Újabb köztévés felvétel szivároghatott ki: így vonszolták Hadházyt az MTVA-s biztonságiak

Publikálás dátuma
2019.01.22. 18:09
Hadházy Ákos az MTVA Kunigunda utcai székházánál
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ez a harmadik szivárogtatás lehet az utóbbi időben: előbb Varju László bántalmazásáról, majd a nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán utasítgatásáról jelentek meg belsős képsorok.
Egy nappal azután, hogy a Főügyészség megállapította, az ellenzéki országgyűlési képviselőket az MTVA székházában bántalmazó biztonságiak jogszerűen jártak el, egy eddig nem látott felvétel került nyilvánosságra arról, ahogy Hadházy Ákost kivonszolják az épületből. A felvételt a hvg.hu tette közzé, és mint írják,

az új felvételen látszik, amint hat őr rángatja és cipeli Hadházyt, többüknél lőfegyver és gumibot van.

A képek alapján a felvételt az MTVA-hoz tartozó operatőr készíthette, mivel bárki is tartja a kamerát, a biztonságiak egyáltalán nem foglalkoznak vele, jelenlétét természetesnek veszik. Árulkodó továbbá a minőség is, az pedig tény, hogy két köztévés kamera is vette az eseményeket (látszik ez például Szél Bernadett felvételén, 49:30 körül). Ha valóban köztévés a forrás, akkor

az utóbbi időben ez lehet a harmadik kiszivárgott MTVA-s felvétel.

Előbb arról jelent meg a köztévé saját felvétele, amint fél tucatnyi biztonsági őr vonszolja a földön Varju Lászlót, miközben végtagjait facsarja. Majd olyan képsorok látták meg a napvilágot, melyek alapján ifj. Lomnici Zoltánnak felsőbb utasítás nyomán adták szájába a válaszokat az M1 Híradóba szánt interjúban.
Szerző
Frissítve: 2019.01.22. 18:20

