Ettől fél Ukrajna: rangsorolták Putyin legveszélyesebb eszközeit

Publikálás dátuma
2019.02.05. 20:13
Olekszandr Turcsinov
Fotó: Mikola Lazarenko / Ukrainian Presidential Press Off / Sputnik
Moszkva hat fenyegető eszközét vette sorra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője, de tudta volna még folytatni a listát.
Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője hat fő veszélyt nevezett meg egy keddi sajtóinterjúban, amelyek Ukrajnát Oroszország részéről jelen pillanatban a leginkább fenyegetik, és amelyek nem korlátozódnak csak a Krím és a Donyec-medence egy részének megszállására.

Katonai agresszió

Veszélyesség szempontjából az első helyen továbbra is a katonai agressziós fenyegetés áll, fejtette ki Turcsinov a liga.net hírportálnak. Hangsúlyozta: Oroszország Ukrajna kifárasztására törekszik azzal, hogy a Krímet és a Donyec-medence egy részét katonailag megszállva tartja, valamint a keleti országrészben folyamatosan fenntartja a fegyveres konfliktust. Emellett
Moszkva még az ukrán államhatár közelébe is összevont csapatokat a déli és nyugati katonai körzeteiből.

Turcsinov szerint ez arra enged következtetni, hogy ha Oroszországnak politikai úton nem sikerül visszaszereznie az ellenőrzést Ukrajna fölött, akkor nem kizárt, hogy nagyszabású katonai beavatkozásra szánja el magát.

Álhír-özön

A második legveszélyesebb fenyegetésnek a védelmi tanács titkára az információs agressziót, azaz a választási eredmények befolyásolásának veszélyét tartja a tömegtájékoztatási eszközökön és az internetes közösségi oldalakon keresztül, amivel Moszkvának az célja, hogy az ukrán politikusok közül az ő számára kívánatosak kerüljenek pozícióba.
Aggályait igazolja, hogy nap mint nap jelennek meg hírek arról, hogy hány és milyen orosz álhír-profilokat távolítottak el népszerű internetes platformokról.

Kibertámadások

Harmadik fenyegetésként a kibernetikai agressziót nevezte meg Turcsinov, amely szavai szerint "a veszteségek tekintetében egyenértékű a katonaival".
Rendszeresen érik kibertámadások Ukrajnát csak úgy, mint például Németországot és más nyugati célpontokat. A szálak rendre Oroszországba vezetnek: nem számít titoknak, hogy az internetes troll-hadsereg mellett agresszív hackereket is foglalkoztat Moszkva.

Gazdasági háború és energetikai kiszolgáltatottság

A negyedik helyre tette a politikus az Ukrajna elleni orosz "gazdasági háborút". Kiemelte az ukrán áruk Oroszországon keresztüli tranzitjának blokádját, az azovi-tengeri kikötők forgalmának nehezítését és más ukrán - főként hadiipari - termékek exportjának akadályozását.
Az ötödik az energetikai fenyegetés, amely az Ukrajnát megkerülő gázvezetékek építése révén az ukrán gáztranzit rendszer blokádjára irányul.

Szélsőségesek Moszkvából

A hatodik veszély pedig Turcsinov szerint a terrorista fenyegetés: az orosz titkosszolgálatok által felbérelt személyek, csoportok az ország belsejében hajtanak végre terrorcselekményeket, hogy ezáltal destabilizálják a belső helyzetet Ukrajnában, nyugtalanságot és félelmet keltve. 
Ilyen terrorcselekmények lehetnek kisebbségek elleni támadások, mint például amik a kelet-ukrajnai magyarok ellen irányulnak, vagy éppen cigány-ellenes pogromok kiprovokálása.
Turcsinov megjegyezte, hogy a felsorolt tényezők messze nem a teljes palettája a hibridháborús eszközöknek, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen bevet.

Tavasztól tényleg bevezethetik az alapjövedelmet Olaszországban

Publikálás dátuma
2019.02.05. 19:30
Luigi Di Maio, az M5S vezetője Giuseppe Conte miniszterelnökkel közösen mutatta be a sajtónak az alapjövedelem igénybevételéhez
Fotó: Christian Minelli / NurPhoto
Számítások szerint mintegy 3 millió olasz fogja kérni a másfél évig járó szociális támogatást.
A tervek szerint áprilisban indul meg Olaszországban a kormányon lévő Öt Csillag Mozgalom (M5S) választási ígéretének számító alapjövedelem kifizetése - írta az olasz sajtó kedden. Számítások szerint mintegy 3 millió olasz fogja kérelmezni a másfél évig járó szociális támogatást, amely egy külön kormányportálon lesz igényelhető.
Az alapjövedelemben az olasz állampolgárok, valamint a legalább tíz éve Olaszországban élő külföldiek részesülhetnek, ha az utolsó két évben megszakítás nélkül olasz területen tartózkodtak. Jelen formájában azok kérvényezhetik, akiknek éves bruttó bevétele nem haladja meg a 9360 eurót (mintegy 3 millió forintot), a saját tulajdonban levő esetleges lakásukon kívül nincsen 30 ezer euró (9,5 millió forint) feletti ingatlanvagyonuk, és bankszámlájukon nincsen több hatezer eurónál (1,9 millió forintnál). Kérelmezhetik a 16 év feletti munkanélküliek és a létminimum alatt élő nyugdíjasok is.
A kedvezményezettek átlagosan valamivel több mint évi 5 ezer eurót (közel 1,6 millió forint) kapnak majd.

