egészségügy;ellátás;háziorvosok;

Percenként új beteg

Magyarországon irreálisan magas az orvos-beteg találkozások száma. A téli, járványos időszakban egyes házi gyermekorvosok egy nap átlagosan 60 beteget látnak el, nagyjából 3 óra alatt, de nem ritka az óránkénti 100 beteg sem. Az egyébként sem rózsás helyzeten sokat ronthat a kormány legújabb terve a praxisok államosításáról.

Egyre több beteg, egyre kevesebb orvos, és a helyzetet kezelni képtelen egészségügy. Mindez rövid időn belül komoly ellátási nehézségeket okozhat. Míg 2000-ben egy év alatt 47,5 millió, 2008-ban 50 millió, 2017-ben már csaknem 55 millió esetet láttak el a rendelőkben, miközben a háziorvosok száma ugyanebben az időszakban 5159-ről 4747-re csökkent –tudta meg a Visszhang. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderül: mindössze 1426 házi gyermekorvos praktizált tavaly, akiknek éves betegforgalma meghaladta a 10 millió(!) esetet. Nem csoda, hogy órákat kell várni az ellátásra, és az sem, hogy esetenként csupán néhány perc jut egyetlen betegre. „A terhelés miatt nem biztos, hogy mindig a szükséges időt tudjuk fordítani a betegekre” – mondja Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, aki szerint azokon a településeken, ahol nincs házi gyermekorvos, és ezért vegyes praxisban a felnőtt háziorvos látja el a gyerekeket, még nagyobb lehet a terhelés.  

Bizonytalan államosítás

Ebben a helyzetben nagyon komoly érvágás lehet egy, a Népszava birtokába került előterjesztés, mely lehetőséget adhat a háziorvosi rendszer államosítására. A segítségével a háziorvosok, védőnők, alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét is központosítanák, és minden járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. A pontos célokról egyelőre nem tudni semmit, de a szakmai ellenállás óriási. Félő, hogy sok szakember hagyhatja el a pályát, ha ez a terv megvalósul.

Póta György is részt vett annak a szakmai reformnak a kidolgozásában, amely az előterjesztés alapjául szolgált. Ez szerinte pozitív változást hozhatott volna, de a már említett járási irányító rendszer, ami az államosítás lehetőségét is felveti, ebben az anyagban nem szerepelt. „A szakma kidolgozott valamit, majd 24 óra alatt valaki hozzátett még ezt-azt, de nem tudni, hogy ki, és azt sem, hogy pontosan milyen szándékkal. Nincs szó egyértelműen az államosításról, de ott a lehetőség. Mi is bizonytalanok vagyunk” – mondja Póta György. Nem először fordul elő egyébként a Fidesz-kormány alatt, hogy a szakma készít egy reformjavaslatot, amit saját szájíze szerint változtat meg a kormány.

Egy neve elhallgatását kérő szakember, aki maga is részt vett az előterjesztés megalkotásában, elmondta: nem ismer olyan háziorvost, aki támogatná az államosítást, és erre vonatkozó konkrét tervről sem tud. Az előterjesztésnek szerinte több olyan pontja is van, ami jelentős változást hozhat a betegellátásban. Az egyik ilyen, hogy a háziorvosok a meglévő szakvizsgájukat is használhatnák a praxisban. Ha valaki például bőrgyógyász- vagy dia­betológusképzettséggel is rendelkezik, akkor a rendelőben végezhet ilyen irányú ellátást is. Ez sok terhet vehet le a járóbeteg-szakellátókról. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy biztosítsák a szükséges eszközöket is, vagyis nem kevés pénz is kell. 

Betöltetlen praxisok

Egyelőre nem tudni, hogy a járási központokba hogyan jutnak el a messzebb élő betegek, és azt sem, honnan lesz elég orvos és más szakember. Magyarországon ugyanis a háziorvosok kétharmada nyugdíjaskorú vagy öt éven belül az lesz, így 2200 praxis sorsa már most is kérdéses. Ilyen körülmények között kifejezetten rossz stratégia felvetni az államosításnak még csak a lehetőségét is. Közalkalmazottként más szabályok vonatkoznának az orvosokra, emiatt sokan dönthetnek úgy, hogy inkább feladják a praxist. Ezt pedig ismét a betegek sínylik meg.

Miközben újabb és újabb reformokról tárgyalnak, a már élő rendeleteket sem sikerül betartani. Három éve vár a szakma arra, hogy kiírják a pályázatokat az úgynevezett „kollegiá­lis vezetők” kinevezésére, ezért máig nem állt fel az az ellenőrző-felügyelő rendszer, amelyben az alapellátásban dolgozó orvosokat területi, megyei és országos vezetők ellenőriznék. Ha ilyen iramban valósulnak meg a kormány tervei, nem lesz az országban háziorvos, mire feláll az új rendszer. Rekordmagas ugyanis a tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen háziorvosi körzetek száma. Jelenleg 334 olyan körzet van az országban, ahol nincs állandó háziorvos, van, ahol ez már hosszú évek óta probléma. Ahogy erről korábban már beszámoltunk, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevényen például heti 4 órában rendel csupán a háziorvos, míg a szomszédos Csépán négy éve nincs állandó ellátó.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) adatai alapján ráadásul 2015 júliusában még „csak” 231 tartósan betöltetlen körzet volt az országban. Ez 2016 januárjában már 238 volt, 2017 augusztusában 317, idén decemberben pedig már 334. Vagyis, apránként egyre több település marad állandó orvosi segítség nélkül.  

