Milliárdokat szór ki a kormány: négy vb lesz az idén Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.01.09 12:00
Az asztaliteniszezők világbajnokságát április 21. és 28. között rendezik a Hungexpón. Középen Nátrán Roland, a hazai szövetség e
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az Orbán-kormány 2019-ben is milliárdokat költ sporteseményekre és az azokkal kapcsolatos beruházásokra. Jut pénz a határon túli magyaroknak is.
A 2017-es esztendő magyar rendezés tekintetében a budapesti vizes világbajnokságról marad emlékezetes, míg tavaly a birkózók legjobbjai mérték össze tudásukat Budapesten. Az idén négy sportágban rendeznek majd olimpiai kvalifikációs világbajnokságot hazánkban: az asztaliteniszezők, a vívók, a kajak-kenusok és az öttusázók csúcseseményét tartják Magyarországon.
Az idei négy magyarországi vb közül az első az asztaliteniszezők áprilisi tornája lesz a Hungexpo csarnokaiban, ahol egy óriási csarnok és több ezres mobil lelátók, centerasztalok létesülnek a versenyekre. Nátrán Roland, a sportág szövetségének elnöke kedden arról beszélt, hogy a televíziós közvetítéseknek hála félmilliárd ember fogja majd követni az eseményeket. A vb rendezésének költségvetése meghaladja a 2 milliárd forintot, ami egyébiránt többszöröse a honi szövetség éves gazdálkodási kereteinek.
A vívók augusztusi világbajnokságának a BOK-csarnok ad majd otthont, noha korábban a Hősök-terére szerették volna vinni az eseményt. Míg az asztaliteniszezőknél csekély esély mutatkozik arra, hogy a magyar sportolók sikereket érjenek el, addig a vívóknál több a sansz a magyar aranyéremre, hiszen a riói olimpia bajnokai, Szász-Kovács Emese és Szilágyi Áron mindenképpen a favoritok közé fognak tartozni fegyvernemükben. A magyar kormány 2016-ban hatszázmillió forint támogatást szánt az esemény megrendezésére, azóta újabb hírek nem láttak napvilágot a költségekkel kapcsolatban.
A kajak-kenu világbajnokságot szintén augusztusban rendezik, ám nem Budapesten, hanem Szegeden. A fő aranyesélyesek között kell említenünk az ötszörös olimpiai- és tizennégyszeres világbajnok Kozák Danutát, aki tavaly tért vissza szülését követően, de formájából mit sem vesztett és továbbra is a világ legjobbjai közé tartozik. A rendezési költségekre a magyar kormány tavaly 160 millió forintot biztosított, továbbá 2019-ben 633 millió forint állami támogatást nyújt majd.
Szeptember elején Budapest ad majd otthont az öttusa-világbajnokságnak, amellyel párhuzamosan a laser run (lézerlövészetes futás) vb-t is megrendezik. A kormány 755 millió forinttal támogatja az esemény létrejöttét.
Magyarországon a világbajnokságok mellett az idén rengeteg sporteseményt rendeznek, amely annak is köszönhető, hogy 2019-ben Budapest birtokolja az Európa Sportfővárosa címet. A július és augusztus fordulóján megrendezendő budapesti Maccabi Európa Játékok kapcsán a közelmúltban sok volt a kérdőjel, ugyanis a kormány hiába különített el 30 milliárd forintot, a Kerepesi úti Sportpark (az MTK Budapest futballstadionja és az Aréna Pláza közötti városrészen) felépítésére kiírt közbeszerzési pályázat kétszer is eredménytelen lett, ezért végül a Ludovika, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületegyüttese lesz a központi helyszín. A rendezésre a 2015-ben biztosított 2,1 milliárd forinton felül tavaly 950 milliót, idén pedig újabb 1,9 milliárd forintot ad a kormány, míg a Kerepesi úti Sportpark várhatóan 2020/21-re fog felépülni.
Az Orbán-kormány további 606 millió forintot fordít a junior tornász világbajnokság budapesti megrendezésére, ám mindez aprópénz ahhoz a 72 milliárd forinthoz képest, amelyről december végén döntött (bővebben keretes írásunkban).

