Egyedül dolgozó, lelkes amatőr felel a 994 német közszereplőt érintő adatlopásért

Publikálás dátuma
2019.01.08. 14:04
Illusztráció
Fotó: Odd ANDERSEN / AFP
A feltételezésekkel szemben nem volt társa annak a német fiatalnak, aki százával lopkodta közszereplők adatait, mert azok dühítették őt. Angela Merkel és Frank-Walter Steinmeier elnök is a hacker áldozata lett.
Nem voltak társai a csaknem ezer német közszereplőt érintő adatlopás feltételezett elkövetőjének, a gyanúsított a nyomozás első megállapításai alapján önállóan, közreműködők nélkül tevékenykedett - ismertették kedden Wiesbadenben a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) és az informatikai bűncselekmények feltárásával foglalkozó ügyészség (ZIT) tájékoztatóján. A gyanúsított 20 éves, német állampolgár, a szüleivel él Hessen tartományban, tanulói jogviszonyban áll, büntetlen előéletű.
994 aktív és volt politikus, újságíró művész és híresség személyes adatait szerezte meg és hozta nyilvánosságra illetéktelenül.

Informatikai szakképzettsége nincs, de volt "elég ideje és érdeklődése" az adatok eltulajdonításához szükséges ismeretek elsajátításához. A nagyszabású adatlopást azzal indokolta, hogy "dühítették" az érintett közszereplők egyes megnyilvánulásai - mondta Georg Ungefuk, a ZIT vezetője. A fiatalembert még vasárnap vették őrizetbe, informatikai eszközeit lefoglalták. Beismerő vallomást tett, és nemcsak a tettére rótt jogsértéseket ismerte el, hanem a történtek rekonstrukcióját is nagyban segítette. A gyanúsított mély megbánást tanúsított, az eljárás révén ismerte fel tettének súlyosságát. Kihallgatása után szabadlábra helyezték, mert úgy találták a hatóságok, nem fenyeget az elmenekülés vagy a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye.
Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier elnök is a hacker áldozata lett.

A fiatal "biztonsági réseket" kihasználva dolgozott, amelyek közül többet már lezártak. Az esetek túlnyomó többségében csupán kapcsolattartási adatok - telefonszámok, e-mail-címek, postacímek - kerültek a kezébe, nagyjából 50 esetben viszont érzékeny személyes információk, például családtagokkal folytatott üzenetváltások vagy nyaraláson, családi eseményeken készült felvételek és bankkártyaadatok is. Az ellopott adatokat Twitteren osztotta meg a gyanúsított az elmúlt hetekben. Időközben kiderült, hogy a mostani eset összefüggésben van több korábbi adatlopási üggyel is.
Eközben az egész ügy egyre inkább politikai vetületet kap, s mind többen vetik fel Horst Seehofer belügyminiszter felelősségét. Többen azt nem értik, miként fordulhatott elő az, hogy tömegesen sikerült személyes adatokhoz jutnia a hackernek, és a belügyi tárca hogy nem figyelhetett fel arra, hogy az információk már hetek óta nyilvánosak voltak.
Frissítve: 2019.01.08. 14:59

Trump kerítést akar minden áron

Publikálás dátuma
2019.01.08. 12:46

Fotó: JIM WATSON / AFP
A mexikói határon válságosnak mondott helyzetre követel sürgős megoldást az amerikai elnök, miközben a szövetségi kormányzat részben zárva tart.
A nagy tévéállomások mindegyike úgy döntött, hogy élőben közvetíti Donald Trump beszédét az amerikai keleti part időzónája szerinti főműsoridőben, kedden este 9-kor, ami Euróban már szerda hajnali 3 óra.  Az elnök beszédének várható tartalmáról előzetes közlések alapján azt lehetett tudni, hogy abban Trump igyekszik meggyőzni a közvéleményt - és különösen az ellenkező demokratákat - a több mint 3 ezer kilométer hosszú határ mentén végig felhúzandó védelmi létesítmény szükségességéről. A korábbi nyilatkozatoktól eltérően a Fehér Ház újabban már nem határvédő fal, hanem acélkerítés megépítéséről beszél.  A beszéd elhangzása előtt arra nem volt hivatalos válasz, hogy Trump a válsághelyzetre hivatkozva egyúttal rendkívüli állapotot is kihirdet-e. Az viszont ismeretes volt, hogy az elnök nem csupán az illegális bevándorlás megakadályozására, hanem a kábítószer-csempészek távol tartására is hivatkozni kívánt a tévébeszédben. A Fehér Ház azt is közölte, hogy csütörtökön Trump a mexikói határhoz utazik.  Az Egyesült Államokban közel három hete részlegesen zárva tartanak a szövetségi kormányzat különböző hivatalai, mert nincs jóváhagyott költségvetési törvény a működésük finanszírozására – mégpedig azért nincs, mert az elnök még karácsony előtt nem volt hajlandó aláírni azt a törvénycsomagot, amely nem tartalmazta az akkor még falként emlegetett létesítmény építési költségeire a Fehér Ház által követelt több mint 5 milliárd dollárt.  A 15 amerikai minisztérium közül 9-et érint kisebb-nagyobb mértékben a leállás. Több százezer szövetségi alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra, akik ezalatt nem kapnak fizetést.    A demokrata törvényhozók, akik túlságosan költségesnek, ugyanakkor hatástalannak, valamint erkölcstelennek mondják ilyen védőfal megépítését, annak a hírére, hogy Trump főműsoridőben intéz szózatot a nemzethez, ugyanannyi műsoridőt kértek a tévétársaságoktól, mint amennyit Trump kapott. Nancy Pelosi, aki a tavaly novemberi választások során demokrata többségűvé vált – és néhány nappal ezelőtt újjáalakult – képviselőház elnöke lett, valamint Chuck Schumer, a szenátusban kisebbségben levő demokraták frakcióvezetője közös nyilatkozatban követelték az azonos műsoridőt, a szerintük várhatóan rosszindulatú és félrevezető információktól hemzsegő elnöki beszéd ellensúlyozására.     