A pénz 18 hónapig jár a jogosultaknak. Feltétele az is, hogy a támogatott személy munkát keressen és találjon a körzeti munkaközvetítő hivatalokon keresztül. A hivatalok viszont már első körben is lakóhelyétől 100 kilométeres körzetben keresnek majd munkát az illetőnek. Az utolsó félévben az első állásajánlat már 250 kilométeres körzetre vonatkozik, a második egész Olaszországra.
Az olasz társadalombiztosítási intézet (Inps) és az olasz statisztikai hivatal (Istat) kedden közölt számításai szerint az alapjövedelem mintegy 1,2 millió olasz családot, 2,7 millió embert segíthet. Kalkulációik szerint a kérelmek több mint felét Olaszország déli régióiban nyújtják majd be. A kérelmezők 55 százaléka egyedülálló lesz, 26 százalékuk háztartásbeli nő. Mindez az olasz költségvetés számára évi 8,5 milliárd euró (2700 milliárd forint) kiadást jelent.
Az alapjövedelem a populista-szélsőjobboldali olasz kormánykoalíció egyik felének, az M5S-nek első számú választási ígérete volt. A lépés az olasz munkaadói szövetségek és a szakszervezetek részéről is vegyes fogadtatásban részesül, a párt azonban még a május végi európai parlamenti választások előtt el akarja indítani a kifizetéseket. Az alapjövedelem ígérete elsősorban gazdaságilag lemaradt, magas munkanélküliséggel küzdő Dél-Olaszország választóinak szólt, akik tavaly tömegesen szavaztak az M5S-re.

Alapjövedelem az éhezés ellen

Az alapjövedelem gondolata elsőként az 1970-es években merült fel a nyugati kapitalista országokban, az automatizáció miatti munkanélküliség, "munkaerő-felesleg" problémája kapcsán. Az elgondolás nagy vonalakban abból indul ki, hogy a gépesítés miatt egyre kevesebb munkásra lesz szükség. Ám a munkanélkülivé váló emberek megszűnnek fogyasztóként jelen lenni a piacon: nem lenne pénzük vásárolni, ami - éhezés és nyomor mellett - túltermelési válsághoz vezetne. Ám ha alapjövedelemhez jutnak az emberek, a pénzük elköltésével továbbra is működésben tartják a piacgazdaságot.

