Kásler elrendelte a csodát: három napot adott az átszervezésre

Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:00

Fotó: Kállai Márton
A két ünnep között, rohamtempóban alakíttatják át a sürgősségi osztályokat. Január elsején már új munkarendben kell működniük az érintett kórházaknak. Az igazgatók aggódnak.
Megjelent a rendelet, így már január elsejétől öt percen belül el kell dőlnie a nagyobb kórházak sürgősségi osztályain annak, hogy kinek, milyen gyors orvosi segítségre lehet szüksége. Akinek panaszai nem indokolják az azonnali ellátást, azt az újonnan létrejövő úgynevezett akut alapellátási egységbe irányítják. A kórházaknak elvben tíz naptári napjuk van a felkészülésre, ami önmagában kevés, ám valójában még ennél is rosszabb a helyzet. A rendelet életbe lépéséig ugyanis hét munkaszüneti nap lesz, így gyakorlatilag három nap áll a kórházak rendelkezésére a drasztikus átszervezések levezénylésére. Ezalatt kellene megépíteni például az információs pultokat, és megtalálni azokat a szakembereket, akik a triázst követően tájékoztatják a betegeket. A sürgősségi osztálytól legfeljebb 100 méterre ki kell alakítaniuk a halasztható esetek ellátására megfelelő kezelőhelyeket, és ezekbe az úgynevezett alapellátási egységekbe is szakembereket kell találniuk. A gondokat tetézi, hogy kórházi dolgozók közül az, aki tehette, már kivette szabadságát az ünnepekre.
Információink szerint a szakma eleve azt kérte, hogy az új rendszerből az akut alapellátási egységeket próbajelleggel vezessék be most egy-két helyen, és az ott szerzett tapasztalatok alapján felkészülve, a hibákat javítva terjesszék azt ki a sürgősségi osztályokra. – Ugyan a sürgősségi szakemberektől nem idegen a gyors döntés, az akut munkaszervezés, de erre még nekik több időre lenne szükségük - mondta lapuknak egyikük. Mindezek miatt egy kórházigazgató úgy fogalmazott: kisebb csodára van szükségük ahhoz, hogy január elsejére készen álljanak.
A sürgősségi osztályokat üzemeltető kórházak vezetői csütörtökön kaptak útmutatást a minisztériumban a rendelet gyakorlati megvalósításához. A főigazgatók egy része ezen az értekezleten egyáltalán nem volt biztosabban, hogy lesz elég szakemberük január elsejére.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: az egyik újdonsága a rendszernek, hogy a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb” rögzíteni kell majd az intézmény informatikai rendszerébe. Az adminisztráció után öt percen belül meg kell történnie a beteg első vizsgálatának, azaz az „osztályozásának.” (Ezért külön 400-500 forintot fizet januártól a biztosító betegenként. Úgy tudjuk, ha a beteg öt percen belül nem esik át az első triázsoláson, annak a finanszírozásban lesz következménye.) Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek – speciálisan képzett diplomás ápolók – végzik, ők sorolnak és döntenek arról is, hogy az adott esetben valóban szükség van-e a sürgősségi ellátásra , vagy elegendő egyéb, másfajta segítség. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat a közeli úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez az ellátási forma a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő szolgáltatás lesz, azzal a különbséggel, hogy itt nem biztos, hogy orvos látja el a pácienseket. Az akut alapellátási egységben ha nincs orvos, akkor a betegellátás már rábízható lesz sürgősségi gyakorlatot szerzett rezidensre, mentőtisztre, vagy diplomás ápolóra is. A jogszabály szerint az itt dolgozók még alaposabban kikérdezhetik a beteget, végezhetnek fizikális és műszeres, például EKG vizsgálatot. Ujjbegy vérből egyszerűbb laborvizsgálatokat, például vércukormérést. Adhatnak tanácsokat. De nem lesz dolguk az itt dolgozóknak a receptírás, a szakorvosi vizsgálat illetve képalkotó vagy laborvizsgálat elvégzése. Rövidebb várakozást, a betegek gyorsabb, pontosabb ellátását reméli a szakma az új szabályoktól - mondta lapunknak Varga Csaba, a szakmai kollégium, Oxyológia tagozatának a vezetője. Hozzátette: az egyik újdonsága a rendeletnek, hogy mostantól mindenütt kell triázsolni. Az ország félszáz sürgősségi ellátóhelye közül a nagyobbakban, azaz mintegy harmincban lesz úgynevezett akut alapellátási egység is. Ettől az új részlegtől a szakma azt reméli, csökkentik a zsúfoltságot, és legalább negyedével rövidítik a valóban sürgősségi ellátásra várakozók sorát azzal, hogy a halasztható eseteket az első triázsolással kiemelik közülük.
Szerző

