Nagy Imre-szobor lecserélése: nem a pénz számít

Publikálás dátuma
2019.01.12 07:30
Sokan biztosra veszik, hogy politikai okok miatt szállították el a szobrot
Fotó: MTI/ SZIGETVÁRY ZSOLT
Nagy Imre emlékművének újbóli felállítása közel 50 millió forintba kerül. Az alkotó, Varga Tamás is tiltakozott a szobor eltávolítása ellen.
Terveink szerint a mártír miniszterelnök emlékműve legkésőbb 2019. június 16-án a Jászai Mari téren áll majd – nyilatkozta lapunknak Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője. Nagy Imre 1996-ban felavatott szobrát múlt év végén, előzetes bejelentés nélkül, kora reggel szállították el a Parlament szomszédságában lévő Vértanúk teréről. Helyére a „vörösterror áldozatainak” emlékműve kerül. Bár a hivatalos indoklás szerint a szobor eltávolítását a Kossuth tér rekonstrukciója indokolja, a tiltakozók – a kivégzett miniszterelnök unokája, civil szervezetek, ellenzéki pártok – biztosra veszik, hogy politikai döntés született. Arról, hogy konkrétan hol található most Nagy Imre emlékműve, Wachsler csak annyit árult el, amit eddig is tudni lehetett: a szobor jelenleg a restaurálást végző cég műhelyében van. Megkérdeztük, hogy – a korábbi ígéreteknek megfelelően – történt-e egyeztetés az alkotóval, Varga Tamással. Egyáltalán volt-e beleszólása a szobrásznak abba, hogy mi legyen művének sorsa? „A vonatkozó jogszabály szerint egy szobor elbontásának nem, csak új helyszínen történő felállításának feltétele az alkotó hozzájárulása. Varga Tamás nem csinált titkot abból, hogy nem ért egyet a szobor elmozdításával, de bízunk abban, hogy a Jászai Mari téri új helyszínt jóváhagyja” – válaszolta Wachsler Tamás. Szempont volt-e, hogy a rendszerváltás előtt ezen a helyen állt Marx és Engels szobra? Wachsler szerint a helyszín kiválasztásakor arra törekedtek, hogy Nagy Imre emlékéhez méltó, központi fekvésű, jól látható pontot találjanak. Rákérdeztünk arra is, hogy mennyibe kerül a Nagy Imre-szobor áthelyezése, beleértve az elszállítás, a restaurálás és az újbóli felállítás költségeit. „A teljes költség – ide nem értve a Jászai Mari térnek a szoborhoz méltó rekonstrukcióját – becslésünk szerint nem fogja elérni az 50 millió forintot” – közölte Wachsler Tamás. Kerestük Varga Tamást, a Nagy Imre szobor alkotóját is. Varga Tamás nem vállalkozott személyes interjúra (és arra sem, hogy most fénykép készüljön róla), azt kérte, hogy írásban küldjük el kérdéseinket. Válaszából kiderült, hogy a maga eszközeivel – ahogyan Wachsler is utalt rá – próbált tiltakozni a szobor áthelyezése ellen. Érvelt annak érdekében, hogy az alkotás maradjon eredeti helyén. Szavaiból úgy érződött, erősen megviselte, hogy az emlékművet mégis eltávolították a Vértanúk teréről. Ezzel együtt hajlik rá, hogy az új helyszín, a Jászai Mari tér alkalmas lehet. A szobrász ugyanakkor határozottan tiltakozott az ellen is, hogy a sajtóban csak elvétve említik az alkotók nevét, amikor alkotásaikról esik szó. Varga Tamás szó szerint válaszát teljes terjedelmében ebben a cikkünkben közöltük.   Károlyi Mihály emlékművét, amelynek Varga Tamás édesapja, Varga Imre az alkotója, szintén eltávolították a Parlament környékéről, és még Budapestről is száműzték.

„Sorsomat a nemzet kezébe teszem”

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a konszenzusképtelen, erőből levezényelt áthelyezés és az elmozdítás módszere mélyen megsértette a forradalom miniszterelnökének és valamennyi 1956-os mártírunknak az emlékét – áll a Nagy Imre Emlékház honlapján közzétett tiltakozásban. Koncepciós pere után, kivégzése előtt, az utolsó szó jogán mondotta Nagy Imre: „Sorsomat a nemzet kezébe teszem.” Ennek megfelelően a mártír miniszterelnök (és 1956-os vértanúink) emlékezetének ápolása mellett ezentúl az 1996-ban közmegegyezéssel emelt szobor emlékezetét is főhajtással őrizzük, reményeink szerint hazai és külhoni honfitársaink döntő többségével együtt – zárul a közlemény.

Frissítve: 2019.01.12 08:19

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.