Milliárdokat szór ki a kormány: négy vb lesz az idén Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.01.09 12:00
Az asztaliteniszezők világbajnokságát április 21. és 28. között rendezik a Hungexpón. Középen Nátrán Roland, a hazai szövetség e
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az Orbán-kormány 2019-ben is milliárdokat költ sporteseményekre és az azokkal kapcsolatos beruházásokra. Jut pénz a határon túli magyaroknak is.
A 2017-es esztendő magyar rendezés tekintetében a budapesti vizes világbajnokságról marad emlékezetes, míg tavaly a birkózók legjobbjai mérték össze tudásukat Budapesten. Az idén négy sportágban rendeznek majd olimpiai kvalifikációs világbajnokságot hazánkban: az asztaliteniszezők, a vívók, a kajak-kenusok és az öttusázók csúcseseményét tartják Magyarországon.
Az idei négy magyarországi vb közül az első az asztaliteniszezők áprilisi tornája lesz a Hungexpo csarnokaiban, ahol egy óriási csarnok és több ezres mobil lelátók, centerasztalok létesülnek a versenyekre. Nátrán Roland, a sportág szövetségének elnöke kedden arról beszélt, hogy a televíziós közvetítéseknek hála félmilliárd ember fogja majd követni az eseményeket. A vb rendezésének költségvetése meghaladja a 2 milliárd forintot, ami egyébiránt többszöröse a honi szövetség éves gazdálkodási kereteinek.
A vívók augusztusi világbajnokságának a BOK-csarnok ad majd otthont, noha korábban a Hősök-terére szerették volna vinni az eseményt. Míg az asztaliteniszezőknél csekély esély mutatkozik arra, hogy a magyar sportolók sikereket érjenek el, addig a vívóknál több a sansz a magyar aranyéremre, hiszen a riói olimpia bajnokai, Szász-Kovács Emese és Szilágyi Áron mindenképpen a favoritok közé fognak tartozni fegyvernemükben. A magyar kormány 2016-ban hatszázmillió forint támogatást szánt az esemény megrendezésére, azóta újabb hírek nem láttak napvilágot a költségekkel kapcsolatban.
A kajak-kenu világbajnokságot szintén augusztusban rendezik, ám nem Budapesten, hanem Szegeden. A fő aranyesélyesek között kell említenünk az ötszörös olimpiai- és tizennégyszeres világbajnok Kozák Danutát, aki tavaly tért vissza szülését követően, de formájából mit sem vesztett és továbbra is a világ legjobbjai közé tartozik. A rendezési költségekre a magyar kormány tavaly 160 millió forintot biztosított, továbbá 2019-ben 633 millió forint állami támogatást nyújt majd.
Szeptember elején Budapest ad majd otthont az öttusa-világbajnokságnak, amellyel párhuzamosan a laser run (lézerlövészetes futás) vb-t is megrendezik. A kormány 755 millió forinttal támogatja az esemény létrejöttét.
Magyarországon a világbajnokságok mellett az idén rengeteg sporteseményt rendeznek, amely annak is köszönhető, hogy 2019-ben Budapest birtokolja az Európa Sportfővárosa címet. A július és augusztus fordulóján megrendezendő budapesti Maccabi Európa Játékok kapcsán a közelmúltban sok volt a kérdőjel, ugyanis a kormány hiába különített el 30 milliárd forintot, a Kerepesi úti Sportpark (az MTK Budapest futballstadionja és az Aréna Pláza közötti városrészen) felépítésére kiírt közbeszerzési pályázat kétszer is eredménytelen lett, ezért végül a Ludovika, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületegyüttese lesz a központi helyszín. A rendezésre a 2015-ben biztosított 2,1 milliárd forinton felül tavaly 950 milliót, idén pedig újabb 1,9 milliárd forintot ad a kormány, míg a Kerepesi úti Sportpark várhatóan 2020/21-re fog felépülni.
Az Orbán-kormány további 606 millió forintot fordít a junior tornász világbajnokság budapesti megrendezésére, ám mindez aprópénz ahhoz a 72 milliárd forinthoz képest, amelyről december végén döntött (bővebben keretes írásunkban).