Átlátszó: milliókat felejtett el bevallani az érdi polgármester

Publikálás dátuma
2019.01.22. 17:07

Fotó: Facebook/Érdi Fidesz
Ám T. Mészáros András még így is a legmódosabb megyés polgármesterek közé tartozik a tényfeltáró portál szerint.
Huszonhárom megyei polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtötte össze az Átlátszó, listájukról pedig kiderült például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban.  Az ötletet az érdi polgármester, T. Mészáros András elutasító magatartása adta:_az Átlátszó által először nyilvánosságra hozott, 2017. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatából ugyanis az látszik, hogy az érdi városvezető jelentős vagyonra tett szert. Ezért kérték T. Mészárost, hogy adja ki a korábbi évekről készült vagyonnyilatkozatait, hogy láthassuk gazdagodásának forrását és folyamatát. Amikor nemet mondott  – arra hivatkozott, nem köteles a korábbi vagyonnyilatkozatainak adatait kezelni -, felvetődött a kérdés: mennyire gyakori és életszerű, hogy egy immár több évtizede a politikából élő fideszes közéleti ember ekkora vagyont gyűjtsön. Mint írják, a vagyonnyilatkozatok összegyűjtésének során a portál ragaszkodott a jogszerű eljáráshoz, így – két kivétellel – minden polgármesteri hivataltól sikerült emailban megkapniuk a vagyonnyilatkozatokat. Igaz, legalább három esetben ehhez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beavatkozására is szükség volt.
A legtöbb tételből álló ingatlanvagyont Szombathely első embere, a fideszes Puskás Tivadar vallotta be. A 17 tétel egyike egy lakóház felének tulajdonrésze, a többi 16 erdő, gyep és szántó. Utóbbiakhoz öröklés útján jutott, ezek jelentős részén töredék-tulajdonjoga áll fenn. A legjelentősebb ingatlanvagyonnal rendelkezők közé tartozik az érdi polgármester, a Fidesz helyi vezetője: 2012-ben például egy komoly lakóházas ingatlant vásárolt Érden: egy 740 négyzetméteres telken álló 190 nm-es szerkezetkész épület fele lett T. Mészárosé. Ebben az évben a polgármestert szabályosan elhalmozták ajándékokkal: egy 10 228 négyzetméteres, szántó művelésű ingatlan egyedüli tulajdonosa lett, több száz négyzetmétert kapott egy 45 300 négyzetméteres szántó-legelőből is, és ugyancsak ajándékozás révén félhektárnyi erdő is a nevére került – listáján összesen 12 ingatlantétel szerepel.  A lap azt is állítja, hogy T. Mészáros irreálisan alacsony számot adott meg polgármesteri illetményének feltüntetésekor – 747 900 forintot, amihez hozzájárul havi 250 ezer forint az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását lebonyolító önkormányzati társulás elnöki pozícióért, illetve 112 200 forint költségtérítés. Hogy a polgármesteri illetmény irreálisan alacsony, azt a lap azért feltételezi, mert a  megyei jogú városok polgármestereinek illetményét  törvény  igazítja az államtitkárok járandóságához . Így egy megyei jogú polgármesternek 2017-ben törvény szerint legalább havi 997 200 forintot kellett keresnie, a költségtérítése pedig 149 500 forint volt ebben az időszakban. Némi keresés után megtalálható az érdi közgyűlés határozata is , amely szerint 2017. január 1-től a fentiek szerint emelkedtek az érdi polgármester járandóságai. Vagyis – folytatódik az okfejtés – az érdi városvezető-pártvezető évi 3,4 millió forint jövedelmet elmulasztott feltüntetni a 2017-es vagyonnyilatkozatában. (Írásban keresték a polgármestert, magyarázza meg, hogy miért adott meg valótlan számokat a vagyonnyilatkozatában, de nem kaptak választ.) 
Mint a portál folytatja, a Három polgármester rendelkezik legalább 6 tételből álló ingatlanvagyonnal: közülük alighanem a Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes vezetője emelkedik ki, aki Nyíregyházán egy 23 négyzetméteres lakás kizárólagos, valamint egy 182 négyzetméteres családi ház felerészbeni tulajdonosa. A portfólió értékét két budapesti ingatlan dobja meg: egy XIII. kerületi 92 négyzetméteres lakóház, valamint egy II. kerületi 70 négyzetméteres lakás: mint az előző kettőhöz, a fővárosi ingatlanokhoz is adásvétellel jutott, és lett azok felerészbeni tulajdonosa. Ugyanilyen tulajdoni hányaddal vásárolt Diósdon 688 négyzetméter “egyéb épület és udvar” besorolású ingatlant. 1979-ben egy 100 négyzetméteres lakóházas ingatlan egyharmadát örökölte. A további részletekről – például Botka László karórájáról, Márky-Zay Péter könyv- és  érmegyűjteményéről – ide kattintva olvashatnak.
Szerző

Fogalmuk sem volt az MTVA őreinek, mit tehetnek meg egy képviselővel

Publikálás dátuma
2019.01.22. 16:05

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
A szolgálati szabályzatuk sem írja le, mi a teendő, ha egy parlamenti politikussal kerülnek szembe. Utasítást kaphattak a kemény fellépésre.
Ami az MTVA épületénél történt, arra a Fegyveres Biztonsági Őrség (FBŐ) történetében még nem volt példa: a szolgálatot teljesítő őrök nem tudták, hogyan járhatnak el egy, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselővel szemben, mivel a Belügyminisztérium által kiadott (egyébként nagyon részletes) működési és szolgálati szabályzatuk nem foglalkozik ilyen mélyreható jogi kérdésekkel – mondta lapunknak Szigeti Lajos, a Magyarországi Fegyveres Biztonsági Őrök Szakmai Egyesületének (MFBŐSZE) elnöke.

