Megjelent a rendelet, így már január elsejétől öt percen belül el kell dőlnie a nagyobb kórházak sürgősségi osztályain annak, hogy kinek, milyen gyors orvosi segítségre lehet szüksége. Akinek panaszai nem indokolják az azonnali ellátást, azt az újonnan létrejövő úgynevezett akut alapellátási egységbe irányítják.
A kórházaknak elvben tíz naptári napjuk van a felkészülésre, ami önmagában kevés, ám valójában még ennél is rosszabb a helyzet.
A rendelet életbe lépéséig ugyanis hét munkaszüneti nap lesz, így gyakorlatilag három nap áll a kórházak rendelkezésére a drasztikus átszervezések levezénylésére. Ezalatt kellene megépíteni például az információs pultokat, és megtalálni azokat a szakembereket, akik a triázst követően tájékoztatják a betegeket. A sürgősségi osztálytól legfeljebb 100 méterre ki kell alakítaniuk a halasztható esetek ellátására megfelelő kezelőhelyeket, és ezekbe az úgynevezett alapellátási egységekbe is szakembereket kell találniuk. A gondokat tetézi, hogy kórházi dolgozók közül az, aki tehette, már kivette szabadságát az ünnepekre.
Információink szerint a szakma eleve azt kérte, hogy az új rendszerből az akut alapellátási egységeket próbajelleggel vezessék be most egy-két helyen, és az ott szerzett tapasztalatok alapján felkészülve, a hibákat javítva terjesszék azt ki a sürgősségi osztályokra. – Ugyan a sürgősségi szakemberektől nem idegen a gyors döntés, az akut munkaszervezés, de erre még nekik több időre lenne szükségük - mondta lapuknak egyikük.
Mindezek miatt egy kórházigazgató úgy fogalmazott: kisebb csodára van szükségük ahhoz, hogy január elsejére készen álljanak.
A sürgősségi osztályokat üzemeltető kórházak vezetői csütörtökön kaptak útmutatást a minisztériumban a rendelet gyakorlati megvalósításához. A főigazgatók egy része ezen az értekezleten egyáltalán nem volt biztosabban, hogy lesz elég szakemberük január elsejére.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: az egyik újdonsága a rendszernek, hogy a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb” rögzíteni kell majd az intézmény informatikai rendszerébe. Az adminisztráció után öt percen belül meg kell történnie a beteg első vizsgálatának, azaz az „osztályozásának.” (Ezért külön 400-500 forintot fizet januártól a biztosító betegenként. Úgy tudjuk, ha a beteg öt percen belül nem esik át az első triázsoláson, annak a finanszírozásban lesz következménye.) Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek – speciálisan képzett diplomás ápolók – végzik, ők sorolnak és döntenek arról is, hogy az adott esetben valóban szükség van-e a sürgősségi ellátásra , vagy elegendő egyéb, másfajta segítség. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók.
Az utóbbi két csoportba tartozókat a közeli úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez az ellátási forma a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő szolgáltatás lesz, azzal a különbséggel, hogy itt nem biztos, hogy orvos látja el a pácienseket. Az akut alapellátási egységben ha nincs orvos, akkor a betegellátás már rábízható lesz sürgősségi gyakorlatot szerzett rezidensre, mentőtisztre, vagy diplomás ápolóra is. A jogszabály szerint az itt dolgozók még alaposabban kikérdezhetik a beteget, végezhetnek fizikális és műszeres, például EKG vizsgálatot. Ujjbegy vérből egyszerűbb laborvizsgálatokat, például vércukormérést. Adhatnak tanácsokat. De nem lesz dolguk az itt dolgozóknak a receptírás, a szakorvosi vizsgálat illetve képalkotó vagy laborvizsgálat elvégzése.
Rövidebb várakozást, a betegek gyorsabb, pontosabb ellátását reméli a szakma az új szabályoktól - mondta lapunknak Varga Csaba, a szakmai kollégium, Oxyológia tagozatának a vezetője. Hozzátette: az egyik újdonsága a rendeletnek, hogy mostantól mindenütt kell triázsolni. Az ország félszáz sürgősségi ellátóhelye közül a nagyobbakban, azaz mintegy harmincban lesz úgynevezett akut alapellátási egység is. Ettől az új részlegtől a szakma azt reméli, csökkentik a zsúfoltságot, és legalább negyedével rövidítik a valóban sürgősségi ellátásra várakozók sorát azzal, hogy a halasztható eseteket az első triázsolással kiemelik közülük.