Pénzosztás karácsony előtt

A december 23-án megjelent Magyar Közlöny tanúsága szerint összesen több mint 72 milliárd forintnyi fejlesztési célú támogatás kiosztásáról döntöttek. A Nyíregyházi Atlétikai Centrum beruházásának megvalósítására 3 milliárd 300 millió forint jut, a Nemzeti Kézilabda Akadémia 1 milliárd 700 millió forintot kap, míg a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia működését másfél milliárddal segíti a kormány. A Budafoki Munkás Testedző Egyesület fejlesztési projektjének következő üteme több mint 1,4 milliárd forintra számíthat, míg a pécsi labdarúgó utánpótlás-akadémia beruházás támogatására 870 millió forintot különítettek el. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség összesen 760 milliónyi támogatásban részesül 2018-as és 2019-es sportágfejlesztési feladatokra, miközben fél-fél milliárd forintot fordít a kabinet mezőkövesdi sportszálloda építésre és a Postás Sportegyesület adósságkonszolidációjára. Határon túli sportklubok is részesülnek támogatásban: kétmilliárd százmillió forintra számíthat a Sepsiszentgyörgyi Labdarúgó Akadémia, kétmilliárdot kap a szervezet működésének és fejlesztésének támogatására a Futball Club Csíkszereda Egyesület a vajdasági Topolya labdarúgó klubja 1 milliárd 400 milliót kap, de csaknem ennyi jut a dunaszerdahelyi akadémiának, valamint a kárpátaljai Munkács felé terjeszkedő kisvárdai Várda Sportegyesületnek is. Ha mindez nem volna elég, további egymilliárd forintot ad a magyar kormány az eszéki labdarúgó-akadémiának is.