Pénzosztás karácsony előtt

A december 23-án megjelent Magyar Közlöny tanúsága szerint összesen több mint 72 milliárd forintnyi fejlesztési célú támogatás kiosztásáról döntöttek. A Nyíregyházi Atlétikai Centrum beruházásának megvalósítására 3 milliárd 300 millió forint jut, a Nemzeti Kézilabda Akadémia 1 milliárd 700 millió forintot kap, míg a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia működését másfél milliárddal segíti a kormány. A Budafoki Munkás Testedző Egyesület fejlesztési projektjének következő üteme több mint 1,4 milliárd forintra számíthat, míg a pécsi labdarúgó utánpótlás-akadémia beruházás támogatására 870 millió forintot különítettek el. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség összesen 760 milliónyi támogatásban részesül 2018-as és 2019-es sportágfejlesztési feladatokra, miközben fél-fél milliárd forintot fordít a kabinet mezőkövesdi sportszálloda építésre és a Postás Sportegyesület adósságkonszolidációjára. Határon túli sportklubok is részesülnek támogatásban: kétmilliárd százmillió forintra számíthat a Sepsiszentgyörgyi Labdarúgó Akadémia, kétmilliárdot kap a szervezet működésének és fejlesztésének támogatására a Futball Club Csíkszereda Egyesület a vajdasági Topolya labdarúgó klubja 1 milliárd 400 milliót kap, de csaknem ennyi jut a dunaszerdahelyi akadémiának, valamint a kárpátaljai Munkács felé terjeszkedő kisvárdai Várda Sportegyesületnek is. Ha mindez nem volna elég, további egymilliárd forintot ad a magyar kormány az eszéki labdarúgó-akadémiának is.

Frissítve: 2019.01.09 12:00

A profit mindenek felett

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:00

Fotó: AFP/ JOSEP LAGO
Egyre több mérkőzésen kell pályára lépniük a labdarúgóknak, a Nemzetközi (FIFA)- és az Európai (UEFA) Labdarúgó-szövetség a nagyobb bevétel reményében növeli a mérkőzések számát.
Szinte már elviselhetetlen fizikai terhelésnek vannak kitéve a labdarúgók – különösen a világ élvonalába tartozók -, mivel a FIFA és a UEFA a nagyobb televíziós bevételek reményében rendszeresen változtat a különböző sorozatok lebonyolításán. Több pénzhez úgy juthatnak a csapatok, ha emelkedik a televízióban látható meccsek száma.
A nagy klubok – szintén a több profit reményében – a bajnoki szünetben Ázsiában vagy Amerikában játszanak hírverő meccseket. És természetesen ott is a sztárokat akarja látni a közönség, Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi egy év alatt 65-70 találkozón lép pályára. Elképesztő terhelés mindez, amihez hozzájön több tízezer kilométer utazás is.
Markus de Marées, kölni sporttudós a fizikai terhelés testre gyakorolt hatását kutatja. Szerinte a játékosok elérték fizikai teljesítő-képességük határát, amit nem lehet tovább feszíteni, még a plusz bevétel reményében sem.
„Muszáj határt szabni a terhelésnek, nem lehet annyit edzeni, hogy ezt komoly sérülés nélkül végig lehessen csinálni – emelte ki a szakember. – A regenerálódás elősegítésével, megfelelő táplálkozással javítható a futballisták fizikai teljesítő képessége, de itt is vannak határok. Sokan példálóznak az észak-amerikai profi kosárlabda- vagy jégkorongbajnoksággal, ahol két naponta lépnek pályára a csapatok és több ezer kilométert utaznak közben. Ez is elképesztő terhelés, nem vitás, de ott egyrészt napjainkban már minden játékosnak szinte saját orvosi stábja van, amely minden részletre sokkal jobban figyel és hamarabb reagál, mint a futballban. Másrészt, gyakran előfordul, hogy menet közben valaki egy-két hetet kihagy. Hivatalosan azt mondják, sérülés miatt, de a valóságban csak pihentetik a játékosokat, mert másképp nem lehet végigcsinálni egy szezont.”

