Megszerezte a DK a Miniszterelnökség és a Gundel szerződését

Publikálás dátuma
2019.01.09 15:32

Fotó: Varju László Facebook oldala/
A várbeli luxus-menzára is betértek a párt képviselői, akik minden iskolában és kórházban Gundel-minőségű ételeket akarnak látni.
Már megpróbált bejutni a Miniszterelnökség épületébe kedden a DK két politikusa, Varju László alelnök és Gréczy Zsolt frakciószóvivő, miután kiderült, az ottani menzát a Gundel Étterem működteti, és egy menü 850 forintba kerül. A bejáratnál egy miniszteri biztos, Fodor Gergely várta őket, derül ki az MTI beszámolójából. Fodor felel a várbeli kormányzati beruházások koordinálásáért, és a frissen megalakított Várkapitányság igazgatósági tagja. A látogatáshoz 72 órával korábban be kell jelentkezniük, közölte velük a miniszteri biztos. A szerződést pedig közérdekű adatigénylés útján kérhetik ki. 
Szerdán a két ellenzéki politikus újra megjelent az épületnél, arra hivatkozva, hogy képviselőként nem kell korábban bejelentkezniük a belépéshez. Ismét Fodorral találták szembe magukat, aki - bár adatigénylés még nem érkezett hozzá - ezúttal átadta a Miniszterelnökség és a Gundel szerződését. Egyúttal kinyomtatott étlapokon bemutatta:
  • az Országházban 780,
  • a Képviselői Irodaházban 650-770,
  • a Miniszterelnökség menzáján 850 forintba kerül a napi menü.
Az Országházban és a Képviselői Irodaházban nem a Gundel Étterem főz - értékelte az étlapot Gréczy Zsolt. Egyúttal kérte, hogy
ne hasonlítsák össze azokat az adminisztratív dolgozókat, akiknek például a Képviselői Irodaház a munkahelyük, azokkal, akik a Miniszterelnökség menzáján étkeznek.
Fodor Gergely válaszként a luxusétterem által fizetett magas bérleti díjat emlegette: kiderült, a Gundel havi 2,5 millió forint körül fizet. A miniszteri biztos ezután meghívta Varjut és Gréczyt a menzára, akik így bementek az épületbe. Mikor ismét kijöttek, Gréczy Zsolt újságíróknak elmondta, hogy
két menüt vásároltak, amit ételhordóban elhoztak és elvisznek az Iványi Gábor lelkész által vezetett Oltalom Karitatív Egyesületnek.
Hozzátette, később vissza szeretnének menni, hogy a Miniszterelnökség többi részét is megnézzék. Varju László jelezte, a DK kedden benyújtott egy törvényjavaslatot azt kezdeményezve, hogy minden iskolában és kórházban "Gundel minőségű" ételeket szolgáljanak fel.

Nehéz elképzelni, hogyan érheti meg

A Gundel, mint most kiderült, évente 30 millió forintot fizet bérleti díjként. Ami számításaink szerint azt jelenti, hogy – havi húsz munkanappal és 850 forintos menüárral kalkulálva – 150 ebédet kellene eladni naponta ahhoz, hogy legalább a bérleti díj visszajöjjön. És akkor még nem beszéltünk az alapanyagok áráról, a dolgozók béréről, az egyéb kiadásokról.
A lapunknak adott korábbi tájékoztatás szerint a Várnegyedben mintegy 110-en dolgoznak a Miniszterelnökségen, elvileg ennyien étkeznek a karmelita menzán. Ránézésre nehéz elképzelni, hogyan lesz ebből rentábilis vállalkozás. A Gundel közleménye szerint azonban az étterem egy „komplex szolgáltatási kör ellátására” kiírt pályázatot nyert el, amely protokolláris események gasztronómiai kiszolgálását is magában foglalja. Ennek részletei egyelőre nem ismertek.
A Gundel Kft. tulajdonosának leányvállalata egyébként több közbeszerzést is nyert. Így tavalyelőtt a Danubius Szállodaszervező Zrt. volt a vizes világbajnoksághoz kapcsolódó szállodai tender nagy győztese: a vizes vb-re jövő csapatok és a média elszállásolására a Danubius összesen 1,6 milliárd forintnyi keretösszegre szóló szerződést köthetett a világbajnokságot lebonyolító állami tulajdonú Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.-vel. Szintén 2017-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nonprofit cégétől a Danubius további több mint százmillió forintnyi megrendelést kapott „Euroskill2018”, azaz az európai szakmunkásverseny résztvevőinek az elszállásolására.

2019.01.09 15:32
Frissítve: 2019.01.09 20:43

A kormány nem tárgyal: országos demonstrációt hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.01.19 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány nem tárgyal az érdekképviseletek négypontos követeléséről, ezért a szakszervezetek szombaton országszerte demonstrációkat szerveznek a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály visszavonása érdekében, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, valamint a méltányos munkafeltételekért és bérekért. Budapest mellett huszonkilenc városban – Ajka, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Fehérgyarmat, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hajdúdorog, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tamási, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg – lesznek tiltakozások és forgalomlassító útlezárások. Többségüket az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) indította el, de csatlakoztak az ellenzéki pártok és civil szervezetek is. Az OSZDB-t tavaly decemberben alakította meg 15 érdekképviselet, valamint szakszervezeti szövetség. Az országosan is ismert politikusok Tatabányán mondanak majd beszédet: a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea és az LMP-s Demeter Márta mellett felszólal majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete vezetője is.
A fővárosban a Budapest Blokád címmel meghirdetett demonstráció résztvevői a Blaha Lujza tér mellett az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd budai hídfőjénél gyülekeznek, majd a Clark Ádám térre vonulnak. Déltől Újpesten, valamint a XVIII. kerületben is lesz félpályás útlezárás, s ugyancsak 12 órától ételosztással egybekötött tüntetést szerveztek a Gundel Étterem elé.
Délután egy órától a Blaha Lujza téren kezdődik tüntetés és forgalomlassítás. Utóbbival kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megjegyezte, a rendőrség csak kivételes esetekben léphet fel az ilyen útblokádok ellen. A civil szervezet szerint ugyanis a forgalomlassító útlezárás jogszerű eszköz, a tüntetés helyszínének megválasztása pedig része a gyülekezési szabadságnak. A rendőrség ugyan közbeléphet, ha a demonstráció mások jogainak aránytalan korlátozásával jár, ám a bírói gyakorlat alapján ez nem érvényes, ha a rendezvény csak lassítja vagy eltereli a forgalmat. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd: Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swansea-ben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is demonstrációkat szerveztek a hét végére. 
2019.01.19 07:00
Frissítve: 2019.01.19 07:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30