Orbán miatt is ki akar lépni egy horvát párt az EPP-ből

Publikálás dátuma
2019.02.25. 16:02

Fotó: Miniszterelnöki sajtóiroda / AFP
A pártelnök szerint a magyar miniszterelnök be szeretne törni a horvát médiapiacra, hogy gyűlöletet szítson.
A Horvát Parasztpárt (HSS) elnöksége egyhangúlag úgy határozott, hogy a párt kilép az európai kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártból (EPP), a végleges döntést a közgyűlés hozza majd meg – írta hétfőn a legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List. Kreso Beljak, a parasztpárt elnöke szombaton az elnökségi ülés után a sajtónak eljuttatott közleményében az MTI összefoglalója szerint leszögezte: „nincs helyünk olyanok között”, akik Horvátországgal szemben területi igényeket támasztanak, mint Alexandar Vucic szerb államfő, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki
„be szeretne törni a horvát médiapiacra, hogy gyűlöletet szítson, és a parasztpárt számára elfogadhatatlan eszméket népszerűsítsen”.

„A legkevésbé van helyünk ugyanakkor a hazai árulókkal egy csoportban, akik magukat a horvát nemzeti érdekek őrzőinek nevezik, miközben csendben mindent külföldi kézre juttattak, utoljára éppen az INA-t” – hangsúlyozta a nemzeti olajvállalatra utalva. Zdravko Petak politológus a lapnak elmondta: a parasztpárt mindenekelőtt néppárt, republikánus párt, semmiképpen nem szociáldemokrata, liberális vagy zöld párt.
„Kulcskérdés, hogy hány HSS-est lehet beszorítani ez alá az egy ernyő alá, mert a párton belül erős hagyománya van a centrista politizálásnak”

–jelentette ki.

A horvát parasztpárt éveken keresztül természetes partnere volt a jelenleg is kormányzó, jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ). Miután 2016-ban a HSS élére megválasztották Kreso Beljakot, a párt erősen balra tolódott. Jelenleg négy parlamenti képviselője ellenzékből politizál. Bár 2015-ben még a HDZ-vel, 2016-ban már a szociáldemokratákkal indult közös listán az előrehozott parlamenti választásokon. Az elmúlt két évben a HSS számos tagját kizárták a pártból, mert azok nem értettek egyet az új vezetéssel, köztük Marijana Petir európai parlamenti képviselőt is. Az európai parlamenti választásokon a HSS az Amszterdami Koalíció néven működő liberális pártok közös listáján méretteti meg magát. A legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) zuhanását követően – amely még ma is tart – a horvát liberális erők az európai liberális pártokat tömörítő ALDE 2017. decemberi kongresszusán határoztak a szorosabb együttműködésről. A HSS-en kívül az Amszterdami Koalíció tagja még a liberális GLAS, amely a Horvát Néppártból vált ki, miután az koalícióra lépett a HDZ-vel, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS), a Tengermellék-Hegyvidék Szövetség (PGS), mindkettő regionális párt, a Horvát Nyugdíjas Párt (HSU), továbbá a munkáspártiak és a Demokraták.
Lapunknak nemrég Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő azt nyilatkozta: az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. A képviselő javasolta, hogy az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére. Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a Fidesz kizárását javasolja az Európai Néppártból. 
Szerző

CDU: Orbánnak el kell köteleződnie a Néppárt értékei mellett

Publikálás dátuma
2019.02.25. 15:57

Fotó: JOHN THYS / AFP
A CSU elnöke pedig azt mondta: az EPP-nek tárgyalnia kell a Fidesszel folytatott együttműködés jövőjéről.
Egyértelműen el kell köteleződnie az Európai Néppárt (EPP) értékei mellett Orbán Viktor magyar kormányfőnek és az EPP-hez tartozó pártjának, a Fidesznek – mondta hétfőn Berlinben Paul Ziemiak, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára. A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Markus Söder tartományi kormányfő Münchenben kifejtette: a CSU szerint az EPP-nek tárgyalnia kell a Fidesszel folytatott együttműködés jövőjéről. Paul Ziemiak és Markus Söder egyaránt kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy az EPP-nek ki kell-e zárnia tagjai közül a Fideszt a migrációval foglalkozó magyar kormányzati kampány miatt. A CDU főtitkára a párt elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a testület „elítéli” a kampányt és „elhatárolódik” tőle. Mint mondta, a kampány
„semmilyen formában nem felel meg álláspontunknak és politikai stílusunknak, az EPP értékeiről nem is beszélve”.

