CDU: Orbánnak el kell köteleződnie a Néppárt értékei mellett

Publikálás dátuma
2019.02.25. 15:57

Fotó: JOHN THYS / AFP
A CSU elnöke pedig azt mondta: az EPP-nek tárgyalnia kell a Fidesszel folytatott együttműködés jövőjéről.
Egyértelműen el kell köteleződnie az Európai Néppárt (EPP) értékei mellett Orbán Viktor magyar kormányfőnek és az EPP-hez tartozó pártjának, a Fidesznek – mondta hétfőn Berlinben Paul Ziemiak, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára. A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Markus Söder tartományi kormányfő Münchenben kifejtette: a CSU szerint az EPP-nek tárgyalnia kell a Fidesszel folytatott együttműködés jövőjéről. Paul Ziemiak és Markus Söder egyaránt kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy az EPP-nek ki kell-e zárnia tagjai közül a Fideszt a migrációval foglalkozó magyar kormányzati kampány miatt. A CDU főtitkára a párt elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a testület „elítéli” a kampányt és „elhatárolódik” tőle. Mint mondta, a kampány
„semmilyen formában nem felel meg álláspontunknak és politikai stílusunknak, az EPP értékeiről nem is beszélve”.

Hozzátette: a CDU és a CSU szövetsége „strukturált párbeszédet” folytat a Fidesszel, amelynek során szóvá teszik a kampány ügyét. A közelgő európai parlamenti (EP-) választásra utalva aláhúzta, hogy az „EU intézményei ellen is” irányuló kampány alapján a CDU elnöksége megállapította:
„így nem működhet a közös választási küzdelem és a közös munka”.

Markus Söder a CSU elnökségi ülése után tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: „ilyen kampányokat mi nem tudunk támogatni”, és a magyar fél által választott út
„nem az az út, amelyen mi járunk”.

Az ügyet meg kell tárgyalni az EPP keretein belül – tette hozzá Markus Söder, aláhúzva: „azt akarjuk, hogy mindnyájan együtt maradjunk, de azt is világossá kell tenni, hogy miről van szó, jelesül arról, hogy a politikai közepet képviseljük, és ilyen utakat nem akarunk támogatni”. Azt mondta:
„jelzést kell adni arról, hogy mit lehet, és mit nem lehet, ezt megtettük, és reméljük, hogy ez a jelzés meg is érkezik”, ezért az EPP következő gyűlésén „beszélni kell arról, hogy hogyan tovább”.

Hozzátette, hogy álláspontjukat a kétoldalú kapcsolatok keretében is ismertették a magyar féllel. Lapunknak nemrég Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő azt nyilatkozta: az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. Nincs olyan tagpárt, amelyet a Fidesz politikája kisebb-nagyobb mértékben ne töltene el aggodalommal. A képviselő a napokban azt javasolta, hogy az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére. Lapunknak nemrég Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő azt nyilatkozta: az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. A képviselő javasolta, hogy az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére. Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a Fidesz kizárását javasolja az Európai Néppártból. 

A Volt ET-elnök is kizárná Orbánt a Néppártból

Herman Van Rompuy volt belga kormányfő, az Európai Tanács volt elnöke a hétvégén közölte: ki kellene zárni az Európai Néppártból a Fideszt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt – írja a hvg.hu. A flamand kereszténydemokrata politikus szerint egyértelmű, hogy amit Orbán csinál, az teljesen ellentétes az Európai Néppárt értékeivel. „Úgy vélem, tartalmi okokból kétség sem fér hozzá, hogy ha Orbán folytatja, amit most csinál, akkor nincs helye az Európai Néppártban” – jelentette ki. Szerinte eddig azért nem indult eljárás a Fidesz ellen, mert senki sem kezdeményezte kizárását az Európai Néppártból. 

