Az akciósnál is akciósabb áron eheti a luxuséttermi kosztot Orbán a Várban

Publikálás dátuma
2019.01.07 16:11

Fotó: / Szalmás Péter
Húsleves 300, sertéssült 800, somlói 260 forint. A miniszterelnök stábja alighanem a puritánságot akarta bizonyítani a Gundel-menza árainak nyilvánosságra hozatalával, de ettől az egész csak még abszurdabb lett.
Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy az egyik legismertebb magyar luxusétterem, a Gundel főz majd Orbán Viktorra a Várban. Minden bizonnyal azért, hogy elejét vegyék a túlzott költekezést firtató kommentároknak, a miniszterelnök egyik kommunikációért felelős embere, Kaminski Fanny a hvg.hu-nak elküldte a Miniszterelnökség menzájának aktuális kínálatát.

Eszerint a hivatal munkatársai 850 forintért ehetnek egy napi menüt, benne egy levessel vagy egy előétellel, illetve egy főétellel. A mai napon az A-jelű menüben füstölt csülkös bableves és káposztás tészta a B-ben pedig Cézár saláta pirított jércemellel, valamint rántott pulykamell sült burgonyával szerepel. A finoman szólva is nyomott áru ebéd mellé Orbán Viktor és kollégái 260 forintért ehetnek egy somlói galuskát is. Összehasonlításképpen, a városligeti Gundel étteremben egy somlói 2700 forintba, vagyis nagyjából tízszer ennyibe kerül.

Azt nem tudjuk, hogy a patinás Gundel a Várba ugyanazokat az ételeket viszi-e, mint amit az "anyaétteremben" kínál, mindenesetre meglepő lenne, ha pont az Orbán asztalára kerülő ételek hozzávalóinál adnák alább. Éppen ezért meglehetősen furcsa, hogyan jönnek ki a Miniszterelnökségi menza árai, miközben a Városligetben 2700-2900 forintba kerül egy leves és 6500-7900 forintba egy ebédmenü. Hallottunk persze már olyanról, hogy egy megrendelő kedvezményt kap, na, de ekkorát?

Nem lenne meglepő, ha a hír hallatán a környéken dolgozók mostantól dél tájban a Miniszterelnökség felé vennék az irányt – már ha beengedik őket.
Hiszen amíg Orbán akár 850 forintból is megebédelhet, addig egy átlagos budapesti dolgozó jó ha 1000-1200 forinttért kap kétfogásos menüt egy kifőzdében.
Ha azonban Orbánhoz hasonlóan Gundel-levest szeretne kanalazni, akkor azt már csak tízszeres áron teheti meg a legendás étteremben. Míg a Karmelita-menza kiváltságosai 300 forintért kapnak gulyáslevest, addig a városligeti étteremben ugyanezért 2900 forintot kell leszurkolni. A már említett várbeli 260 forintos somlói galuskát az átlagember 2700 forinttért kapja meg. A Gundel miniszterelnöki tarifái azért is figyelemre méltók, mert nagyságrendileg az iskolai menzák árkategóriájával esnek egybe. Az iskolák és a közétkeztetők adatai alapján a szülőknek ma átlagosan 550-650 forint közötti összeget kell egy középiskolai ebédért fizetni. Ehhez azonban hozzá kell még számolni az iskolai étkeztetés után járó állami támogatás ebédenként nagyjából kétszáz forint körüli összegét. Azaz a középiskolai étkezés ára nagyjából megegyezhet az orbáni ebéd árával.
Egyelőre az sem tudott pontosan, hogyan esett a miniszterelnökség választása a Gundelre.
A várgondnokság még októberben írt ki pályázatot a miniszterelnöki rezidencia konyhájának üzemeltetésére. Azt ugyanakkor a Miniszterelnökség nem mondta meg, hogy mikor és mely jelöltek közül választották ki a Gundelt. Ami biztos: Orbán ugyancsak kedveli a luxuséttermet. Az akkor még éppen „plebejus” miniszterelnök 2014-ben már ott ünnepelte az újraválasztását. De a kormány rendszeresen vitte oda a vendégeit, így februárban is ott vacsoráztatták meg a szerb kormányküldöttséget.

Ellopott utca

A kormányszócső Origo.hu korábban azt írt a „puritán” miniszterelnöki rezidenciáról szóló cikkében, hogy a felújított Karmelita kolostor előtti részen „nem lesz lezárás, csak ha hivatalos nemzetközi delegáció érkezik a kormányfőhöz.” Azaz bizonyos időszakokat leszámítva a nagyközönség is megtekintheti a felújított kolostort. Ehhez képest az utca régóta le van zárva, és ezen Orbán beköltözése óta sem változtattak. A Miniszterelnökség lapunk érdeklődésére nem árulta el, hogy pontosan mikor kapják vissza az emberek az utcát.

