A kormány elemzőintézete úgy tesz, mintha az ellenzékért aggódna, és szapulni kezdte a közös listát

Publikálás dátuma
2019.01.19. 11:18
Fotó: Facebook
A Nézőpont Intézet fordított logikával arra jutott, hogy az ellenzéki közös lista a Fideszt erősíti.
Előnytelen az ellenzéknek közös listán indulni az EP-választáson a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint - mondta Nagy Dániel, az intézet elemzője az M1-en. A kormány "házi elemző cége" azt próbálja bizonyítani, hogy egy teljes körű ellenzéki összefogás esetén 8 helyett 7 mandátum jutna az ellenzéki pártoknak, míg a Fidesz-KDNP így 13 helyett 14 képviselőt delegálna majd az EP-be. Megjegyzendő: jelenleg a kormánypárt 12, az ellenzék pedig 9 mandátumot tudhat a magáénak, azaz a Nézőpont eleve a Fidesz erősödésével számol. (Ennek ellentmond, hogy a ZRI Závecz Intézet azt mérte, hogy a kormánypárt támogatottsága 35-ről 32 százalékra apadt a teljes lakosság körében, azaz a hatalomtól elpártolt 250 ezer ember. Továbbá az elemzés figyelmen kívül hagyja az EP mandátumosztási logikáját. Bár Tóth Bertalan a Népszavának korábban arról beszélt, hogy nem erőlteti a közös listát, hogy a kormánymédia ne cikkezhessen ellenzéki belviszályról, az MSZP elnöke szerint ennél nincs jobb megoldás. 
Készséggel elhiszem, hogy mindegyik ellenzéki párt megugorja az EP-be kerülés 5 százalékos küszöbét. De ha nem, akkor a rájuk adott szavazatok nem egyszerűen elvesznek, hanem a Fideszt erősítik. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy a ki nem osztott mandátumokat elosztják, és végül a nagy tömbnél – Magyarország esetében a Fidesznél – landolnak, így a kormánypártnak aránytalanul sok képviselője lehetne.

És a jelek szerint a Nézőpont is csak annyival tudja álláspontját megtámogatni, hogy: Gyurcsány. Nagy Dániel ugyanis úgy kalkulál, hogy a jobbikosok egyharmada, a baloldali pártok szimpatizánsainak pedig egyötöde nem szavazna egy teljes körű ellenzéki összefogásra. Az elemző úgy véli, hogy a Jobbik szavazóinak visszakozása épp Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus elutasítottságával függhet össze, amely a magyarok körében kiemelkedően magas, 73 százalékos.
Azt nem vitatja senki, hogy a teljes körű összefogás egy nagyon bonyolult feladvány, hiszen, magyarázta korábban a Népszavának Pulai András, a Publicus Intézet vezetője, egy közös lista a legjobb esetben két mandátummal hozna többet az ellenzéknek – viszont öt párt összefogása kellene hozzá. Következésképpen három párt semmit nem kap a pluszból. Úgyhogy a kérdés az, hogy ki hogyan értelmezi a közösséget, amikor komoly politikai tétről van szó. Viszont az is igaz, hogy szimbolikus okok miatt érdemes lenne ráhajtani a közös listára: az említett két mandátum ugyanis jelentheti azt, hogy az ellenzék összesen több EP-képviselőt delegálhat, mint a Fidesz. 
Mindenesetre az már biztos, hogy maga a Jobbik nem idegenkedik a Demokratikus Koalícitól, ugyanis az ellenzéki pártok úgy döntöttek: közösen mozgósítanak az EP-kampányra.
Frissítve: 2019.01.19. 11:22

Minden negyedik magyar alkoholista lehet

Publikálás dátuma
2019.01.19. 10:27

Fotó: Shutterstock
A hivatalos statisztika ennek a számnak a töredéke, csakhogy az addiktológusok szerint az elfogyasztott szesz mennyiségéből másra lehet következtetni.
Az alkoholfogyasztásban élen járó európai kontinensen, és ezen belül Magyarországon is csökken a szeszbevitel, írja az atv.hu. Az alkoholisták becsült tömegét úgy kalkulálják, hogy a májcirrózisban elhunytak számát szorozzák 144-gyel: ez alapján 1999 óta 866 ezerről 379 ezerre csökkent az alkoholfüggők száma hazánkban. (Ezzel párhuzamosan azaz adott évben pszichiátriai kezelés alatt álló alkoholisták száma 47 ezerről 15 ezerre apadt.) Egy "átlag magyar" évente 12 liternyi tiszta szesznek megfelelő italt nyel be (a férfiak amúgy kétszer annyit fogyasztanak, mint a nők) - és ez a világ élivóinak számító kelet-európaiak között nem kirívó érték. Csakhogy addiktológusok szerint az évi és fejenkénti 11-12 liter tiszta szesz valójában azt jelenti, hogy minden negyedik magyar alkoholista. A KSH tematikus kiadványaiban is arról lehet olvasni, hogy a statisztikák alulbecsültek. „Az alkoholistának testi és szellemi egészségkárosodással, emberi kapcsolatainak, társadalmi és anyagi helyzetének romlásával kell számolnia. Magyarországon – becslések szerint – nagyivó a társadalom ötöde, és alkalmi ivó a fele. Bár az alkoholos májbetegségben meghaltak és az ebből becsült alkoholisták száma az utóbbi években jelentősen csökkent, a probléma továbbra is jelen van. Az érintettek nehezen néznek szembe problémájukkal, hiszen a pszichiátriai és addiktológiai gondozókban a segítségre szorulóknak csak a töredéke jelenik meg” – olvasható a KSH szenvedélybetegségekkel foglalkozó online magazinjában.  Pozitív trend ugyanakkor, hogy valamennyi iskolázottsági csoportban csökkent az alkohol okozta élettartam-veszteség. Két demográfus, Bálint Lajos és Németh László tavaly megjelent elemzésében egyebek között azt mutatta ki, hogy 1989–2012 között az alkohollal kapcsolatos elhalálozások esetén az átlagos életkor a férfiaknál közel öt évvel növekedett minden iskolai végzettségi kategóriában (általános iskola, szakiskola, érettségi, diploma).
Szerző
Témák
szesz

Elkezdődött a tiltakozás: Ajkánál ötven autóval zárták le a 8-as főutat

Publikálás dátuma
2019.01.19. 10:10

Fotó: Népszava
A bakonygyepesi városrészben a Körmend felé vezető oldal elfoglalásával lassítják a forgalmat a demonstrálók.
A rabszolgatörvény bevezetése, a közigazgatási bíróságok felállítása, a cafetéria megadóztatása és a lakástakarékok megszüntetése ellen tiltakozva ötven autóval zárták le a 8-as főút egyik sávját Ajkán. A tiltakozást az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet szervezte, az autósok a helyi hipermarket parkolójában gyülekeztek reggel fél kilenckor, majd innen vonultak ki a főútra. A félpályás útlezárás délután egy óráig tart, ezután a tiltakozó menet a polgármesteri hivatalhoz vonul, ahol csatlakoznak az újabb demonstrációhoz. 
Szombaton Budapest mellett huszonkilenc városban – Ajka, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Fehérgyarmat, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hajdúdorog, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tamási, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg – lesznek tiltakozások és forgalomlassító útlezárások a rabszolgatörvény elleni tiltakozásképpen. Többségüket az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) indította el, de csatlakoztak az ellenzéki pártok és civil szervezetek is.
A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd: Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swansea-ben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is demonstrációkat szerveztek a hét végére. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.19. 10:48