Tankötelezettség: saját stratégiáját cáfolja a minisztérium

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését. A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből.

Mindezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közölte csütörtökön, miután lapunk megírta: egy nem nyilvános, a kormány által még nem tárgyalt, az ITM által kidolgozott szakképzési stratégia szerint az Orbán-kormány által 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárt 17 évre emelnék

A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája című, 2019. január 31. keltezésű, lapunk birtokába került dokumentum jelentős változásokat tervez a szakképzésben, miután beismerte: az eddig szakképzési politika totális kudarc. Ezt közleményében az ITM sem cáfolta. A tankötelezettség kérdéséről több oldalon is szó esik. Már a „Szakképzés 4.0-nak” is nevezett anyag elején a kulcsproblémák között említik, hogy „a rugalmatlan tankötelezettségi szabályozás miatt – elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben – a fiatalok jelentős része lép ki az oktatásból, hogy betanított munkában jövedelmet szerezzen”. Néhány oldallal hátrébb a jelenlegi tankötelezettségi szabályozásról mint a szakképzési rendszer egyik „működési problémát jelentő” eleméről írnak.

A stratégia számos beavatkozási pontot sorol fel, amelyekkel az ITM szerint javítani lehetne a szakképzés rendszerén. Az egyik ilyen „A tankötelezettség rugalmasabb szabályozása, a végzettség nélküli iskolaelhagyás valós idejű nyomon követése”. A fejezet tervei közt szerepel: „A tankötelezettség korhatára 17 év vagy egy rész-szakképesítés megszerzése az alapkövetelmény”. A dokumentumban megjelenik ugyan az a gondolat is, mely szerint „a tankötelezettség definiálása során olyan szabályozásra van szükség, amelynek középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél áll, hogy az általános iskolai végzettséget és szakmai képzettséget szerezzenek a fiatalok”, ettől függetlenül – mint láthattuk - a tankötelezettségi korhatár megemelésének lehetőségét sem vetik el.

Ezt támasztja alá az a fejezet is, amelyben azt sorolják, mely pontokban illeszkedik a Szakképzés 4.0 stratégia a Magyar Nemzeti Bank „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatásáért” anyagához: „a tankötelezettség korhatárának 17 évre emelése” mellett zöld pipa látható.

A stratégia lapunk által megismert, január 31-i változata tehát több ponton említi a tankötelezettség korhatára megemelésének lehetőségét. Persze elképzelhető, hogy a kormány elé kerülő változatból - a szakértők véleményét figyelmen kívül hagyva – kigyomlálják ezt a lehetőséget. Az biztos (s mint arra a minisztériumi háttéranyag is tesz utalásokat) a jelenlegi, 16 évre leszállított tankötelezettség jelentősen hozzájárult az iskolai lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyók számának növekedéséhez.