Nagy Imre-szobor lecserélése: nem a pénz számít

Publikálás dátuma
2019.01.12 07:30
Sokan biztosra veszik, hogy politikai okok miatt szállították el a szobrot
Fotó: MTI/ SZIGETVÁRY ZSOLT
Nagy Imre emlékművének újbóli felállítása közel 50 millió forintba kerül. Az alkotó, Varga Tamás is tiltakozott a szobor eltávolítása ellen.
Terveink szerint a mártír miniszterelnök emlékműve legkésőbb 2019. június 16-án a Jászai Mari téren áll majd – nyilatkozta lapunknak Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője. Nagy Imre 1996-ban felavatott szobrát múlt év végén, előzetes bejelentés nélkül, kora reggel szállították el a Parlament szomszédságában lévő Vértanúk teréről. Helyére a „vörösterror áldozatainak” emlékműve kerül. Bár a hivatalos indoklás szerint a szobor eltávolítását a Kossuth tér rekonstrukciója indokolja, a tiltakozók – a kivégzett miniszterelnök unokája, civil szervezetek, ellenzéki pártok – biztosra veszik, hogy politikai döntés született. Arról, hogy konkrétan hol található most Nagy Imre emlékműve, Wachsler csak annyit árult el, amit eddig is tudni lehetett: a szobor jelenleg a restaurálást végző cég műhelyében van. Megkérdeztük, hogy – a korábbi ígéreteknek megfelelően – történt-e egyeztetés az alkotóval, Varga Tamással. Egyáltalán volt-e beleszólása a szobrásznak abba, hogy mi legyen művének sorsa? „A vonatkozó jogszabály szerint egy szobor elbontásának nem, csak új helyszínen történő felállításának feltétele az alkotó hozzájárulása. Varga Tamás nem csinált titkot abból, hogy nem ért egyet a szobor elmozdításával, de bízunk abban, hogy a Jászai Mari téri új helyszínt jóváhagyja” – válaszolta Wachsler Tamás. Szempont volt-e, hogy a rendszerváltás előtt ezen a helyen állt Marx és Engels szobra? Wachsler szerint a helyszín kiválasztásakor arra törekedtek, hogy Nagy Imre emlékéhez méltó, központi fekvésű, jól látható pontot találjanak. Rákérdeztünk arra is, hogy mennyibe kerül a Nagy Imre-szobor áthelyezése, beleértve az elszállítás, a restaurálás és az újbóli felállítás költségeit. „A teljes költség – ide nem értve a Jászai Mari térnek a szoborhoz méltó rekonstrukcióját – becslésünk szerint nem fogja elérni az 50 millió forintot” – közölte Wachsler Tamás. Kerestük Varga Tamást, a Nagy Imre szobor alkotóját is. Varga Tamás nem vállalkozott személyes interjúra (és arra sem, hogy most fénykép készüljön róla), azt kérte, hogy írásban küldjük el kérdéseinket. Válaszából kiderült, hogy a maga eszközeivel – ahogyan Wachsler is utalt rá – próbált tiltakozni a szobor áthelyezése ellen. Érvelt annak érdekében, hogy az alkotás maradjon eredeti helyén. Szavaiból úgy érződött, erősen megviselte, hogy az emlékművet mégis eltávolították a Vértanúk teréről. Ezzel együtt hajlik rá, hogy az új helyszín, a Jászai Mari tér alkalmas lehet. A szobrász ugyanakkor határozottan tiltakozott az ellen is, hogy a sajtóban csak elvétve említik az alkotók nevét, amikor alkotásaikról esik szó. Varga Tamás szó szerint válaszát teljes terjedelmében ebben a cikkünkben közöltük.   Károlyi Mihály emlékművét, amelynek Varga Tamás édesapja, Varga Imre az alkotója, szintén eltávolították a Parlament környékéről, és még Budapestről is száműzték.

