A gyógyítási feladatok egyre nagyobb részét bízná háziorvosokra a kormány, csakhogy eközben egyre több körzetben nincs doktor, az aktív szakemberek vészesen elöregedtek, a fiatalok érdeklődése pedig minimális. Mindezek miatt a praxisok piaca mára lényegében befagyott.
Komáromi Zoltán háziorvos például csaknem egy éve árulja budai, hegyvidéki praxisát sikertelenül. Volt ugyan több érdeklődő, de végül egyikből sem lett üzlet. Mindez azért is érthetetlen, mert az egészségügyi szakértőként is tevékenykedő orvos húsz éve építi praxisát, mostanra 2500 páciense van, a körzetben két ápolónő is dolgozik, így az orvosnak nem is kell beleszakadnia a munkába.
Nem Komáromi doktor az egyedüli, akinek a nyakán marad a körzete: egy friss kormányzati kutatás szerint a 60 év feletti háziorvosok 67,5 százaléka arra készül, hogy öt éven belül piacra dobná a praxisát. A piacon most jelentkező eladók zömében most is nyugdíjazás előtt állók, vagy lakhelyet változtatók, de sokan a külföldi munkavállalás miatt akarják értékesíteni a praxisukat, a vevők pedig leggyakrabban a negyven év körüli szakorvosok. Az érdeklődők között elvétve van frissen végzett fiatal. Egy átlagos, 1500-2000 kártyás praxis ára 8-10 millió forint, bár a végösszeg - a telephelytől függően - 10-15 százalékkal is eltérhet. Budapesten például nem ritka a húszmilliós ár sem.
– Évente 200-300 körzetnek kellene gazdát cserélnie ahhoz, hogy az idős orvosok helyét átvegyék a fiatalok, ám ehelyett legfeljebb 30-50 üzlet köttetik – mondta a Népszavának Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte hiába javította a kormány az elmúlt években a háziorvosi vállalkozások finanszírozását, az abból kivehető jövedelem még mindig jóval kisebb, mint a kórházi szakorvosoké. Mint mondta: a bevételből legalább bruttó egymillió forintos orvosbérre és két ápolónő tisztességes fizetésére kellene telnie. Ehhez durván a mostani finanszírozás duplájára lenne szükség – mondta.
Márpedig elég nagy a baj lesz, ha nem lódul meg a praxispiac. A praktizáló háziorvosok 11 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár. Ez azt jelenti, hogy 2020-ra egymillió ember maradhat háziorvos nélkül Magyarországon. Már most is 405 körzet üres, ebből tartósan 380-ban nincs gyógyító. Egy közelmúltbeli kutatásból az is kiderült, hogy a tartósan betöltetlen körzetekben jóval nagyobb a kockázata, hogy valaki idő előtt meghal.
– Nem segíti a praxispiac fellendülését a meglévő jogbizonytalanság sem – állította Selmeczi Kamill, aki több olyan esetre is emlékszik, amikor az eladó és a vevő már megegyezett, de az önkormányzat valamiért mégsem adta áldását az új orvosra. Ha pedig az önkormányzat nem köt a vevővel szerződést, egy év múlva a praxisjog átszáll a helyhatóságra. A távozó doktor így nem kap a körzetéért egy fillért sem, az önkormányzat pedig saját „emberét” akár egyetlen fillér ellenérték nélkül is beültetheti a körzetbe.
– Amíg valaki úgy vásárolhat meg valamit, hogy utána rövid úton el lehet venni tőle, addig senkinek nem lesz kedve praxist venni – erősít rá érdekvédő társára Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, és azzal folytatta: – Csak az elmúlt évben négyszer adtunk be javaslatot a praxispiac stabilizálása érdekében, az azt megelőző években is legalább tízszer, de az elbitorlás elleni korlátokat nem sikerült elfogadtatni a kormánnyal.