Több csapat lehet a BL csoportkörében

Az UEFA készített egy tervezetet a Bajnokok Ligája csoportkörében szereplők létszámának emeléséről, ez azonban egyelőre még csak munkaanyag. Az elképzelés szerint az eddigi 32 helyett 48 együttes szerepelne a főtáblán és az eddigi négyes helyett hatos csoportokban zajlanának az előcsatározások. Ez a lebonyolítás csak úgy megvalósítható, ha a hétvégékre is tesznek játéknapokat. Ezzel a tervezett változtatással az UEFA minimum százmillió euró plusz bevételre számít a közvetítési jogok értékesítéséből. A tervezetet jóvá kell hagyniuk a kluboknak és utána az UEFA közgyűlésének is. A jelenlegi televíziós szerződések 2021-ig érvényesek, addig nincs lehetőség a módosításra. A következő három évre készülő új megállapodásokat azonban már a lebonyolítási rendszer függvényében lehet megkötni. Az európai élklubok egyelőre egyeztetnek egymással erről a tervezetről. 

Negyvennyolc válogatott a vb-n

A bő három és fél év múlva megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokságon várhatóan már negyvennyolc válogatott lép pályára. Gianni Infantino, a FIFA elnöke ezt tényként könyveli el, bár a javaslatról még szavaznia kell a futballszervezet közgyűlésének. Bővítés esetén a rendező Katar a tervek szerint Omántól kap segítséget a torna lebonyolításában, amelyet szokatlan időpontban, a bevált június-július helyett novemberben rendeznek majd. Ez utóbbi már tény, a nyári 40-45 fokos hőségre hivatkozva tették át az időpontot a játékosok és a futballrajongók számára is rendkívül furcsa időpontra. Ha Katarban még nem, négy évvel később az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban sorra kerülő vb-n már mindenképpen 48 együttes lép pályára. A nagy nemzetek azzal a feltétellel fogadták el a módosítást, hogy a győzelem megszerzéséhez nem kell több mérkőzést játszani, mint korábban. A jelenlegi rendszerben a világbajnok francia együttes tavaly nyáron a három csoporttalálkozó után további négy meccset (nyolcaddöntő, negyeddöntő, elődöntő, döntő) játszott. A 48 csapatos vb-n tizenhat hármas csoportban kezdődnek a küzdelmek, mindenhonnan az első kettő jut tovább, az állva maradt harminckét együttes folytatja egyenes kieséses rendszerben a fináléig. A végső győztes így ugyanúgy hét mérkőzést játszik, mint korábban (eggyel kevesebb csoportmeccs, eggyel több összecsapás az egyenes kieséses szakaszban). A gondot az jelenti, hogy ebben a rendszerben óriási lehetőség van a végeredmény manipulálására, hiszen nem egy időben játszanak az együttesek az utolsó fordulóban. Egy csoportban összesen csak három mérkőzés lesz, az utolsón pályára lépő két együttes tudja úgy alakítani az eredményt, hogy kiejtse azt a válogatottat, amely nem játszik. Ezt csak abban az esetben lehet elkerülni, ha a záró játéknapon szabadnapos együttes az első két találkozóját megnyerte vagy egy győzelem mellett elért egy döntetlent is, mert ezekben az esetekben semmi esetre sem végez majd a harmadik, azaz kieső helyen. A FIFA számára ez kevésbé fontos, ahogy az sem számít, hogy eddig is több alacsony színvonalú találkozót lehetett látni a csoportkörben, ezek száma az újítás következtében nőni fog, hiszen hígul a mezőny. Az viszont fontos a döntéshozók számára, hogy az új rendszerben az eddigi 64 helyett 80 mérkőzést rendeznek a vb-n, ami minimum 300 millió euró plusz bevételt jelent a FIFA számára a televíziós közvetítési jogok eladásából. 

