Dánia nyert, a magyar csapat a tizenkettedik lett a Bocuse d'Oron

Publikálás dátuma
2019.01.30 21:00

Fotó: AFP/ Szaniszló Róbert
Dánia nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or fődíját. A második helyezett Svédország, a harmadik Norvégia lett, a magyar csapat a 12. helyen végzett.
A verseny legjobb commis-jének járó díjat a dán csapat segítője nyerte, a legjobb tányértéma különdíját Franciaország, a legjobb hústálnak járó elismerést Finnország, a versenyt népszerűsítő legjobb plakátért odaítélt különdíjat pedig Marokkó kapta. A kedden és szerdán tartott döntőben összesen 24 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapatot vezető Pohner Ádám séf a keddi napon versenyzett.
Pohner Ádámot Csillag Richárd commis segítette, coachként pedig Segal Viktor vett részt a munkában. A csapat elnöke ezúttal is Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke volt. A versenyzőknek ebben az évben is két ételt kellett elkészíteniük. A versenytémák ezúttal két tavaly elhunyt, legendás séf, Paul Bocuse és Joel Robuchon munkásságának állítottak emléket.
A magyar csapat által megalkotott hústéma főszereplője a Carré de Veau "Balaton" fantázianevet viselte. A tálon szerepelt egy sült borjúkaraj, borjúmirigy csicsókával és tárkonnyal, csicsókakrém, radicchio- és retekgombóc, mustáros zöldborsó, hagymatart és egy különleges "derelye". Pohner Ádám tányértémája a Chartreuse "Hommage Robuchon" nevet kapta a menükártyán. Maga a chartreuse burgonyával és padlizsánnal készült, valamint kagylófélékkel. A tányéron szerepelt még tormás almasaláta uborkával, zöldspárga, valamint egy pastisszal (francia ánizslikőrrel) készült mártás.
A hústálak zsűrijéhez a váratlanul megbetegedett Hamvas Zoltán helyett csatlakozott Széll Tamás séf is, aki már kétszer is képviselte Magyarországot a versenyen: 2013-ban a 10. helyet szerezte meg Lyonban, majd az európai kontinensdöntő megnyerése után 2017-ben a 4. helyen végzett a világdöntőben.
Szerző
2019.01.30 21:00
Frissítve: 2019.02.01 09:21

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14