„Sorsomat a nemzet kezébe teszem”

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a konszenzusképtelen, erőből levezényelt áthelyezés és az elmozdítás módszere mélyen megsértette a forradalom miniszterelnökének és valamennyi 1956-os mártírunknak az emlékét – áll a Nagy Imre Emlékház honlapján közzétett tiltakozásban. Koncepciós pere után, kivégzése előtt, az utolsó szó jogán mondotta Nagy Imre: „Sorsomat a nemzet kezébe teszem.” Ennek megfelelően a mártír miniszterelnök (és 1956-os vértanúink) emlékezetének ápolása mellett ezentúl az 1996-ban közmegegyezéssel emelt szobor emlékezetét is főhajtással őrizzük, reményeink szerint hazai és külhoni honfitársaink döntő többségével együtt – zárul a közlemény.

2019.01.12 07:30
Frissítve: 2019.01.12 08:19

Karácsony szerelmes, Horváth erős – dübörög az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:18

Fotó: / Draskovics Ádám
A pankráció elmaradt a főpolgármester-jelöltnek aspiráló Horváth Csaba és Karácsony Gergely vitájában.
„Valóban elkezdtem olvasni Csaba programját, de aztán abbahagytam, mert egyes részeiről úgy tűnt, mintha 2010-ben íródtak volna” – ez volt az egyetlen karcosabb mondata az előválasztási kampány nyitóvitájának, ahol Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütköztette vízióját. Ráadásul mindketten kapásból jelezték: bármelyikük is kerekedjen felül a főpolgármester-jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzati választási kampányban és a városvezetésben (győzelem esetén) számít a másik segítségére. Horváth Csaba az erő felmutatásával kezdett, ugyanis szerinte a NER másból nem ért, legyen szó internetadóról vagy a 3-as metró felújításáról. És ha a kormány nem hajlandó tárgyalni egy ellenzéki főpolgármesterrel Budapest egészségügyéről, oktatásáról, akkor a főváros ellenáll. Például, magyarázta Horváth Csaba, egyszerűen nem adja át a központi költségvetésnek az összes adóbevételt. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis az nem járja, hogy Budapest napi 20 milliárd forinttal gazdagítja az államkincstárat, a kabinet pedig gyakorlatilag semmit nem ad vissza. A cél, deklarálta Horváth Csaba, hogy a helyben „termelt” adóbevételek 10 százaléka (értsd: napi 2 milliárd forint) a városnál maradjon. Ám a kormánnyal szemben felmutatott erő nem jelent „pártosodást”: Horváth Csaba azt ígérte, hogy amennyiben ő vezetheti a várost az őszi megmérettetés után, akkor nem ellenzéki főpolgármestere lesz Budapestnek, hanem olyan, aki a lakosságot képviseli mindenkivel szemben – úgyhogy ő nem fog jogszabályok mögé bújni (mint Tarlós István, aki folyton veszteg marad jogköri hiányosságokra hivatkozva), és mindig felemeli a szavát, legyen szó CEU-ról vagy rabszolgatörvényről. Karácsony Gergely nem „politikai izommal”, hanem szerelemmel nyit. Arról mesél, hogy „esett bele” Budapestbe (egyébként a 2-es villamoson, amikor először zötyögött végig a Duna partján, miután kis falujából felköltözött, hogy itt járjon egyetemre.) Hiszi, hogy a főváros nem Orbán Viktor terepasztala, hanem a kismamáké, akik a babakocsit cipelik, a nyugdíjas néniké, akik nyáron a lakásaikban izzadnak, a fiatal menedzserekké, akik kávéházakból irányítják milliárdos cégeiket „A felmérésekből úgy tűnik, hogy én vagyok az, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt”, hangzik el az első „önajánló mondat”. Persze alkalmasságát szerinte a kutatásoknál jobban bizonyítja, hogy Zugló megmutatta, miként lehet ellenszélben építkezni – és a kerületből nem lett Esztergom, megújultak a közterületei, sikeres szociális programot épített ki. De, figyelmeztet Karácsony, csak akkor lehet ellenszélben választást nyerni, ha egységbe kovácsolható a teljes ellenzék: mert egyaránt szükség van az MSZP baloldaliságára, az LMP zöldgondolatára és Jobbik nemzeti politikájára. És itt csatlakozott rá Horváth Csaba erőpolitikájára – ugyanis abban Karácsony is egyetért, hogyha ha összeáll a társadalmi akarat a főpolgármester-jelölt mögött, akkor a kormány nem folytathatja tovább az utóbbi kilenc év nyomorító politikáját. Szerinte épp ezért fontos az előválasztás, ami már a választás előtt bevonja az itt élőket a jövő alakításába. (Ha mindenki, hajlandó összefogni, akkor az összes kerületet és a főpolgármesterit posztot is behúzhatja az ellenzék – szolgál optimista jóslattal Horváth.) Úgyhogy, rukkolt elő Karácsony új szlogennel: „egy mindenkiért, mindenki Budapestért”. 

