Tippelje meg, kinek a cége dolgozhat 26 milliárdért az új Néprajzi Múzeumon! Talált!

Publikálás dátuma
2019.02.14. 12:17
Látványterv - Az 1956-os emlékművet is integráló új épület az Ötvenhatosok terén épül fel, a parkoló helyén
Ha mégsem jöttek rá, annyit segítünk, hogy az illető korábban Felcsút polgármestere volt. A múzeumi munkálatokat most ugyanazok a cégek nyerték, amelyek a készülő új Puskás-stadiont építik.
Eldőlt, mely cégek végezhetik el az új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont generálkivitelezési munkáit - szúrta ki a 444.hu a közbeszerzéseket összesítő honlapon. A tájékoztatás szerint 25,97 milliárd forintra kiírt pályázaton a nyertes ajánlattevő a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. lett. Mindkét cég kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel, sőt, a ZÁÉV nemrég papíron is a leggazdagabb magyaré lett.
Nem ez az első gigaprojekt, amit a fenti két cég közösen nyer el, ők ketten építik ugyanis az új Puskás-stadiont is, amelynek költségei már bruttó 190 milliárd forint körül járnak.

A Kossuth térről kiköltöztetett Néprajzi Múzeum új helyét a Városliget szélére jelölte ki a kormány. A mostani tájékoztató szerint a létesítményben többek közt egy 226 fő befogadására alkalmas rendezvény- és konferenciaterem, valamint egy látogatóközpont is lesz, míg a múzeumi előcsarnok, ahonnan a majdani állandó és időszaki kiállítótér megközelíthető lesz, a pinceszinten kap helyet.
Szerző
Frissítve: 2019.02.14. 12:21

Orbán: Egyszerű a helyzet, magyarok vagyunk, nem balekok

Publikálás dátuma
2019.02.14. 10:26

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Szívesen együttműködünk, de nem fogunk senkitől jóval a piaci ár felett energiát vásárolni – mondta a kormányfő.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter érkezéséről, az orosz–magyar viszonyról, energiabiztonsági kérdésekről és a vámháborúról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Figyelőnek adott interjújában. A kormányfő – azzal kapcsolatban, hogy miért állhatott az amerikaiak érdekében éppen most Budapestre látogatni – közölte:
„Mert szövetségesei vagyunk egymásnak.”

Mint mondta, a szövetség nem azt jelenti, hogy minden kérdésben minden érdekünk egybeesne, de „ezt Magyarországon az atlantista külpolitika hangadói általában el szokták felejteni”.
„Ha a NATO keretein túli együttműködés lehetőségét keressük, akkor mindig észben kell tartanunk, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós politikai elem”

– tette hozzá a miniszterelnök.

A védelmi együttműködéssel kapcsolatban Orbán egyebek mellett azt mondta: egy kilencvenes években kötött szerződést ideje felváltani egy újjal, amely azt rendezi, hogy a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák hogyan mozoghatnak az országunkon belül, illetve hazánkból kifelé.
„Úgy oldottuk meg a katonailag fontos technikai kérdéseket, hogy a magyar szuverenitás érintetlen marad”

– mondta, és kitért arra is, hogy a megállapodás ratifikálásához nincs szükség az Alaptörvény módosítására. A másik megállapodás arról szól, hogy beruházunk egy közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerbe. Orbán ezzel kapcsolatban közölte: minden országnak szüksége van arra, hogy területének stratégiai pontjait megvédje, és a levegőből fenyegető katonai veszélyeket képes legyen elhárítani, ám Magyarországnak ez a képessége elavult.
Azok közé tartozom, akik fontosnak tartják a NATO-t, de nem gondolom, hogy Magyarország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni”

– hangsúlyozta a kormányfő.

Hozzátette, hogy fontos az orosz–magyar viszony, de Magyarország katonai biztonsága az első. Szerinte a jó oroszpolitikának két alappilléren kell állnia, ezek a következők:
  • Európának az Egyesült Államok katonai ereje nélkül is képesnek kell lennie arra, hogy a kontinens katonai biztonságát Oroszországgal szemben biztosítani tudja, ezért Magyarország az európai közös hadsereg gondolatának elkötelezett híve,
  • a lehető legélénkebb gazdasági kapcsolatot építsünk ki Oroszországgal.
Orbán arról is beszélt, hogy az orosz–magyar kapcsolatrendszer fontos eleme az energiakérdés. Szerinte az Ukrajnán keresztül érkező gáz jövője kérdéses, ezért érdekeltek vagyunk abban, hogy az Északi Áramlat déli ikertestvére is megépüljön. A fekete-tengeri vezeték építéséről elmondta: ott az Exxon nevű amerikai mamutvállalat van pályán, az ő álláspontjuk szerint azokkal a feltételekkel, amelyeket a legutóbbi törvénymódosításokkal kialakított Románia, nehéz lesz nyereséges módon kitermelni azt a lelőhelyet. Ez pedig rossz hír Magyarország számára is, mivel érdekünk, hogy Románia minél nagyobb mennyiségű gázt tudjon kitermelni, és így lehetőségünk legyen az egyetlen, nem orosz forrásból származó gázhoz hozzáférni. Szó volt az LNG-terminálról is, amelybe amerikai cseppfolyós gázt táraznának be – erről a miniszterelnök azt mondta, hogy
„itt egyszerű a helyzet. Magyarok vagyunk, nem balekok. Szívesen együttműködünk, de nem fogunk senkitől semmilyen érv vagy nyomás hatására jóval a piaci ár felett vásárolni energiát.”

