Alapvető hibákat követhetett el az MTVA "megszállását" vizsgáló ügyész

Publikálás dátuma
2019.02.03. 11:07

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
Egyetlen, a tévészékháznál bántalmazott képviselőt sem hallgattak meg, és mindenkit egy kalap alá véve minősítették rendbontónak, miközben az eljáró ügyész törvényi kötelezettségeit sem teljesítette - erről faggatja Polt Pétert Harangozó Tamás.
Panaszlevél formájában jelezte a legfőbb ügyésznek az MSZP frakcióvezető-helyettese, hogy számos hibát, illetve elfogultságra utaló jelet talált a Központi Nyomozó Ügyészség határozatában, amelyik az MTVA-botrányról szól.
  A nyomozóhatóság különös módon értékelte a történteket: bár a felvételek tanúsága szerint fegyveres biztonsági őrök lökdösnek, bántalmaznak országgyűlési képviselőket, hajítják ki őket a tévészékházból –  Varju Lászlót, a DK politikusát bordazúzódással vitték el a helyszínről – 
a KNYF szerint maguk a politikusok voltak a rendbontók, az izomemberek pedig jogszerűen jártak el.

A jogász végzettségű Harangozó akkurátusan tárja fel az eljárás kifogásolható pontjait (a határozatot Csekő Tamás ügyész jegyzi.) Mint emlékeztet, a KNYF az ügy kapcsán 18 benyújtott feljelentést intézett el egyetlen döntéssel, úgy, hogy abból 12-t a tévészékházól kitaszigált, kirekesztett országgyűlési képviselők nyújtottak be az ügyészséghez. 

Bulvárlapban még elmenne, határozatként nem

Csekő  ráadásul úgy fogalmazta meg határozatát, állítja Harangozó, mintha az összes feljelentést tevő országgyűlési képviselő már a helyszínen tartózkodott volna 2018. december 16-án este, illetve mintha az összes országgyűlési képviselőre igaz lenne, hogy „durvultak és egyre agresszívabban kommunikáltak”, továbbá a tüntetők által végrehajtott ostrommal fenyegettek.  A panasztevő leszögezi,  az állítások egyike sem igaz, 
ráadásul megfogalmazás és szóhasználat inkább illik a „Lokál” napilap hasábjaira, mint egy megalapozott jogi dokumentumba.

Formai és jogi baklövések

A politikus emlékeztet rá, hogy az egy kalap alá vett ellenzéki képviselők más napokon, más módokon léptek be a tévészékházba, és felvételek is bizonyítják, hogy egyáltalán nem voltak agresszívak. 
Harangozó Tamás egy sor formai és jogi problémát is felsorol a határozat kapcsán:
  • a KNYF nem vette figyelembe, hogy az MTVA őrsége megsértette az országgyűlési képviselők alaptörvényben rögzített mentelmi jogát, továbbá az MTVA saját együttműködési kötelességét sem teljesítette a politikusok felé;
  • hibás az érvelés, hogy a képviselők nem hivatalos személyként jártak a tévészékházban – egy hivatalos személy eljárásának jogszerűségét csak egyértelmű formai hiba miatt lehet vitatni, az országgyűlési képviselők eljárásának tartalma nem tartozik ide (Hogy egyértelmű legyen: amikor egy rendőr hivatalos személyként intézkedik, akkor az állampolgár köteles eleget tenni utasításainak, azokat csak nagyon ritka esetekben hagyhatja figyelmen kívül - például ha a rendőr a kezében pálinkásüveget szorongat, és dől belőle a szeszszag, azaz vélhetően nem teljesen beszámítható. De ilyesmi a képviselők esetében szóba sem került.)
  • A nyomozó ügyészség nem vette figyelembe az országgyűlési képviselők eltérő helyzetét, nem kérte be nyilatkozataikat, meg sem hallgatta őket
A felsorolt visszásságok miatt Harangozó azt is szeretné kideríteni, hogy egyáltalán mennyi időt szánt az ügyészség a nyomozásra – hány ügyész hány órán át dolgozott az eseten, milyen nyomozati cselekményeket végeztek és milyen eszközöket használtak fel munkájuk során. Egyúttal arra kéri a legfőbb ügyészt, indítson belső vizsgálatot annak tisztázására, „hogyan hozhatott egy ügyész egy ilyen felháborító eljárásban egy ennyire megalapozatlan határozatot.” Harangozó kérdéseit február elsején nyújtotta be, Polt Péternek így mintegy két hete marad a válaszadásra.
Szerző