Festéket fújt a "nemzet zászlajának zászlótartó rúdjára" - Kedd este bevitték, pénteken már el is ítélhetik

Publikálás dátuma
2018.12.20. 21:40
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Gyorsított eljárásban állítanak bíróság elé egy tüntetőt. Kedd estétől csütörtökig azt sem lehetett tudni, hová vitték őt a rendőrök.
"A nemzet zászlajának zászlótartó rúdjára" fújt festéket a rendőrség szerint az a tüntető, akit gyorsított eljárásban 72 óra fogság után már bíróság elé is állítanak pénteken. Amiért bűnhődnie kell: a rabszolgatörvény ellen tiltakozva "sztrájk!" feliratot festett a Kossuth téri zászlórúdra.
Kedd éjszakai kihallgatása után csütörtökig azt sem lehetett tudni, hol tartják a rongálással gyanúsított férfit.

A festés másnapra nyom nélkül eltűnt, és mint a Népszava megtudta, hasonlóan járt a tüntető is. A férfi rendszeresen szed gyógyszert, de hiába mondta ezt barátnője a rendőröknek, azok még azt sem engedték, hogy a gyógyszerét elvigye neki.
72 óra őrizet és gyorsított eljárás jár a felirat készítéséért.
A tüntető ügyét gyorsított eljárásban, pénteken 11 órakor tárgyalják a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A tárgyalás nyílt lesz, arra a közösségi médián eseményt is hirdettek: "minden tüntető érdeke, hogy minél többen legyünk, fejezzük ki szolidaritásunkat" - olvasható a leírásban. A cél megmutatni, hogy senki nincs egyedül, aki békés eszközökkel fejezi ki véleményét a hatalommal szemben.
Szerző
Frissítve: 2018.12.20. 22:14

"Álljon meg az ország!" – skandálták Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.12.20. 20:47

Fotó: Draskovics Ádám
Vasasok, közlekedésiek, tanárok, diákok, fiatalok és nyugdíjasok közösen tüntettek a rabszolgatörvény ellen, az MSZP és a Jobbik politikusa is együtt állt ki a színpadra.
– A drót nem lett vékonyabb, a szalag se lett rövidebb, a szakik meg egyre jobban elfáradnak, mert az átlagéletkor az ötvenhez közelít. Az ízületeink ki vannak purcanva, és nem is tudnak regenerálódni, mert már most is túlórázunk. Ha erre még rávernek négyszáz órát, végképp rokkantként megyünk a boldog nyugdíjas évekbe – mondják a drótgyári munkások, akikkel a csütörtök kora délutántól estig tartó, a rabszolgatörvény bevezetése ellen tiltakozó miskolci demonstráció első helyszínén, a Búza tér melletti félpályás útlezárásnál beszélgettünk. Hajdú Antal, Zelei Zoltán, Bistyák Péter és Barna László tagjai, illetve helyi vezetői a Vasas Szakszervezetnek, közülük többen is nehéz, fizikai munkát végeznek.
– Az emberi testet nem lehet kizsigerelni, az meg egyenesen felháborító, hogy olyanok hozzák meg a munkásokat sanyargató törvényeket, akik soha egyetlen napot sem dolgoztak igazi munkahelyeken – mondták. 
Egyszer egy műszakban lemérték, mennyit kell talpalniuk, és 16 kilométert mutatott a lépésszámláló, amiben benne sem volt a betonfeszítő hálókkal való nehéz fizikai munka, amiért túlórákkal együtt havi 170-180 ezer forintot visznek haza.