Orbán szerint ezért jó hír, hogy az Olaszországból Szlovénián át Magyarországra érkező gázvezetéket sikerült felvetetni a fontos EU-s projektek listájára. Meg fogjuk építeni azt is, így hozzáférünk majd az olasz LNG-terminálhoz – tette hozzá. Hazánk energiabiztonságának kapcsán kijelentette: a kormány energiapolitikájának legfontosabb elemei az ellátásbiztonság és a rezsicsökkentés fenntartása. Az interjúban szó volt a vámháborúról is. A miniszterelnök leszögezte: megérti az amerikai elnök álláspontját, hogy az Európával szembeni, kedvezőtlen külkereskedelmi mérleget meg kívánja változtatni.
„Ezt sokan szentségtörésnek tekintik,de én nem. Ha valaki változtatni akar,joga van erről tárgyalni”

– fogalmazott.

Orbán szerint nekünk a vámtarifák csökkentésével kellene próbálkoznunk, egy olyan ellenjavaslatot kéne letennünk az amerikaiak asztalára, amely további kölcsönös vámtarifa-csökkentéseket idézne elő.
Orbán Viktor legfontosabb kijelentéseit tekintve egyébként nem állított újat. Négy évvel ezelőtt ugyanis, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár egy nap különbséggel látogatott Budapestre, a magyar kormányfő azt mondta egy háttérbeszélgetésen újságíróknak: alapvetően elhibázottnak tartja azokat a lengyel, román, akár német stratégiai elképzeléseket, amelyek tartós és erős amerikai jelenléttel-befolyással számolnak a közép-európai térségben. A mostani interjúban gyakorlatilag megismételte ezt a gondolatmenetet: „mindig észben kell tartanunk, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós elem”. Ugyanígy régóta ismert, hogy a magyar kormányfő az egyik fő támogatója a közös európai védelmi erő megteremtésének – ugyanakkor továbbra is azon az állásponton van, hogy a magyar kormány képes tisztán üzleti alapon jó kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, és ellen tud állni az onnan érkező politikai befolyásolási kísérleteknek.
Frissítve: 2019.02.14. 19:57

Vége a sztrájknak a magyar Tescónál

Publikálás dátuma
2019.02.14. 10:06
A Tesco bérszámfejtési csoportja fellázadt és szakszervezeti segítséget kért, mert úgy vélik, nem tekinti partnernek őket a munk
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A vállalat győri bérszámfejtői hat napja sztrájkoltak, mostanra sikerült megállapodni. Közben az áruházlánc bejelentette, 2019-ben két fázisban összesen további 3,4 milliárd forinttal emeli dolgozói bérét.
Tegnapi cikkünkben még csak előrevetítettük, mostanra azonban már biztossá vált: véget ért a sztrájk a győri Tescónál, miután sikerült megállapodni. "A Tesco és a győri sztrájkbizottság lezárta az egyeztetéseket. A sztrájkbizottság a sztrájkot beszünteti. A Tesco és a munkatársak megállapodtak arról, hogy a jövőben milyen módon működnek együtt" - áll az angliai székhelyű kiskereskedelmi áruházlánc szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A vállalat győri bérszámfejtői hat napja sztrájkoltak, mert elégedetlenek voltak a részleg munkájának Budapestre telepítése miatt nekik felkínált végkielégítéssel és egyéb juttatásokkal. A győriek többek között a felmondási időre a havi fizetésük másfél-kétszeresét követelték, mert érvelésük szerint a napi munkájuk mellett az új budapesti központ dolgozóit is be kell tanítaniuk. A bértárgyalások is lassan haladtak előre a kiskereskedelmi láncnál, a hétfői fordulón a menedzsment még elzárkózott a dolgozók által kért kétszámjegyű béremeléstől.

Megállapodott a béremelésekről a Tesco két szakszervezettel

A Tesco-Global Áruházak Zrt. csütörtök délelőtt közleményt adott ki, amelyben rögzíti: 2019-ben kétszer emeli az áruházi munkatársak bérét. Mint írják, "a Tesco a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodása értelmében 2019-ben két fázisban összesen további 3,4 milliárd forinttal emeli a kiskereskedelmi dolgozók bérét. Januártól (visszamenőleg) augusztusig 207 000 forint, szeptembertől februárig pedig 215 000 forint lesz a legalacsonyabb elérhető alapbér. A megállapodás most először rögzíti azt is, hogy 2019-ben a Tesco több mint 4 milliárd forintot fordít a kollégák juttatási csomagjára."

A mai egyeztetésen hatalmas előrelépés történt, hiszen most először nemcsak a bérről, hanem a vállalat által éves szinten garantált juttatási csomagról is meg tudtunk állapodni” – mondta Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

„Nagy eredménynek érezzük, hogy a vállalattal 14 hónapos bérmegállapodást tudtunk kötni. Ezen felül az is nagy siker, hogy a béremelés két fázisban történik meg, hiszen ez biztosítja, hogy a 2020-as bértárgyalásokat magasabb alapról kezdhetjük” – fogalmazott Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

Szerző
Frissítve: 2019.02.14. 10:50