Hozzátette: a CDU és a CSU szövetsége „strukturált párbeszédet” folytat a Fidesszel, amelynek során szóvá teszik a kampány ügyét. A közelgő európai parlamenti (EP-) választásra utalva aláhúzta, hogy az „EU intézményei ellen is” irányuló kampány alapján a CDU elnöksége megállapította:
„így nem működhet a közös választási küzdelem és a közös munka”.

Markus Söder a CSU elnökségi ülése után tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: „ilyen kampányokat mi nem tudunk támogatni”, és a magyar fél által választott út
„nem az az út, amelyen mi járunk”.

Az ügyet meg kell tárgyalni az EPP keretein belül – tette hozzá Markus Söder, aláhúzva: „azt akarjuk, hogy mindnyájan együtt maradjunk, de azt is világossá kell tenni, hogy miről van szó, jelesül arról, hogy a politikai közepet képviseljük, és ilyen utakat nem akarunk támogatni”. Azt mondta:
„jelzést kell adni arról, hogy mit lehet, és mit nem lehet, ezt megtettük, és reméljük, hogy ez a jelzés meg is érkezik”, ezért az EPP következő gyűlésén „beszélni kell arról, hogy hogyan tovább”.

Hozzátette, hogy álláspontjukat a kétoldalú kapcsolatok keretében is ismertették a magyar féllel. Lapunknak nemrég Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő azt nyilatkozta: az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. Nincs olyan tagpárt, amelyet a Fidesz politikája kisebb-nagyobb mértékben ne töltene el aggodalommal. A képviselő a napokban azt javasolta, hogy az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére. Lapunknak nemrég Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő azt nyilatkozta: az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. A képviselő javasolta, hogy az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére. Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a Fidesz kizárását javasolja az Európai Néppártból. 

A Volt ET-elnök is kizárná Orbánt a Néppártból

Herman Van Rompuy volt belga kormányfő, az Európai Tanács volt elnöke a hétvégén közölte: ki kellene zárni az Európai Néppártból a Fideszt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt – írja a hvg.hu. A flamand kereszténydemokrata politikus szerint egyértelmű, hogy amit Orbán csinál, az teljesen ellentétes az Európai Néppárt értékeivel. „Úgy vélem, tartalmi okokból kétség sem fér hozzá, hogy ha Orbán folytatja, amit most csinál, akkor nincs helye az Európai Néppártban” – jelentette ki. Szerinte eddig azért nem indult eljárás a Fidesz ellen, mert senki sem kezdeményezte kizárását az Európai Néppártból. 