2019.01.09 12:00
Frissítve: 2019.01.09 12:00

Továbbjutást érő döntetlent játszott a férfi kézi válogatott Egyiptommal

Publikálás dátuma
2019.01.16 19:51
Bánhidi Bencéék (b) kiküzdötték a döntetlent Egyiptom ellen
Fotó: MTI/ Illyés Tibor
30-30-ra végzett a magyar férfi kézilabda-válogatott Egyiptom ellen a dán-német közös rendezésű világbajnokságon, ezzel a következő szakaszban folytathatja szereplését.
Balogh Zsolt nélkül kellett fölvenni a harcot Egyiptom ellen. A szegedi átlövő a Katarral vívott csoportmérkőzésen szenvedett bokasérülést (az egyik ázsiai kézilabdázó ráesett a magyar klasszis lábára), ami súlyosabbnak bizonyult a reméltnél. A játékos Magyarországon gyógyul és legkorábban a középdöntőre térhet vissza a tornára. Az első három találkozón ő volt a legeredményesebb, 18 gólt szerzett és 9 találatot készített elő. A szakmai stáb nem hívott be a helyére senkit, feladatát Ancsin Gábornak és Nagy Lászlónak kellett átvenni. Az afrikaiak ellen a kezdés előtt az volt biztos: ha nyer a csapat, akkor a  svédek elleni csütörtöki záró csoporttalálkozó (20:30, Tv: M4 Sport) eredményétől függetlenül biztos a továbbjutás. Egyiptom korábban sosem nyert a magyarok ellen.
A rivális kapitánya jó ismerős, hiszen David Davis a veszprémiek vezetőedzője. A spanyol szakember négy hónapja dolgozik a válogatott mellett, feladata, hogy a 2021-es egyiptomi rendezésű vb-re erős együttest állítson össze.
Ezúttal is jól kapta el a rajtot a magyar együttes, amely rögtön az elején emberhátrányba került, de ezt a két percet is sikerült „megnyerni”, az egyiptomiak pedig nem tehettek mást, mint 8-4-es magyar vezetésnél időt kértek a 11. percben, és kapust cseréltek, a mindössze 22 éves Mohamed El-Taraj lépett pályára. 
A következő tíz perc nem a szánk íze szerint alakult, az egyiptomiak pontosabban céloztak, a keresztbe mozgó átlövőkre nem lépett ki senki, támadásban sem sikerültek a befejezések, Hornyák Péter kihagyott hetese után Egyiptom 11-10-re felzárkózott, jött is a magyar időkérés a 21. percben.
Egy perccel később Iman Dzsamali szenvedett térdsérülést (felugrás után rosszul érkezett le), ami megzavarta a magyar együttest, öt perccel a félidő vége előtt először vezetett Egyiptom (11-12). Az első feltételezések szerint az elülső keresztszalagja sérült meg, ami valószínűleg azt jelenti, hogy számára befejeződött a vb. Amikor kettő lett a különbség (11-13), Csoknyai István szövetségi kapitány időt kért. A helyzet nem javult, sőt tovább romlott, El-Taraj egészen bámulatosan védett, kilenc lövésből hetet hárított, ám az utolsó másfél perc fantasztikusan sikerült a magyaroknak, Nagy kétszer, Lékai Máté egyszer talált be, így sikerült 14-14-gyel zárni az első felvonást.
Szörnyen kezdődött a második félidő, hét perc alatt négy góllal elhúzott az ellenfél (15-19), mert El-Taraj szinte mindent védett, a magyar védekezés viszont rendkívül szellős volt, ezért a csereként a kapuba beálló Székely Márton is kiszolgáltatott helyzetben fogadta az egyiptomi lövéseket.
A következő öt perc a rendkívül elszántan küzdő magyaroké volt, akik Nagy vezérletével egy gólra csökkentették a hátrányt (18-19). Negyed órával a vége előtt két góllal vezetett az ellenfél (19-21). A 48. percben ismét egyenlített a magyar csapat (22-22), Bodó Richárd és Sipos Adrián góljaival, Ligetvári Patrik pedig az 50. percben a vezetést is visszaszerezte (24-23). 
Az utolsó szakasz rendkívül izgalmasan alakult, mindkét csapatnak sikerült előnybe kerülni, de egynél nem volt nagyobb a differencia. Két perccel a vége előtt emberhátrányba került Egyiptom, de gólt szerzett és 30-29-re vezetett. Negyven másodperc volt hátra, amikor szabálytalanul cserélt az ellenfél, kettős előnyből Lékai egyenlített (30-30). 
A záró támadás Egyiptomé volt, de az ellenfél már csak tartotta az eredményt, a megszerzett egy pont azt jelenti, hogy a magyarok négy kör után két győzelemmel és két döntetlennel, vagyis 6 ponttal állnak és már továbbjutottak a középdöntőbe.
Témák
kézilabda
2019.01.16 19:51
Frissítve: 2019.01.16 19:54

Kassai pert nyert, Lipták fellebbezhet

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:21

Fotó: DPA/ ANDREAS GEBERT
Kassai Viktor első fokon pert nyert Lipták Zoltán ellen, mivel a jelenleg az NB II-es Gyirmótban futballozó védő nem tudta bizonyítani az állításait. A korábbi válogatott védőnek 400 ezer forint sérelmi díjat kell fizetnie a játékvezetőnek, ezen kívül a perköltséget és az illetéki díjat is állnia kell. Az ítélet első fokon született, tehát Lipták fellebbezhet.
A 43 éves játékvezető azt követően jelentette fel Liptákot becsületsértésért, hogy a futballista még 2017 áprilisában egy DVTK–Vasas mérkőzés után rasszizmussal vádolta meg. Az ominózus mérkőzésen Lipták megütötte Felix Burmeistert, amiért Kassai kiállította a védőt. A válogatott játékos ezt követően válogatott sértéseket intézett a játékvezető felé és csak a játékosok akadályozták meg, hogy ne történjen fizikai atrocitás is. Liptákot tettéért öt mérkőzésre tiltották el.
Szerző
2019.01.16 18:21