisjog átszáll a helyhatóságra. A távozó doktor így nem kap a körzetéért egy fillért sem, az önkormányzat pedig saját „emberét” akár egyetlen fillér ellenérték nélkül is beültetheti a körzetbe. – Amíg valaki úgy vásárolhat meg valamit, hogy utána rövid úton el lehet venni tőle, addig senkinek nem lesz kedve praxist venni – erősít rá érdekvédő társára Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, és azzal folytatta: – Csak az elmúlt évben négyszer adtunk be javaslatot a praxispiac stabilizálása érdekében, az azt megelőző években is legalább tízszer, de az elbitorlás elleni korlátokat nem sikerült elfogadtatni a kormánnyal.
Szerző
Frissítve: 2018.12.22. 10:59

Fidesz: a tüntetők nem a szánkókra, hanem a Soros-hálózatra gyűjtenek

Publikálás dátuma
2018.12.21. 22:16

Fotó: Szalmás Péter
Hidvéghi Balázs szerint ugyanis „ezek a módszerek azok, amiket használnak”.
„Attól tartok, hogy az ellenzéki szimpatizánsoknak az összegyűjtött pénze az majd a Soros-hálózatot fogja támogatni, nem pedig az ország karácsonyfáját”

– mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ATV műsorában azzal kapcsolatban, hogy a tüntetők is gyűjtésbe kezdtek a Kossuth téren megrongált szánkók pótlásáért. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte    
„ezek a módszerek azok, amiket használnak”.

Hidvéghi arról is beszélt: a köztévé azért nem hozta le az ötpontos ellenzéki petíciót, mert az ellenzéki képviselők akciója egy elfogadhatatlan nyomásgyakorlás volt.
Szerző