Alkotmánybíróság;normakontroll;Közigazgatási bíróságok;

Illusztráció

- Az Alkotmánybíróságon támadja az ellenzék a közigazgatási bíróságok létrehozását

A bíróságokat létrehozó törvényeket ráadásul érvénytelennek tartják: a szavazáskor hiányzott a parlament levezető elnöke, a szavazógépekkel pedig kártya nélkül is simán lehetett szavazni.

Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvényekkel kapcsolatban, mert szerintük alkotmányellenes lenne az alkalmazásuk - közölte a Jobbik pénteken. Mint a hat párt képviselői és függetlenek által aláírt közlemény fogalmaz:

az ellenzéki pártok kidolgozták a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos, botrányos módon elfogadott törvények alkotmánybírósági normakontroll-beadványát.

Azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket.

Sérülne a hatalmi ágak megosztásának elve, veszélybe kerülne a közigazgatási bíróságok függetlensége és pártatlansága az új törvény értelmében

- írták. Az igazságügyi miniszter gyakorolná ugyanis azokat a jogokat, amelyek következtében a közigazgatási bíróságok működhetnek, és az ő kizárólagos jogkörébe tartozna többek között a bírák kinevezése és leváltása. Ezen kívül a pénzügyi költségvetés kialakításával is befolyásolni tudná a bíróságok működését - fejtették ki.

A bírói függetlenség esélyt jelentett, hogy az állampolgárok győzhessenek az állam ellen, lehetőséget adott arra, hogy a hatalmi önkénnyel felvegyék a küzdelmet. Ezek sérelmét eredményezi, ha a közigazgatási bíróságok a kinevezési és működtetési szabályokat tekintve az ágazati minisztertől függenek - fogalmaz a közlemény. Emiatt fontos, hogy az állampolgárok az államhatalmi-közigazgatási szervvel szemben is független bírósághoz fordulhatnak-e.

A kialakult helyzet alkotmányossági szempontok miatt különösen védhetetlen, hiszen a végrehajtó hatalmi ág egyik politikai vezetője befolyásolhatná a független bíróságokat

- hangsúlyozták. A beadványban indítványozzák azt is, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a törvények közjogi érvénytelenségét, mivel a szavazás napján a parlament levezető elnöke nem ült az elnöki emelvényen, és nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem. Alkotmányos aggályokat vet fel az is, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, akkor is tudtak szavazni a képviselők, ha nem volt behelyezve a szavazókártyájuk, tehát más is szavazhatott helyettük vagy a hiányzók helyett.

A normakontroll-beadványt aláírásával támogatta Gyüre Csaba (Jobbik), Harangozó Tamás (MSZP), Vadai Ágnes (DK), Keresztes László Lóránt (Lehet Más a Politika), Szabó Tímea (Párbeszéd), Buzinkay György (Momentum), valamint a független Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Bősz Anett - olvasható a közleményben.

A szolidaritási akció az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó megfenyegetésére válasz.