Klubvilágbajnokság 24 csapattal

Megváltozik a klub-világbajnokság lebonyolítása is. Hivatalos döntés még nincs, de ez már csak formalitás, hiszen a FIFA benyújtotta módosító indítványát a közgyűlésnek. Eddig decemberben a hat kontinens legerősebb nemzetközi kupasorozatának győztese mérte össze tudását decemberben a klub-vb-n, amelyet sokkal szerényebb érdeklődés kísért, mint a többi nagy sorozat (kontinenstornák, Bajnokok Ligája) meccseit. A FIFA elképzelése szerint 2021 nyarától eltörlik a Konföderációs Kupát, amit mindig egy évvel a vb előtt a házigazda országában rendeztek a kontinensbajnok válogatottak mellett a házigazda és a vb-címvédő részvételével. A Konföderációs Kupát váltja a 24 csapatos klub-vb. Az európaiak kijelentették, hogy ebben nem vesznek részt, nem engedik kizsigerelni a játékosokat. A Bayern München és a Juventus állt a tiltakozók élére. Változott a nagy klubok álláspontja, amikor a FIFA bejelentette: akár 400 millió eurót is kaphat a klubvilágbajnok. A Bayern és a Juventus is visszakozott, és jelezte, el gondolkodik ezen a lehetőségen. A jelenleg legjobban fizető Bajnokok Ligájában a győztes csapat 50-60 millió eurót tud keresni egy szezonban. 

Sorsolás politikai érdekek mentén

A csütörtökön kezdődött labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőkön 55 ország válogatottja próbál odaérni az Eb-részvételt garantáló első két helyre a csoportjában. Új résztvevő a mezőnyben Koszovó, de itt szerepel például Izrael is, amely Ázsiában fekszik. Az izraeliek 1994 óta játsszák Európában a selejtezőket és klubcsapataik a nemzetközi kupamérkőzéseket. Ennek oka, hogy a hatnapos és a jom kipuri háborúkat követően az arab országok politikai nyomást helyeztek az ázsiai futballszövetségre, kijelentették, hogy nem hajlandóak pályára lépni Izrael ellen. A szövetség 1974-ben ezért kizárta Izraelt. Az országot 20 évvel később az UEFA fölvette a tagjai közé, azóta játssza Izrael európai együttesek ellen a selejtezőit. Földrajzi fekvése miatt Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország részben van Európában, de az Eb-selejtezőkön szerepelnek az izlandiak, ciprusiak és örmények is, pedig ők teljes mértékben Európán kívüliek. A csoportbeosztások elkészítésénél az UEFA arra figyel, hogy egymással háborúban álló országok csapatai ne találkozhassanak, ezért úgy alakították a sorsolást, hogy Oroszország és Ukrajna ne kerüljön ugyanabba a csoportba. 
Frissítve: 2019.03.26 10:00