Frissítve: 2019.02.07. 16:43

Az EU-ban nincs kevésbé demokratikusabb ország, mint a magyaroké

Publikálás dátuma
2019.02.05. 18:32
Az új kormány tagjai a Sándor-palotában tartott kinevezési ünnepségen, Középen Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor min
És az amerikai szabadságrend is tempósan erodálódik.
Az amerikai székhelyű, nemzetközi demokráciafigyelő civil szervezet, a Freedom House, frissen közzétett éves globális jelentése szerint a világban összességében is romlott a helyzet a szabadság mértékét tekintve. Különösen jelentős visszaesés mutatkozik az Egyesült Államokban, amely a száz pontos skálán most csupán 86 pontot ért el. Magyarország, amely 1990-ben került be a szabad minősítésű országcsoportba, most a maga 70 pontjával visszaesett a részben szabad kategóriába, miután öt egymást követő évben romlott a mutatója, de előtte sem büszkélkedhetett valami fényes teljesítménnyel, hiszen az utóbbi 13 évben egyszer sem sikerült javítania a pontszámán. A Freedom House azzal indokolja a mostani leminősítést, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz folyamatosan támadja a demokratikus intézményeket. Parlamenti szupertöbbségét 2010 óta arra használja, hogy korlátozza és ellenőrzése alá vonja az ellenzéket, a médiát, a vallási csoportokat, a tudományos életet, a nem kormányzati szervezeteket, a bíróságokat, a menedékkérőket és a magánszektort. Az értékelés Európáról szóló összegzésében hangsúlyt kapott, hogy közép-európai és balkáni antidemokratikus vezetők folyamatosan aláássák azokat az intézményeket, amelyek védelmezik a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, illetve a jogállamot. Magyarország mellett szintén átminősítette a Freedom House szabadból részben szabaddá Szerbiát, amely 67 pontot kapott. Részben szabadból a nem szabad kategóriába sorolták át Nicaraguát és Ugandát, míg Zimbabwe feljebb lépett a nem szabadból a részben szabad országcsoportba. Magyarország mind a politikai jogok, mind a polgári szabadságok alkategóriájában három hibapontot kapott a lehetséges hétből. „Orbán, miután módszeresen felszámolta a médiában, illetve a civil társadalomban a bíráló hangokra lehetőséget nyújtó platformokat, könnyűszerrel megvédte szupertöbbségét a 2018-as választásokon” - olvasható a jelentésben. A Fidesz választási győzelme után a kormány gyakorlatilag kiszorította az országból a Közép-európai Egyetemet, kiűzte annak élénk tudományos közösségét. Az év végén azonban hevesen tiltakozók ezrei mentek az utcára, hogy elítéljék Orbán visszaéléseit – írja a Freedom House. Az országjelentés kitér arra, hogy a Fidesz választási kampányát éles migránsellenes retorika jellemezte, és hogy Orbánt a „hagyományos” keresztény európai értékek védelmezőjeként tüntették fel. Az év során hozott alkotmánymódosítások minden állami szerv kötelességévé tették a keresztény kultúra védelmezését, és új jogi alapokat teremtettek a gyülekezési szabadság korlátozásához. Az ellenzék mozgósítási képességét jelentős mértékben akadályozta az, hogy a kormányoldal állami forrásokat vehetett igénybe, a média az ő javára volt elfogult, és különböző korlátok nehezítették az ellenzék hozzáférését a hirdetési piachoz, miközben az Állami Számvevőszék bírságokat szabott ki ellenzéki pártokra. Lengyelországról az olvasható a jelentésben, hogy a Jarosław Kaczyński vezette, konzervatív Jog és Igazságosság párt „letarolta” ország jogi kereteit azon igyekezetében, hogy politikai ellenőrzésre tegyen szert az igazságszolgáltatás fölött és  pártbefolyást érvényesíthessen a választási bizottsági tagok kiválasztásakor. A Freedom House megállapítja: eközben más európai demokráciákra is átterjedtek a médiafüggetlenség elleni támadások. Ausztria új, jobboldali kormánya nyomást gyakorolt a műsorszóró közmédiára, Andrej Babis cseh miniszterelnök pedig arra vette igénybe a szövetséges orgánumokat, hogy indítsanak harcot a kellemetlen botrányok ellen. Szlovákiában agyonlőtték Ján Kuciak oknyomozó újságírót, aki korrupt kapcsolatokat tárt fel kormányzati tisztségviselők és a szervezett bűnözés között. A Balkánon Aleksandar Vučić szerb elnök és Milo Đukanović montenegrói államfő tovább szilárdította a maga és klikkje hatalmát, túllépve saját alkotmányos szerepkörén. Törökországban júniusban parlamenti és elnökválasztást rendeztek - annak ellenére, hogy két éven át rendkívüli állapot volt érvényben, ellenzéki pártok vezetőit bebörtönözték,  rendkívüli módon korlátozták az egyesülési, a gyülekezési, és a véleménynyilvánítási szabadságot. Bár a választások után a rendkívüli állapotot feloldották, továbbra is tisztogatások folynak az állami intézményekben, őrizetbe vesznek újságírókat, civiltársadalmi aktivistákat és tudósokat.  Michael Abramowitz, a Freedom House elnöke a The Washington Post című lapban jelentetett meg véleménycikket az éves jelentés közzététele alkalmából. Szerinte Donald Trump amerikai elnök torzító hatást fejt ki a demokráciára mind otthon, mind a külvilágban.  „Globális mércével mérve a demokrácia továbbra is erős az Egyesült Államokban, de kutatásaink szerint az elmúlt évtizedben jelentősen gyengült. Az intenzívebbé váló politikai polarizálódás, a hanyatló gazdasági mobilitás, a speciális érdekek külső hatása és a tényeken alapuló hírközlés befolyásának az elhalványulása, a harciasan pártos média előretörése mind olyan probléma, ami már jóval 2017 előtt is sújtotta az amerikai demokráciát. De Trump rendszeres támadásai a lényegbevágó normák és intézmények ellen – a független igazságszolgáltatás, a hatalmi ágak szétválasztása, a szabad sajtó és a választások legitimációja ellen – azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy a fékek és ellensúlyok megkopnak, és attól felgyorsul a hanyatlás” - állítja a Freedom House elnöke, ezzel indokolva, hogy az általa vezetett szervezet idei jelentése az Egyesült Államok szabadságszintjét jóval alacsonyabbnak értékelte, mint Franciaországét, Németországét, vagy Nagy-Britanniáét.  Hasonló keserűséggel írt az amerikai demokrácia állapotáról a The New York Times, amely a jelentésről szóló cikkének a címében kiemelte, hogy a volt szovjet tagköztársaság, Lettország is megelőzte a szabadság fokát illetően az Egyesült Államokat.