Alkupozícióban

Nem csak nálunk okoz komoly gondot az orvoshiány és az ebből fakadó szűk időkeret. Angliában például mindig be kell jelentkezni a háziorvoshoz, kivéve, ha valamilyen akut probléma adódik – mondja Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) alelnöke. Az ortopéd sebész jól ismeri a szigetországban működő rendszert, hiszen az itthoni munka mellett kint is vállal műszakokat. Mint mondta, Angliában a háziorvosi rendelőkben kiképzett nővérek dolgoznak, akik előzetes szűrést végeznek.

Ott már jól működik az a rendszer, amit nálunk csak most szeretnének kialakítani, a háziorvosok a szakvizsgájukat is alkalmazzák a praxison belül. Akinek van például bőrgyógyászati képzettsége, az anyajegyszűréseket is végez, ezzel leveszi a terhet a járóbeteg-szakellátókról. Minden betegnek van állandó háziorvosa, de lehetősége van arra, hogy ha olyan problémája van, amit a saját háziorvosa nem tud kezelni, felkeressen egy másikat. Ott egyfajta kapuőri szerepük is van: minden rajtuk fut keresztül, komoly felelősséggel bírnak. Éppen ezért nagyon jól fizetett szakemberek, akik – nem mellékesen – állami alkalmazásban vannak.

Németországban már nem az állam a háziorvosok munkáltatója, Magyarországhoz hasonlóan ott is magánvállalkozók. Szerződésben állnak az egészségbiztosítóval, az ellátás a betegeknek térítésmentes. A szakemberhiány azonban ott is legalább akkora gondot okoz, mint nálunk. „Három-öt éven belül nyugdíjba megy a háziorvosok fele” – erről egy kint élő magyar szakorvosjelölt beszélt a Visszhangnak. Szerinte nagyon jó alkupozícióban van az a fiatal, aki háziorvosként helyezkedik el. „Akkora szükség van rájuk, hogy ismerek olyan háziorvost, akit a nyáron elengedtek két hónap fizetett szabadságra a saját évi szabadságán felül. Csak azért, hogy hosszú távon a praxisban maradjon” – mondja a neve elhallgatását kérő rezidens.

A magyar és a norvég helyzet bizonyos tekintetben nagyon hasonló – meséli Rab András, aki évek óta él a skandináv országban. Ott is magáncégek vagy egyéni vállalkozók a háziorvosok, akik az önkormányzattal szerződnek. Bevételük két forrásból származik: az egyik, amit az önkormányzat fizet a bejelentett lakosok alapján, a másik, amit az egészségbiztosító és a páciens fizet az orvos látogatása esetén. Vagyis, néhány akut esettől eltekintve nem térítésmentes az ellátás, a biztosító szinte semmit sem fizet ki 100 százalékosan. „Egy látogatás legalább 150 koronába, vagyis körülbelül 5000 forintba kerül, de emelheti az árat egy injekció vagy egy gyors vérteszt is. A lefoglalt időpontot pedig akkor is ki kell fizetni, ha nem mentem el. A rendelőbe szinte lehetetlen csak úgy beesni, és gyakran csak 2-3 nappal későbbre kapok időpontot. Ha addig nem tudok várni, akkor az ügyeletre kell menni” – mondja Rab András.

Érdekes, de még Norvégiában is gyakori hír, hogy a rendelő költségei mellett az asszisztensek bére szinte kigazdálkodhatatlan, ezért vidéken, nagyobb városokban többorvosos rendelők működnek, így megoszlanak a költségek. A háziorvoshiány Norvégiában is állandó probléma, emiatt gyakran kell túlórázni, ami riasztó a kint élő fiatalok számára.

A felsorolt országok példái azonban jól mutatják, hogy bőven van olyan nyugati ország, amely tárt karokkal és magas fizetéssel fogadja a vállalkozó szellemű fiatal háziorvosokat. Sőt igen jó alkukat lehet kötni. A hazai politikai és egészségügyi helyzet pedig egyre többeket motivál arra, hogy el is fogadják ezeket az ajánlatokat.

Mennyi az annyi?Míg 2010-ben 867 ezer forint volt egy háziorvosi körzet átlagos bevétele, addig 2018-ra ez már 1,6 millió forint – erről a jelentős emelkedésről a kormány közeli Figyelő számolt be nemrégiben Rétvári Bence parlamenti államtitkár kijelentésére hivatkozva. Megkérdeztük Póta Györgyöt, hogy valóban ekkora sikerről lehet-e beszélni. Mint mondta, valóban nagy az ugrás, de duplázásról nem lehet beszélni, ez elég nagy csúsztatás. „2010-ben csőd közeli állapotban voltak a praxisok, így szükség volt az emelésre, de 2013-ig nem történt változás. Mostanra körülbelül 50 százalékkal nőtt a praxisok finanszírozása a 8 évvel korábbihoz képest. Pusztán a pénz azonban nem elég, az nem segít a magyar rendszer problémáin.”