Szervezett játékkal bárki ellen sikerülhet

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:54

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A vb-döntős Horvátország legyőzésével sem tekinthető a selejtezőcsoport favoritjának a magyar labdarúgó-válogatott – véli Pátkai Máté, aki győztes gólt szerzett vasárnap.
A játéknap, de talán az Európa-bajnoki selejtezősorozat eddig lejátszott két fordulójának legnagyobb meglepetését szolgáltatta a nemzeti tizenegy azzal, hogy vasárnap 2-1-re verte Horvátországot Budapesten. A történtekről vezető nemzetközi híroldalak is beszámoltak, Magyarországon több helyütt csodáról írtak, miközben a horvát lapok többsége megállapította: a magyar fővárosban is a legjobbjait szerepeltető vb-ezüstérmes többé nem bújhat a tavaly nyári világbajnokságon elért eredménye mögé.
A vesztes szlovákiai rajt utáni szép sikert fegyelmezett, remek játékkal elérő csapat tagjai csütörtökön még szemlátomást megviselten, csalódottan értékeltek a lefújás után, vasárnap viszont akár egy komplett mosolyalbumot is össze lehetett volna állítani az interjúzónában áthaladó fáradt, mégis rendkívül boldog játékosok főszereplésével.
„A szlovákok elleni meccs után sem volt sok időnk a felkészülésre, de átbeszéltük, hogy mi lehetett a probléma Nagyszombatban. Horvátország ellen már más játékrendszerben, három helyett négy védővel játszottunk, úgy érzem, ezzel meg is leptük a horvátokat. Az önbizalmunk rendben volt, túlléptünk a nagyszombati mérkőzés csalódottságán, ez is hozzájárult a sikerhez – kezdte a lapunk kérdéseire is válaszoló Kalmár Zsolt, aki csereként beállva fél órát töltött a pályán, 2-1-nél volt gólhelyzete is. – Fantasztikus volt a közönségünk. Valóban volt egy nagy helyzetem már a vezetésünknél, sajnálom, hogy nem tudtam bekotorni a kapuba a labdát, pedig háromszor is próbálkoztam. A lényeg, hogy a csapat nyert, az már mindegy is, hogy milyen arányban.”
A győztes gólt a 76. percben látványos mozdulattal szerző 19-szeres válogatott Pátkai Máté címeres mezben először volt eredményes, így nem csak a három pontról döntő találatnak örülhetett.
„A gólom után először a családomra gondoltam, hiszen a helyszínen látta a mérkőzést az édesanyám, a feleségem és a nagyobbik gyerkőcöm is – árulta el a Népszavának nyilatkozva a MOL Vidi 31 esztendős középpályása, akit a válogatott további esélyeiről is kérdeztünk. – Nem érdemes számolgatni, sok van még hátra a selejtezősorozatból. Nem szabad túlértékelni a horvátok elleni sikert, attól, hogy vasárnap nyertünk, továbbra sem mi vagyunk az első számú esélyesek a csoportban. Hasonlóan szervezett játékkal ugyanakkor a folytatásban is lehet esélyünk bárki ellen.”
A magyar válogatott legközelebb június 8-án, Azerbajdzsánban lép pályára a jövő évi, részben hazai rendezésű Eb kvalifikációs szakaszában, három nappal később pedig már a walesi csapat ellen szerepel a Groupama Arénában. Az E csoportban továbbra is él az esély a kijutást érő első két pozíció megszerzésére, fontosabb azonban, hogy a horvátok ellen látottakra valóban lehet építeni.

Minden meccs ajándék

A horvátok ellen századszor válogatott Dzsudzsák Balázs megkönnyezte a Himnuszt, a győztes meccs után pedig boldogan értékelt a rá váró újságírók gyűrűjében. „Az első és a 100. válogatottságom mindenképpen mérföldkő. Az, hogy 44 év után velem az élen kijutottunk az Eb-re és elmondhatom, hogy a franciaországi szereplésnek is részese lehettem – miközben a magyar labdarúgás történetében nálam jobb játékosok is vannak, akiknek ez nem adatott meg – örök élmény marad, ma is jó visszagondolni arra, hogy akkor kicsit visszahoztuk a futball-lázat Magyarországra – mondta az „ünnepelt” a Népszava kérdésére válaszolva. – Számomra minden válogatott mérkőzés ajándék, egyfajta lehetőség az élettől, boldog vagyok, hogy a szüleimnek és az edzőimnek is köszönhetően eljuthattam idáig.”

Eredmények és tabella

Eb-selejtezők, E csoport Wales–Szlovákia 1-0 Magyarország–Horvátország 2-1 Az állás 1. Szlovákia 2 1 0 1 2:1 3 2. Wales 1 1 0 0 1:0 3 3. Magyarország 2 1 0 1 2:3 3 4. Horvátország 2 1 0 1 3:3 3 5. Azerbajdzsán 1 0 0 1 1:2 0