Mérce: két héten belül eldőlhet az MTA sorsa

Publikálás dátuma
2019.02.16. 17:58

Fotó: Kállai Márton
Az Akadémia hét napot kapott, hogy megfogalmazza saját álláspontját Palkovics László terveivel szemben
Egy hét – ennyi időt kapott az MTA a Mérce információi szerint Palkovics László innovációs minisztertől,  hogy kidolgozza saját álláspontját státuszáról és az állami források kezeléséről. A miniszter február végéig két héten belül le akarja zárni a vitát.  Február 26-án újabb rendkívüli ülést tart az MTA elnöksége; ekkor eldőlhet, hogy az Akadémia produktív, önálló büdzsével és kutatási hálózattal rendelkező szellemi központ, vagy egy névleges köztestület marad.
Lapunk pénteken írta meg, úgymond „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között,  Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki egyeztetése után. Palkovics és Lovász azt követően találkozott, hogy az MTA Elnöksége korábban úgy döntött, az akadémiai kutatóintézetek csak akkor indulhatnak az ITM által kiírt pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat, amelyeket az ITM jelenleg – az Akadémia szerint jogellenesen – visszatart, bizonytalanságot okozva a kutatóhálózat működésében. 
Közben egykori igazságügyi miniszterek figyelmeztették Palkovicsot: törvényt sérthet és a költségvetési csalás gyanúját is felveti, ha – a hatályos központi költségvetési törvény előírása ellenére – visszatartja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek a támogatását, és a forrásokat a tervezettől eltérően használja fel.
Szerző
Frissítve: 2019.02.16. 18:16

Napsütéses kora tavasz lesz vasárnap is

Publikálás dátuma
2019.02.16. 17:45
Illusztráció: AFP
Lassan el lehet felejteni a télikabátot: hamisítatlan kora tavaszias az időjárás napok óta, és ilyen is marad.
Vasárnap túlnyomóan derült idő várható kevés felhővel. Éjszaka többfelé pára, az Északi-középhegység tágabb környezetében, a Dráva mentén köd, illetve alacsonyszintű rétegfelhőzet képződik, amely elsősorban az északkeleti részeken helyenként csak lassan oszlik fel. Csapadék nem várható, esetleg a ködös tájakon gyenge szitálás lehet. A légáramlás jóformán mindenhol gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -5 és +1 fok között várható, de a fagyra érzékeny helyeken ennél hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 9 és 14 fok között alakul, 10 fok alatti értékek a tartósabban ködös vidékeken valószínűek.
Szerző
Témák
időjárás

Emberkereskedelemnek nevezte a külföldi munkavállalást Soltész Miklós

Publikálás dátuma
2019.02.16. 16:42
Soltész Miklós
Fotó: Vajda József / Népszava
Nem kérünk az exportált afrikai gyerekekből, inkább a családokra költünk - fejtegette az Orbán-kormány nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
emberkereskedelemre, amely az Afrikában született gyermekekkel akarja pótolni az európai gyermekhiányt - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Protestáns Fórum rendezvényén. Soltész Miklós a miniszterelnök Orbán családvédelmi akciótervének külföldi kritikáira reagálva azt mondta: elfogadhatatlan a szemlélet, amely szerint egy afrikai édesanyától elvehető és más országba vihető a gyermeke csak azért, hogy ott egy olyan problémát orvosoljanak vele, amelynek megoldására az adott ország nem fordított gondot - idézi szavait az MTI.
Az azonban nem fejtette ki , hogy ki akarna afrikai gyerekeket elragadni, és Európában dolgoztatni. Nehezen is fejthette volna, ilyet ugyanis senki nem állított: a Der Standard ugyan rasszistának nevezte a nőket szerintük szülőgépekként kezelő kormány családvédelmi tervét, a BBC-nek témában nyilatkozó professzor, Sarah Harper pedig a túlnépesedés veszélyéről beszélt (ami, a csökkenő lélekszámú Magyarországon valóban nem fenyegető helyzet). Afrikai gyerekmunka-exportot azonban csak Soltész  Miklós emlegetett.

Az "emberkereskedelem", ami 300 milliárdot hoz

 Az államtitkár kitért arra is: a "hivatalos emberkereskedelem" Romániában és Ukrajnában is hatalmas szociális problémát okoz, hiszen több millió férfi ment külföldre dolgozni a jobb megélhetés reményében, és hagyta magára családját, gyermekét. Ahelyett, hogy a segítséget, a munkát vinnék Romániába és Ukrajnába, ezeknek az embereknek a szellemi, fizikai képességeit használják fel a nyugati társadalmak arra, hogy továbbra is gazdagabbak legyenek mint a közép-, illetve kelet-európai társadalmak - tette hozzá. Ezzel is akadnak azért problémák: Soltész mindezt úgy fejtette ki, hogy tudhatja: legalább 600 ezer magyar él külföldön, a kint dolgozó honfitársak pedig 2017-ben közel 300 milliárd forintot utaltak haza tavaly, alaposan felpörgetve a hazai fogyasztást. Hogy még egyet tekerjünk az egészen: a Brexitre szavazó britek az unió szegényebb országaiból, közöttük Magyarországról érkező gazdasági migránsok miatt válnának le az EU-ról – miközben ugyanez a kör vállalja náluk a lenézett, alulfizetett fizikai munkák zömét is. A kivándorló férfiak pedig maguktól indulnak útnak, tehát gaz, kizsákmányoló nyugatiakról alkotott kép is jócskán torzított. Ráadásul, Soltész úgy beszél külföldi kizsákmányolásról, hogy a kormány sem titkolja: a német multinacionális vállalatok kérésére vezették be itthon a 400 órás túlmunka önként vállalt lehetőségét. 
Szerző