Szerző

Moldova: az ellenzék szerint elcsalták a választást, tüntetések jöhetnek

Publikálás dátuma
2019.02.25. 14:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Utcai tiltakozást helyezett kilátásba a moldovai ellenzék a szerintük elcsalt vasárnapi választás miatt, amelyet az oroszbarát erők nyertek meg.
A meglepően alacsony, 49,22 százalékos részvétel mellett lezajlott vasárnapi parlamenti választás sem meglepetést, sem alapvető politikai fordulatot nem hozott az immár évtizedek óta politikai zűrzavarral küszködő Moldova Köztársaság életében. Amint az előrejelzések is mutatták, az oroszbarát, az előző ciklusban ellenzékben lévő szocialisták (PSRM) nyerték a választást, de önállóan nem tudnak kormányt alakítani. Igor Dodon államfő formációja a szavazatok 31,69 százalékát szerezte meg és nem úgy tűnik, hogy könnyűszerrel koalíciós megállapodást köthet, hiszen a chisinaui parlamentbe csupán négy párt-pártszövetség jutott be és az egyetlen potenciális koalíciós partnernek, legalábbis első látásra a negyedik helyezett ruszofon SOR párt tűnik. Ám ez is igen kétséges, a két formáció közötti viszony nem szívélyes, és bár mindkettőnek van orosz kapcsolata, aligha elegendő ez a koalícióhoz, amely amúgy sem elegendő a kormányzáshoz. Második legjobb eredményt a két elkötelezetten nyugatbarát, korrupciós ügyekben nem érintett moldovai politikus, az elnökválasztáson Dodonnal szemben alulmaradt Maia Sandu és Andrei Nastase pártjainak szövetsége, a korrupció elleni harcot zászlajára tűző ACUM/Most érte el, 25,06 százalékkal. Harmadik a jelenleg kormányzó, ugyancsak nyugatbarát, de az oroszok felé is kacsingató oligarcha, Vladimit Plahotniuc által vezetett Demokrata Párt 24,9 százalékkal. A 2-3. helyezett esetleges összefogása eredményezhetne egyszerű többséget, de a két párt viszonya rossz, az ACUM pártjai az elmúlt években rendszerint tüntettek a kormányzati korrupció ellen, szövetségük nem valószínűsíthető. Az elnök most győztes pártja és a harmadiknak visszacsúszott kormányzó szocialisták összefogása ugyan nem kizárt, mert Moldovában, sok más posztszovjet köztársasághoz hasonlóan, oligarchák mozgatják a szálakat, de a demokraták ezzel a koalícióval elveszíthetik az EU és Románia támogatását. A 2014-ben világhírnevet szerző moldovai banki csalás főszereplőjének tartott, 32 éves üzletember, az azóta Orhei város polgármesterévé választott Ilan Sor pártja 8,4 százalékkal lépte át a 6 százalékos parlamenti küszöböt.  A törvényhozásból most olyan korábban kormányzó nagy alakulatok maradtak ki, mint a  Kommunista Párt, vagy a Liberális Párt. A körvonalazódó patthelyzetet súlyosbítja, hogy az ellenzék választási csalást emleget, Maia Sandu máris utcai tiltakozást helyezett kilátásba. Az ellenzéki pártvezér úgy fogalmazott, „visszaköveteljük a jövőnket”. Az ellenzék leginkább a Dnyeszteren túli területekről származó voksok érvénytelenítését kérik, hiszen az ellenzéknek ott nem volt lehetősége kampányolni (a szakadár köztársaságot orosz „békefenntartók” uralják), a területről viszont buszokkal szállították a szavazókat. Nem mellékes, hogy már a választás előtt a legtöbb szereplő választási csalást emlegetett, sőt, a most győztes szocialisták színeiben megválasztott államfő, Igor Dodon is. Az is sokat mondó, hogy a vesztes demokraták elnöke, Plahotniuc viszont tisztességesnek, szabadnak nevezte a voksolást, amely az ACUM szerint a köztársaság történetének legkevésbé demokratikus voksolása volt, amelynek során a Dodon-Plahotniuc-Shor „rezsim” egyszerűen ellopta a voksokat.  

A pénz, ami nincs

2014-ben, közvetlenül a novemberi választások előtt az ország bankszektorának harmadát tulajdonló három pénzintézetből összesen 1 milliárd dollárnyi összeg tűnt el, ami a moldáv GDP 15 százalékát tette ki és súlyos csapást jelentett az ország pénzügyi stabilitására. A nyomozások és nemzetközi nyomás ellenére az ügy máig tisztázatlan, főszereplőjének Ilan Sort tartják. Az Európai Unió 2016-ban kötött társulási egyezményt Moldovával, 2018 februári tanácsi értékelésében pedig sürgősen újabb erőfeszítéseket, hathatósabb fellépést és kézzelfogható eredményeket sürgetett a korrupció elleni küzdelem terén, igazságügyi reformot sürgetett. A Tanács hangsúlyozta, hogy e reformfolyamatnak részét kell, hogy képezze a 2014-es banki csalás alapos, pártatlan és átfogó kivizsgálása és az abban érintett valamennyi személy büntetőjogi felelősségre vonása.