Szerző

Moldova: az ellenzék szerint elcsalták a választást, tüntetések jöhetnek

Publikálás dátuma
2019.02.25. 14:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Utcai tiltakozást helyezett kilátásba a moldovai ellenzék a szerintük elcsalt vasárnapi választás miatt, amelyet az oroszbarát erők nyertek meg.
A meglepően alacsony, 49,22 százalékos részvétel mellett lezajlott vasárnapi parlamenti választás sem meglepetést, sem alapvető politikai fordulatot nem hozott az immár évtizedek óta politikai zűrzavarral küszködő Moldova Köztársaság életében. Amint az előrejelzések is mutatták, az oroszbarát, az előző ciklusban ellenzékben lévő szocialisták (PSRM) nyerték a választást, de önállóan nem tudnak kormányt alakítani. Igor Dodon államfő formációja a szavazatok 31,69 százalékát szerezte meg és nem úgy tűnik, hogy könnyűszerrel koalíciós megállapodást köthet, hiszen a chisinaui parlamentbe csupán négy párt-pártszövetség jutott be és az egyetlen potenciális koalíciós partnernek, legalábbis első látásra a negyedik helyezett ruszofon SOR párt tűnik. Ám ez is igen kétséges, a két formáció közötti viszony nem szívélyes, és bár mindkettőnek van orosz kapcsolata, aligha elegendő ez a koalícióhoz, amely amúgy sem elegendő a kormányzáshoz. Második legjobb eredményt a két elkötelezetten nyugatbarát, korrupciós ügyekben nem érintett moldovai politikus, az elnökválasztáson Dodonnal szemben alulmaradt Maia Sandu és Andrei Nastase pártjainak szövetsége, a korrupció elleni harcot zászlajára tűző ACUM/Most érte el, 25,06 százalékkal. Harmadik a jelenleg kormányzó, ugyancsak nyugatbarát, de az oroszok felé is kacsingató oligarcha, Vladimit Plahotniuc által vezetett Demokrata Párt 24,9 százalékkal. A 2-3. helyezett esetleges összefogása eredményezhetne egyszerű többséget, de a két párt viszonya rossz, az ACUM pártjai az elmúlt években rendszerint tüntettek a kormányzati korrupció ellen, szövetségük nem valószínűsíthető. Az elnök most győztes pártja és a harmadiknak visszacsúszott kormányzó szocialisták összefogása ugyan nem kizárt, mert Moldovában, sok más posztszovjet köztársasághoz hasonlóan, oligarchák mozgatják a szálakat, de a demokraták ezzel a koalícióval elveszíthetik az EU és Románia támogatását. A 2014-ben világhírnevet szerző moldovai banki csalás főszereplőjének tartott, 32 éves üzletember, az azóta Orhei város polgármesterévé választott Ilan Sor pártja 8,4 százalékkal lépte át a 6 százalékos parlamenti küszöböt.  A törvényhozásból most olyan korábban kormányzó nagy alakulatok maradtak ki, mint a  Kommunista Párt, vagy a Liberális Párt. A körvonalazódó patthelyzetet súlyosbítja, hogy az ellenzék választási csalást emleget, Maia Sandu máris utcai tiltakozást helyezett kilátásba. Az ellenzéki pártvezér úgy fogalmazott, „visszaköveteljük a jövőnket”. Az ellenzék leginkább a Dnyeszteren túli területekről származó voksok érvénytelenítését kérik, hiszen az ellenzéknek ott nem volt lehetősége kampányolni (a szakadár köztársaságot orosz „békefenntartók” uralják), a területről viszont buszokkal szállították a szavazókat. Nem mellékes, hogy már a választás előtt a legtöbb szereplő választási csalást emlegetett, sőt, a most győztes szocialisták színeiben megválasztott államfő, Igor Dodon is. Az is sokat mondó, hogy a vesztes demokraták elnöke, Plahotniuc viszont tisztességesnek, szabadnak nevezte a voksolást, amely az ACUM szerint a köztársaság történetének legkevésbé demokratikus voksolása volt, amelynek során a Dodon-Plahotniuc-Shor „rezsim” egyszerűen ellopta a voksokat.  

A pénz, ami nincs

2014-ben, közvetlenül a novemberi választások előtt az ország bankszektorának harmadát tulajdonló három pénzintézetből összesen 1 milliárd dollárnyi összeg tűnt el, ami a moldáv GDP 15 százalékát tette ki és súlyos csapást jelentett az ország pénzügyi stabilitására. A nyomozások és nemzetközi nyomás ellenére az ügy máig tisztázatlan, főszereplőjének Ilan Sort tartják. Az Európai Unió 2016-ban kötött társulási egyezményt Moldovával, 2018 februári tanácsi értékelésében pedig sürgősen újabb erőfeszítéseket, hathatósabb fellépést és kézzelfogható eredményeket sürgetett a korrupció elleni küzdelem terén, igazságügyi reformot sürgetett. A Tanács hangsúlyozta, hogy e reformfolyamatnak részét kell, hogy képezze a 2014-es banki csalás alapos, pártatlan és átfogó kivizsgálása és az abban érintett valamennyi személy büntetőjogi felelősségre vonása.

Szerző
Frissítve: 2019.02.25. 16:12