Utasítást kaptak, teljesítették

Szigeti szerint még az sem volt teljesen egyértelmű, hogy a képviselőkkel szemben kinek kellett volna eljárnia: a rendőröknek – akik amúgy passzívan várakoztak a tévészékház bejárata előtt, végignézték képviselők kidobását – vagy az MTVA fegyveres biztonsági őrségének. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a székház előtt várakozó és az épület védelmét ellátó rendőri erőknek szerinte nem volt feladata, hogy az épületen belül történő vitás helyzetbe beavatkozzon, tekintettel arra, hogy az intézményen belül a helyi biztonsági szervezet volt erre hivatott. Emlékeztetett arra is, hogy bár a fegyveres biztonsági őrségek szakmai felügyeletét és ellenőrzését a területileg illetékes fővárosi, megyei rendőrfőkapitányságok látják el, konkrét utasítást nem adhatnak a szolgálatot teljesítő őröknek, és a belügyi tárca sem irányítja őket; ehhez csak az őrség parancsnokának, és végső soron az őrzött intézmény első számú vezetőjének van joga. A fegyveres biztonsági őr a kiadott és kapott utasításokat hajtja végre – jegyezte meg Szigeti Lajos. 
Az egyesület elnökét kérdeztük Varju László DK-s képviselő erőszakos kivonszolásáról is. Szigeti az eljárást jogszerűnek nevezte, hivatkozva a sokakat felháborító ügyészségi álláspontra. Arról, hogy az őrök fellépése szakszerű is volt-e – Varjut négyen húzták-vonták, zúzódásos sérüléseket okozva – az MFBŐSZE elnöke nem akart nyilatkozni, mondván, nem ismeri az ügy minden részletét.

Erről még egyeztetni kell

A tévészékháznál történek mindenesetre alaposan megbolygatták a szakma belső életét. Az MFBŐSZE áprilisban tartja idei konferenciáját ahol a sok vitát kiváltó ügy apropóján jogászok bevonásával megvitatják, hogy az állomány tagjainak milyen jogi lehetőségei és korlátai vannak a hivatalos személlyel szembeni eljárásban, és mit tehet meg, meddig mehet el legálisan egy hivatalos személy (például köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, rendőr -a szerk.) az őrrel szembeni fellépés során.

Hivatalos személy? Az ki?

Az MTVA-t védő fegyveres őrök tanácstalansága már csak azért is meglepő, mert szolgálati szabályzatuk 73. § /2 (a.) alpontja szerint ismerniük kell a hivatalos személy elleni bűncselekmény törvényi tényállásait:

elég abszurd helyzet lenne, ha a vonatkozó törvényi tényállásokat ismerik, de azt nem, hogy pontosan kikről szólnak.

Pedig a hivatalos személyeket összegző listát szimpla-Google-kereséssel, akár egy ügyvédi iroda oldalán is meg lehet találni.
Ha közüzem magzavarása történt, akkor a rendőröknek kellett volna közbelépniük
Fotó: Molnár Ádám

A rendőrségnek kellett volna lépnie

Függetlenül felkészültségüktől, a fegyveres őrök szabálysértően jártak el – ezt már Döbrentey Dániel, a TASZ jogi munkatársa mondta lapunknak – nem volt jogszerű az intézkedés, a országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi. A jogállásukról szóló törvény azt is kimondja, hogy honatyát csak bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése közben, tettenérés után lehet őrizetbe venni, és eljárást indítani ellenük. Hadházyék nem tettek mást, minthogy petíciójuk beolvasásáról megbeszélést kértek legalább egy felelős szerkesztőtől, és nem akarták elhagyni az épületet. Ha ezzel bűncselekményt – közüzem megzavarásának kísérletét – követték el, ahogy később az ügyészség állította, akkor viszont a rendőröknek kellett volna közbelépniük, nem pedig biztonsági őröknek.  
Ebből az is világosan látszik, hogy a rendőrség szintén szereptévesztésben volt: nem akadályozták meg a vélelmezett bűncselekményt, de hiába riasztották őket akkor is, amikor fegyveres izomemberek országgyűlési képviselőkkel törölték fel az MTVA folyosóját – a rendőrök be sem mehettek a tévészékház épületébe. Pedig a Rendőrségi törvény (Rtv.) kimondja: „13. § (1) *  A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.” Hogy a jelenlévő rendőrök miért nem intézkedtek a vonatkozó törvény ellenére, arról a BRFK sajtószolgálatát kérdeztük. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ki utasította egységeiket arra, maradjanak a székház területén kívül. A BRFK meglepő módon szintén jogszabállyal válaszolt:  „Kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 13.§-a alapján a rendőr jogkörében eljárva akkor köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.”  

Ezek szerint, ha országgyűlési képviselőket vonszolnak végig egy közintézmény folyosóján, dobnak ki a kapuján, az a rendőrség szerint nem veszélyezteti a közrendet.

Arra sem adtak különb választ, hogy ki utasította őket: „A rendőrség tevékenységét kizárólag a hatályos jogszabályok és törvényi előírások szerint végzi.”   
Szerző
Frissítve: 2019.01.23. 15:10