Közösségi közlekedés és levegő

  • Horváth Csaba: Nyáron hűvös, télen meleg, kényelmes és pontos, ez a lényege. Az tarthatatlan, hogy ma Budapest legnagyobb légszennyezője a közlekedési vállalat. Éppen ezért a zsúfolt, élhetetlen csomópontokat a föld alá kell rejteni, a helyükön parkokat kell kialakítani, illetve tehermentesíteni kell a rakpartokat, hogy sétányként használhassák őket a városlakók. És hogy a levegő minősége javulhasson, évi tizenötezer fát kell telepíteni.
  • Karácsony Gergely: Budapest közösségi közlekedése nem kellően integrált, tehát meg kell erősíteni a BKK-t – így a regionális közlekedés szervezésében is részt vehet. A budai fonódó villamosok mintájára szükség lenne Pesten is egy ilyen hálóra, illetve legfőbb ideje lenne nekikezdeni a metróvonalak meghosszabbításának, ugyanis mert most Budapest számos pontját nem lehet elérni tömegközlekedéssel. Továbbá csökkenteni kellene a jegyek, bérletek árát.

Dugódíj:

  • Bevezetését egyetlen jelölt sem támogatta, ha a szükséges fejlesztések (például több tízezer P+R parkolóhely megépítése, illetve a csatlakozó járatok biztosítása) adottak, akkor hadd jöjjön a behajtási díj – amennyiben a budapestiek rábólintanak egy népszavazáson.

Liget Projekt:

  • Karácsony Gergely: A Liget Projekt azért jött létre, mert Orbán Viktor kinézte magának a várat, így a múzeumoknak helyet kellett keresni – és épp a világ első közparkját szemelte ki erre a célra a kabinet, Miközben pár kilométerre arrébb ott van Közép-Kelet Európa talán legnagyobb rozsdaövezete (a régi zuglói rendező pályaudvar). A jó hír az, hogy a Liget-projekt megállítható, ugyanis a szabályok szerint a Városligeti Építési szabályzatot a fővárosi közgyűlés alkotja meg, így ha főpolgármester leszek, akkor módosítom: a Városligetben nem építünk semmit.
  • Horváth Csaba: Agyament elképzelés úgy építeni valamit, hogy közben egy nagyon komoly értéket pusztítunk el. Ha Trump és a New York-i polgármester kitalálná, hogy a Central Parkba egy 100 négyzetméteres hotdog-árusító éttermet épít, vasvillával kergetnék ki mindkettőjüket. De Budapesten bármit meg lehet csinálni, mert Tarlós István alkalmatlan és méltatlan főpolgármesternek, mert kiszolgálja a kormányt.
2019.01.20 17:18

Hatos lottó – Mutatjuk a nyerőszámokat

Publikálás dátuma
2019.01.20 16:49

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 13 (tizenhárom) 18 (tizennyolc) 26 (huszonhat) 28 (huszonnyolc) 33 (harminchárom) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 201 265; a 4 találatos szelvényekre 5160; a 3 találatos szelvényekre 1385 forintot fizetnek.
Szerző
2019.01.20 16:49