Szerző
Frissítve: 2019.02.25. 16:12

Elfogadták az új alkotmányt, óvatosan nyit a piacgazdaság felé Kuba

Publikálás dátuma
2019.02.25. 13:04

Fotó: Yander Zamora / Anadolu Agency
Ha óvatosan is, de nyit a piacgazdaság felé Kuba az új alkotmánnyal, amelyet nagy többséggel fogadtak el vasárnap. Ezúttal valóban fontos referendumról van szó, hiszen a havannai vezetés célja az, hogy hatékonyabbá tegye az államot. Szükség is van erre, hiszen a gazdaság romokban hever, a bürokrácia pedig a fejlődés komoly akadálya. A kabinet három hónapon át „konzultált” az emberekkel, a folyamatban állítólag kilencmillió kubai vett részt. A kormány több ezer találkozót szervezett, s kérdőívek százezreit adták le arról, ki hogyan képzeli el az ország jövőjét. Ebből 10 ezer új javaslat született. Ezt követően a parlament egy hétig tanácskozott, s az előterjesztések felét fogadta el, majd megszerkesztette az alaptörvény végső formáját, amiről vasárnap voksoltak a helyiek. Miguel Diáz-Canel államfő szerint az új alkotmány a „politikai rendszerünk demokratikus karakterét biztosítja”. Bert Hoffman német szakértő azonban úgy véli, ez túl szépen hangzik. A Spiegelnek elmondta, egy autoriter, bürokratikus szocializmuson belül született egy új alkotmány. Ugyanakkor valóban születtek fontos törvények. Fidel Castro országlása idején még elképzelhetetlen lett volna az az új intézkedés, amely szerint az elnök mandátumát kétszer öt évre korlátozzák. A „Líder Maximo” ugyanis 1959-től 2006-ig kormányozta országát, a párt elnökségéről pedig csak 2011-ben mondott le öccse, az akkor már 80 esztendős Raúl javára. Az új alkotmányban azonban azt is meghatározzák, hogy bizonyos kor felett nem is lehet elnöknek választani egy adott személyt. Ez pedig nagyon óvatos elhatárolódás a Castro-érától. Ám elsősorban nem is ezek a reform legfontosabb intézkedései, bár politikai szempontból nem jelentéktelenek. Főként a gazdaságot próbálják meg új alapokra helyezni. A GDP emelkedése az elmúlt évben alig érte el az egy százalékot, mindezt úgy, hogy a statisztikákat meg szokták szépíteni Havannában. Ráadásul Kuba is a saját bőrén érzi a venezuelai válságot. Kuba legfontosabb külföldi támogatója a caracasi kormány, amely a Havannát életben tartó olajat szállítja potom áron. Ennek azonban hamarosan vége szakad, Venezuela már nem lesz képes teljesíteni a közép-amerikai testvérállam igényeit. Az olcsó nyersanyag nélkül azonban a szigetországot teljes gazdasági összeomlás fenyegeti. Kuba orvosi szolgáltatásokkal egyenlítette ki az olajszámlát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet arra, hogy több ezer kubai orvos lát el venezuelai pácienseket. Novemberben aztán Havanna 8500 orvost rendelt vissza az országba, miután a megválasztott brazil elnök, Jair Bolsonaro azt közölte, hogy a kubai rezsim rabszolgákként használja az orvosokat: bevételük 70 százalékát kobozza el. Ezzel a lépéssel a szigetország mintegy félmilliárd dollártól esik el. A cukor exportja ezt a bevételkiesést nem fedezi. A reform révén magánszemély tulajdonában is lehet ingatlan. Igaz, a kubaiak már 2011 óta vásárolhatnak házat, némi szigorítással. Most azonban liberalizálják ezt a gyakorlatot. 2015 óta pedig a helyiek az Airbnb oldalán is kiadják lakásukat a külföldieknek, ami szintén a nyitás jele. Amiként az is, hogy Richard Feinberg, a Brookings Intézet szakértője szerint tízből négy kubai már a magánszektorban dolgozik. A kormányzat 2010-ben adott zöld utat a magánvállalkozásoknak. Az új alkotmány értelmében azonban már több vállalkozás is lehet egy személy tulajdonában, s egy étteremben 50 férőhelynél is többet elhelyezhetnek. A politikai nyitást az internet is segítheti. Már a lakosság több mint a fele csatlakozik rendszeresen a világhálóra. Az államfő, ha korlátozottan, de a Twitter használatát is engedélyezni kívánja.