Megmenekült Európa Amazonasa, mégsem épül meg a murai szlovén vízerőmű

Publikálás dátuma
2019.01.22. 22:12
A Mura
Fotó: Jacquesverlaeken / Wikipedia
Leállította a pazarló és pusztító beruházást az Orbán illiberális partnerét legyőző baloldali kormány.
Szlovénia eláll a vízerőmű építésének projektjétől a Mura több szlovéniai szakaszán - jelentette be Jure Leben szlovén környezetvédelmi miniszter kedden. Az elsőt a magyar határhoz közeli Hrastje-Mota település mellett építették volna meg. A tárcavezető erről a Mura menti járások vezetővel tartott tanácskozásán beszélt, ahol Miguel Clüsener-Godttal, a UNESCO Ember és bioszféra című programjának vezetőjével közösen
tanúsítványt nyújtott át a résztvevőknek arról, hogy a Murát UNESCO bioszféra-övezetnek nyilvánították.

Az Orbán Viktor illiberális partnerét legyőző baloldali szlovén kormány koalíciós megállapodásban kötelezte magát, hogy leállítja a vitatott szlovén vízerőmű építését a Murán, amely ellen az elmúlt években számos külföldi és belföldi környezetvédő szervezet tiltakozott. Az erőmű építésével megbízott állami konzorcium az előkészületekre korábban 10 millió eurót költött, az állítva, hogy a vízerőmű használata segít Szlovéniának abban, hogy teljesítse kötelezettségét, miszerint néhány éven belül az energiafelhasználás 25 százalékát zöld energia teszi ki az országban. Ám éppen az erőmű zöld volta volt nagyon is kétséges. Környezetvédelmi szervezetek szerint
a vízerőmű megépítése a föld alatti vizek szintjének csökkentésével veszélyeztette volna az ivóvízellátást, továbbá az ökológiai kár is sokkal nagyobb lett volna, mint azt a környezeti hatástanulmányokban bemutatták.

Egyedi mocsaras területről van szó, amelyből eltűntek volna a területre jellemző hal- és madárfajok - hangoztatták. A terület egyébként része az öt országot átölelő Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak, amelyet Európa Amazonasának is neveznek.

Megtalálták az Esterházy-örökség kezelőjének kedden elrabolt anyját

Publikálás dátuma
2019.01.22. 21:49
A kismartoni Esterházy-kastély - Illusztráció
Fotó: Bernhaut / DPA / dpa Picture-Alliance
Váltságdíjért még senki sem jelentkezett, a rendőrök állítólag magyar rendszámú autókat vizsgáltak át az emberrablás után. Az osztrák hatóságok szerdán megtalálták az asszonyt.
Magdolna Theresia Ottrubayt, az Esterházy-hagyatékot kezelő Stefan Ottrubay édesanyját Ausztriában, a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt) rabolták el ismeretlenek kedd délután. A 88 éves asszony éppen ápolójával sétált - írja a Heute.at -, mikor két nagy fekete autó fékezett le mellettük az Esterhazystrasse 29. előtt, vagyis pont az ottani Esterházy úton. A járművekből kipattant két nő és egy férfi félrelökte az ápolót, az egyik kocsiba tuszkolta az asszonyt, majd elszáguldott.
A rendőrség hivatalosan ugyan nem erősítette meg az osztrák lapnak az elrabolt személy kilétét, a nyomozás érdekei miatt, ám nem hivatalosan elárulta egy rendőr, valóban Magdolna Theresia Ottrubay az áldozat.
A bűncselekmény után a rendőrség magyar rendszámú autókat ellenőrzött

- írja az APA hírügynökség értesülései nyomán a hírről beszámoló 24.hu. A hatóságok azonnal széles körű, nemzetközi nyomozást indítottak, ám az emberrablók kilétét egyelőre homály fedi. A tettesek egyelőre nem kértek váltságdíjat.
Az Esterházy-csoport 2017-ben 53 millió eurós forgalmat bonyolított.