2019.01.07 16:11
Frissítve: 2019.01.07 21:42

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30

Már nem alkuszik többet az Európai Unió

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:15
A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét
Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Theresa May brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, ám az unió már nem akar változtatni az egyezségen.
A szorosabb kapcsolatrendszer kiépítésére igent, a kilépési megállapodás újratárgyalására nemet mond az Európai Unió - ez az EU27-ek jelenlegi közös álláspontja a Brexitről, miután Theresa May miniszterelnök hétfőn bemutatta a brit alsóháznak a kormány újabb, de az eredetihez megszólalásig hasonló B-tervét a kilépésről. Az elképzelés lényege, hogy London ismételten megpróbálna jogi garanciákat kérni Brüsszeltől az ír-északír határ átjárhatóságát biztosító tartalékmegoldás (backstop) időbeni korlátozására, ami a kormányok szintjén már jóváhagyott kétoldalú egyezmény megnyitásával járna. Hírek szerint a brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, de látogatásának időpontjáról még nincs döntés. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján sürgette, hogy a szigetország tegye világossá, pontosan mit akar uniós partnereitől. “Nincs mit mondanunk, mert semmi új nem hangzott el Londonban” — tette hozzá. A tagállamok azt várják Theresa May-től, hogy egy olyan javaslattal álljon elő, ami élvezi a brit parlament többségi támogatását, mert addig nincs értelme komoly tárgyalásokat kezdeni. Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója friss sajtónyilatkozataiban megerősítette, hogy a kilépési megállapodás a felek között létrejött “lehető legjobb” kompromisszum, elutasítva ezzel a szöveg bármilyen módosítását. A dokumentum leszögezi, hogy az Egyesült Királyság mindaddig a közösségi vámunió része marad, amíg London és Brüsszel meg nem egyezik az írországi határ átjárhatóságát is biztosító szabadkereskedelmi megállapodásról. A Brexit brit hívei attól tartanak, hogy ez a tartalékmegoldás örökre az EU-hoz láncolná az országot, ezért azt szeretnék, ha a hatályát időben korlátoznák. Az uniós tagállamok viszont nem kívánnak ilyen garanciákat adni. Kivéve talán Jacek Czaputovicz lengyel külügyminisztert, aki új javaslattal állt elő, miszerint a szerződést úgy kellene módosítani, hogy az abban szereplő vámügyi szabályozás legfeljebb öt évig maradjon érvényben. Minisztertársai hamar lesöpörték az ötletet az asztalról. Simon Coveney ír tárcavezető azt mondta, hogy a lengyel elképzelés “nem tükrözi az EU gondolkodását”, német kollégája, és Heiko Maas mélységesen egyetértett vele. Az Európai Bizottság ehhez annyit tett hozzá, hogy a huszonhetek által egyhangúan elfogadott szerződésnek nem része a lengyel külügyminiszter nyilatkozata. Ha a jogi kötelező erővel bíró kilépési megállapodást nem is, a kapcsolatok jövőjét felvázoló politikai egyezséget hajlandó lenne újratárgyalni Brüsszel. Michel Barnier ezt ismét leszögezte egy ír televíziónak adott interjújában. — Ha az Egyesült Királyság a felvázoltnál szorosabb viszonyt szeretne létesíteni uniós partnereivel, akkor erre mi készek vagyunk — nyilatkozta a főtárgyaló. Ez magában foglalhatná a szigetország csatlakozását a vámunióhoz vagy az EU egységes piacához, de a lehetőséget mostanáig kizárta Őfelsége kormánya. A patthelyzet feloldásaként szóba jöhet, hogy a britek hivatalosan kérik a Brexit időpontjának az elhalasztását. Ez egyelőre a Csatorna egyik partján sem élvez támogatást. De ha a May-kormány mégis időt kérne, akkor azt komoly indokokkal kellene alátámasztania, hogy a huszonhetek egyhangúan rábólintsanak. Közben a tagállamok és az Európai Bizottság fokozzák a felkészülést arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az EU-ból március 29-ikén. A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét — figyelmeztetnek Brüsszelben. Az EB főtitkára ezekben a hetekben sorra fölkeresi az uniós fővárosokat, hogy tájékozódjon a felkészülésről és felmérje, hogy a tagországoknak milyen brüsszeli támogatásra van szükségük. Margaritisz Szkinasz szóvivő egy kérdésre válaszolva kedden közölte: ha London kizuhanna az Európai Unióból, az maga után vonná az Írország és Észak-Írország között határellenőrzés visszaállítását, ami veszélybe sodorná az északír békefolyamatot megalapozó Nagypénteki egyezményt. 

Ingyenesség

Az Európai Bizottság üdvözölte azt a londoni bejelentést, hogy az Egyesült Királyság nem fogja kötelezni a területén élő uniós polgárokat regisztrációs díj megfizetésre. A szigetországban törvényesen és életvitelszerűen lakó több mint 3 millió EU polgárnak a Brexit után személyenként 65 fontot kellett volna fizetnie azért, hogy letelepedett státuszt kapjon. Theresa May hétfőn a brit alsóházban közölte, hogy a kormány eltekint a díjtól.

2019.01.23 07:15
Frissítve: 2019.01.23 07:15