„Kiskarácsony, nagy karácsony, nem ünneplek, túlórázom, ha jövőre túlórázom, nem lát engem a családom” - énekelte a demonstráció második felvonásának indulási helyszínén, a Centrum Áruház előtti parkolóban néhány asszony. Egyikük azt mondta: a dalt rögtönözték, de olyan erősen belekúszott már a fülükbe, hogy az eredeti, pozitív, szívet melengető verzióra szinte már nem is emlékszik. Mellettük egy kötött sapkás asszony tartotta magasba az uniós zászlót. Ő a BOSCH miskolci gyárában dolgozik, autóalkatrészeket szerel össze tizenkét órában, ami után jár egy-egy huszonnégy órás pihenő. Ha túlórát kap – márpedig rendszeresen kap –, épp annyi ideje marad, hogy két műszak között aludjon valamennyit, de értelmes időt már nem tud a családjával tölteni, pedig négy unokája van. Ráadásul a hozzá hasonló, ötvenen túli nők feje felett ott lebeg a Damoklész kardja: az ízületi panaszaik, gerincbántalmaik miatt az üzemorvos nem írja alá azt az egészségügyi papírt, ami a nehezebb fizikai munkavégzést engedélyezi, „könnyebb” munka meg az ilyen üzemekben csak az irodistáknak jut. Neki márciusig adott haladékot az üzemorvos, utána nem tudja, mi lesz vele. 
A parkolóban összegyűlt, hat-hétszáz fősre duzzadt tömeg, amelynek soraiban jócskán akadtak diákok is, eközben elindult a Hősök tere felé, ahol a szakszervezetek, politikai pártok és civilek képviselői tartották meg beszédeiket. Útközben egy ricsei nyugdíjas mellé csapódtam: ő korábban börtönőr volt, a nyugdíja mellett még ma is dolgozgat. Nem magáért tüntet – mondta. Kiskorú gyerekei vannak, akiknek boldogulást szeretne, anélkül hogy el kellene menniük az országból. A téren elsőként Szűcs Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének miskolci elnöke kapott szó: ő arról beszélt, hogy a kormánypárt lopakodó törvényhozással, egyéni indítványok gyors lepergetésével alkot meg olyan jogszabályokat, amelyeknek valódi súlyát olykor csak később érzik meg az emberek. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek történelmi jelentőségű tettet hajtottak végre, mert végre összefogtak, hálózatba szerveződtek, s megkezdték az előkészületeket egy országos sztrájkhoz, amely akár már januárban megbéníthatja az országot. Ez az érdekvédelem fegyvere, s ezt használni is fogják. „Álljon meg az ország” - dübörögte utána a tömeg. 
Ezt követően, szimbolikus módon egyszerre lépett a pódiumra Varga László, az MSZP és Jakab Péter, a Jobbik miskolci országgyűlési képviselője. Előbbi arról beszélt: ahelyett, hogy rendbe tett oktatással és egészségüggyel csábítanák vissza az elmenőket, az itt maradókról akarnak még több bőrt lenyúzni. Utóbbi bejelentette: azok után, hogy Áder János aláírta a rabszolgatörvényt, az országnak már nincs köztársasági elnöke, csak fideszes pártkatonája van, mert a munkavállalók 83 százalékának akaratával nem megy szembe egy valódi államfő. Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója azt mondta: nem a mostani lesz Magyarország első rabszolgatörvénye, hisz a 2011-ben, szintén a Fidesz-érában született Nemzeti Köznevelési Törvény már rabszolgává tette a jövő generációját azzal, hogy heti 38 tanórát kényszerített a diákokra, akiknek majdnem ugyanannyi időt az otthoni tanulással is el kell tölteniük.

Országos tiltakozás

Miskolc mellett csütörtökön Baján, Zalaegerszegen, Szentendrén, Miskolcon, Kecskeméten, Nagykanizsán, Nagyatádon és Békéscsabán is tüntettek a rabszolgatörvény és a kormány ellen.

Szerző
Frissítve: 2018.12.20. 20:52