A rabszolgatörvény az Unión belüli politikai játszma része lehet a kormány számára

Publikálás dátuma
2019.02.03. 10:01

Fotó: Vajda József / Népszava
Legalábbis Csaba László erre jutott, és arra, hogy a néppárt szeretheti ezt a jogszabályt.
Azt gondolom, hogy a rabszolgatörvénnyel a kormány azt üzente a befektetőknek, a multinacionális vállalkozásoknak, hogy eddig is a ti pártotokon álltunk, és ezután is a ti pártotokon fogunk állni - nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László. A közgazdász szerint látni kell, hogy valójában a 40 órás heti munkaidőt már sok területen felváltotta egy hosszabb időkeret, úgyhogy a törvénymódosításnak egyetlen célja volt: a kormány így jelzi a nyugati politikusoknak, hogy a külföldi cégeket nem bántják. Márpedig Csaba László szerint ez a legfontosabb az olyan politikusoknak, mint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztja.     És Csaba László úgy látja, a kormány nem sokat kockáztat ezzel az üggyel, ugyanis hosszú távon nem mozgat meg akkora tömeget, hogy az elégedetlenségtől a kabinetnek valódi félnivalója legyen.  Sokkal inkább aggódhat a gazdaság miatt a kormány. Eddig ugyanis minden kedvezett a hazai helyzetnek, az alacsony olajár segítette a termelést, illetve mindenhol laza volt monetáris politika. Utóbbi viszont már keményedik: Amerikában a Fed már megkezdte szigorítását és kamatemelési ciklusát, az Európai Központi Bank is hamarosan meglépi ezt. Így Csaba László azt állítja: Varga Mihály pénzügyminiszter túl optimista, amikor 4-4,5 százalékos növekedést vár hosszútávon is. Mert ha a válság még nem is kopogtat, a gazdaság mindenképp lassul.
Szerző

Gruevszki attól félt, végeznek vele a börtönben

Publikálás dátuma
2019.02.03. 09:21

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A volt macedón miniszterelnök most azt állítja: eredetileg le akarta ülni büntetését, noha idiótának tartja az ellene hozott ítéletet.
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök azért menekült el hazájából, mert olyan információ jutott a tudomására, hogy a börtönben meg akarják gyilkolni - ez derül ki abból a Szitel nevű macedón tévéadó interjújából. (A politikus, írja a hvg.hu, először nyilatkozott, mióta elhagyta Macedóniát.) Állítja, eredeti szándéka az volt, hogy letölti büntetését, annak ellenére, hogy "jogalap nélküli, idióta ítéletet" hoztak ellene. Csakhogy egy, a börtönben zajló dolgokat jól ismerő forrásától olyan fület kapott, hogy odabent ki akarják iktatni. "Nem nevezhetem meg, hogy ki áll emögött a cselszövés mögött, mert egyelőre nem tudom bizonyítani, de ez után úgy döntöttem, hogy elhagyom Macedóniát" - fejtette ki Nikola Gruevszki. Gruevszki 2006 és 2016 között volt miniszterelnök. Azért ítélték el, mert közpénzből páncélozott Mercedest vásároltatott magának 600 ezer euróért (mintegy 190 millió forint). Emellett még öt ügyben folyik ellene eljárás hazájában - korrupció és különböző visszaélések miatt. Szökése után nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Tavaly novemberben kért és kapott menekültstátust Magyarországon.
Szerző