A svájci születésű Stefan Ottrubay a 2014-ben elhunyt Galántai Esterházy Melinda hercegné, Esterházy Pál özvegyének az unokaöccse. A hercegné volt férje halála után az ausztriai Esterházy-vagyon és a kulturális javak egyedüli örököse, aki kulturális örökséget vagyonkezelés céljából magánalapítványokba helyezte el, majd annak kezelését 2000-ben Stefanra bízta.   Osztrák lapok rendőrség által megerősített lapértesülése szerint szerdán, a tiroli Kitzbühelben megtalálták a 88 éves Magdolna Theresia Ottrubayt, állapotáról egyelőre nincs hír. A helyi sajtó szerint ugyanakkor az emberrablók sem lehettek ismeretlenek az áldozat számára - nem kizárt ugyanis, hogy családon belüli konfliktusról van szó: az Esterházy-család egyik ága nem nézte jó szemmel, hogy Magdolna Theresia Ottrubay Burgenlandba költözött.
Szerző
Frissítve: 2019.01.23. 09:56

Lemondott Wess Mitchell

Publikálás dátuma
2019.01.22. 21:31

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Tizenhat hónap munka után, február közepén távozik hivatalából az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki már a Trump-kormányzat kinevezettjeként erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy javítsa a magyar vezetéssel fennálló viszonyt. Wess Mitchell hivatali elődje, Victoria Nuland, a demokrata párti Barack Obama elnök kinevezettjeként éles hangú vitákat folytatott a budapesti kormány képviselőivel. A 2016 novemberi elnökválasztás nyomán Orbánék türelmetlenül várták a számukra kedvező fordulatot a washingtoni politikai irányvonalban, de hosszú hónapokba telt, míg végül a kelet- és közép-európai térség szakértőjének tekintett Mitchellel betöltötték a területileg illetékes helyettes államtitkári tisztséget az amerikai külügyminisztériumban. Mitchell annak a felismerésnek a jegyében vágott bele a munkába, hogy a szigorú hangú elmarasztalásokkal nem sikerült jobb belátásra bírni a liberális demokrácia és a jogállamiság útjáról sok tekintetben letért magyar vezetést, amely ráadásul túlságosan Putyin-barát politikájával, a kijevi vezetésnek a NATO-hoz való közeledését akadályozó magatartásával is sok bosszúságot okozott Washingtonnak.  Mitchell barátságos hangot igyekezett megütni Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel, és az amerikai diplomácia - az új budapesti nagykövet, David Cornstein Orbán-barát megnyilvánulásai mellett - karba tett kézzel nézte, ahogyan a magyar kormány kiseprűzi Budapestről az amerikai gyökerű Közép-európai Egyetemet, a CEU-t.  Lemondó levelében Mitchell nem szakmai, politikai nézeteltérésekre hivatkozik lemondása indoklásakor, hanem arra, hogy több időt kíván tölteni a családjával. Mike Pompeo külügyminiszter melegen méltatta a távozó külügyi főtisztviselőt, kiemelkedőnek nevezve az általa végzett munkát.  Wess Mitchell hivatali ténykedése alatt az ő illetékességi területe, Európa vonatkozásában Donald Trump elnök kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok kivonul a NATO-ból, büntető vámokat írt elő az európai acél- és alumíniumtermékekre, faképnél hagyta az iráni atomalkut megmenteni próbáló európai szövetségeseket, sutba dobta a nagyrészt európai erőfeszítéseknek köszönhetően előrehaladó klímavédelmi folyamat mellett amerikai elkötelezettséget, az európai szövetségesek legnagyobb meglepetésre bejelentette az ameriai erők Szíriából való kivonását, nekitámadt Angela Merkel német kancellárnak a menekültek beeengedése és az Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezeték terv miatt, Emmanuel Macron francia államfő pedig egyebek közt a francia bor piacának a védelmezésével vívta ki az amerikai elnök epés megjegyzéseit.