Nancy Pelosi, a veterán

Az amerikai kongresszus alsóházaként működő képviselőháznak az új, demokrata párti elnöke 1987-ben lett először tagja a törvényhozásnak – most sorrendben a 17. kétéves ciklusát tölti, San Francisco és környéke választókerület képviseletében -, és 2007-től 2011-ig egyszer már ellátta ugyanezt a házelnöki tisztséget. A képviselőházi elnök a harmadik legfontosabb közméltóságnak számít az Egyesült Államokban abban az értelemben, hogy az elnök akadályoztatása esetén, ha az alelnök is akadályozva van, neki kell átvennie az elnöki teendőket. Pelosi a valaha megválasztott eddigi legmagasabb rangú nő Amerika történelmében. Törvényhozói ténykedéséből több áttekintés kiemeli, hogy élesen ellenezte az iraki háborút, valamint a Bush-kormányzat azon 2005-ös próbálkozását, hogy magánosítsák a társadalombiztosítási rendszert.   

Témák
USA

Kikelt a pápa a populisták ellen

Publikálás dátuma
2019.01.08. 12:40

Fotó: ETTORE FERRARI / POOL / AFP
Aggodalmát fejezte ki Ferenc pápa a világban zajló folyamatok, a nacionalisták és a populisták előretörése miatt. A diplomaták előtt elmondott beszédében párhuzamot vont a mai és a harmincas évek politikai történései között. Felszólította a világ népeit arra, újítsák meg egymás között a barátságot és az együttműködést, használják ki a multilaterális rendszer előnyeit. Mint fogalmazott, a globalizáció lehetőséget is jelent a világnak, abban az esetben, ha minden ország szempontjából csak az előnyeit aknázzák ki. Rámutatott, a populizmus és a nacionalizmus révén rosszabbá válhat az egyes országok kapcsolata, s kölcsönös bizalomhiányhoz, illetve a nemzetközi közösség gyengébb tagjainak elszigetelődéséhez vezet. Aggodalmát fejezte ki a nemzeti érdekek előtérbe helyezésének tendenciája miatt, amely nem veszi figyelembe a nemzetközi jog eszközeit a vitás kérdések megoldásában. A pápa úgy vélte, a multilaterális diplomácia sikerének feltétele a jóakarat, a hűség és a tárgyalópartnerbe vetett bizalom, valamint a készség a kompromisszumra. Az egyházfő ismételten dicsérettel illette az ENSZ decemberben elfogadott menekültügyi megállapodását. Ferenc pápa már számos korábbi beszédében figyelmeztetett a populizmus veszélyeire. 2018 novemberében élesen bírálta a populizmust és az idegengyűlöletet, s akkori beszédében is utalt arra, hogy a nemzetiszocialisták hasonló történelmi közegben kerültek hatalomra. A fiatalokhoz szólva kifejtette, tisztában kell lenniük avval, miként terjed a populizmus. Tavaly szeptemberi, egy konferenciára írt beszéde is nagy visszhangot keltett. Akkor kifejtette, hogy manapság ismét terjedőben van a félelem, a lenézés vagy a gyűlölet olyan emberek vagy csoportok ellen, amelyeket különbözőnek ítélnek meg etnikai, nemzetiségi vagy vallási hovatartozásuk alapján, és nem tartanak méltónak arra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalom életében. Ezek az érzések gyakran az intolerancia, a diszkrimináció vagy a kirekesztés tettleges megnyilvánulásaira ösztönöznek, amelyek súlyosan sértik az érintett személyek méltóságát és alapvető jogait. A politika világában is előfordul, hogy a félelmeket, egyes csoportok nehézségeit eszközként használják fel, és illuzórikus ígéreteket tesznek rövid távú választási érdekek miatt.