A sajtgyártás is legalább annyit árt a környezetnek, mint a húselőállítás

Publikálás dátuma
2019.03.02 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A húsgyártás környezetkárosító hatásáról sokat lehet hallani, nem sokkal kíméli jobban a Földet a sajt előállítása sem.
Sokan azért lesznek vegetáriánusok, mert megtudták, a hús előállítása hatalmas energiafelhasználással és környezetszennyezéssel jár. Nagy részük azonban nem mond le teljesen az állati táplálékról; tejtermékeket, tojást továbbra is eszik. Sajtot például sokkal többet, mint előtte. Azonban a sajtgyártás ökológiai lábnyoma alig marad el a hústermelésétől, csak egyelőre jobb a sajtója – írta az Index. A tejtermelésbe ugyan közvetlenül nem hal bele az állat, de nem biztos, hogy a tehén élete boldogabb, mint a marháé, ahogy az sem, hogy a tej és a belőle készített tejtermékek előállítása kevesebb környezetszennyezéssel jár.
Világszerte növekszik a tej- és tejtermékfogyasztás, az egészségügyi ajánlásokban is fontos kalciumforrásként szerepel. A franciák 2015-ben 26 kiló sajtot ettek fejenként, ami egy kilóval több mint három évvel korábban, de a brit sajtfogyasztás is 13 százalékkal növekedett. Magyarország viszont az elmúlt évtizedben csökkent a tejfogyasztás: 2009-ben átlagosan 259 gramm tejet vagy tejterméket ettünk naponta, öt évvel később ez már csak 246 gramm volt, és a változás üteme azóta is hasonló. A világ sajttermelése az évezred elején még csak 15 millió tonna volt, most már meghaladja a 22 millió tonnát évente. 1970-ben a világon még csak 480 millió tonna tejet termeltek, ma már 800 milliót. 
Sok vegetáriánus sajttal kompenzál: akár 30 gramm sajtot is megesznek naponta, ami kétszer annyi, mint amennyit általában a húsevők fogyasztanak. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete (FAO) szerint az állattartás több mint 14 százalékban járul hozzá az üvegházhatású gázok termeléséhez, és a szarvasmarhák az emisszió kétharmadáért felelősek. Az összes tejtermelő állatot (kecskéket, juhokat) is hozzávéve az arány már 81 százalékos - bár őket általában meg is eszik. Különösen nagy bűnük a teheneknek, hogy a szén-dioxid mellett a még erőteljesebb üvegházhatást okozó metánt is termelnek. Igaz ugyan, hogy egy átlagos ember több húst eszik, mint sajtot, és az állattartás egyéb környezetszennyezéssel is jár. A sajt egy grammjában általában több kalória is van, mint a húsban, és az előállítása kisebb földterületet igényel, tehát ebből a szempontból kedvezőbb a sajt.
Az utóbbi években általánosan elfogadottá vált, hogy a marhahús a leginkább környezetszennyező módon előállítható táplálékok közé tartozik. Egy kilogramm marhahús létrejötte 26,5 kilogramm szén-dioxiddal egyenértékű mértékben fokozza a klímaváltozást. Ez nagyjából annyi, mintha egy autóval 100 kilométert utaznánk. Egy tehénből nagyjából 200 kilogramm húst lehet kinyerni, tehát a felnevelése több mint 5 tonna széndioxid-egyenértékű üvegházgáz felszabadulásával jár. A többi állat húsának egy kilogrammja ennél kevesebb emissziót eredményez, de még mindig sokkal többet, mint a zöldségek termesztése. A nyers tej előállításának kibocsátása még nem tűnik túl magasnak: egy kilogramm termelése 1,3 kilogramm szén-dioxidot és metánt szabadít fel. De a sajtgyártáshoz rengeteg tej kell, átlagosan 10 literből lesz egy kiló sajt. Noha nagy különbségek vannak a sajttípusok között, átlagosan egy kilogramm sajt 9,8 kilogramm szén-dioxid emisszióját igényli. A legkirívóbb egy amerikai cheddarfajta, ami Holstein-Fríz tehén tejéből készül, és amelynek kilója 16 kilogramm szén-dioxidot szabadít fel, de az átlagos cheddar is több mint tíz kilogramm emissziójával jár. Ez pedig már nincs is olyan távol a marhahús emissziós költségétől. A baromfi kilójának 5 kilogrammos, illetve a sertés 7 kilós kibocsátása ennél jóval kevesebb, ezért a disznósajt jobban védi a bolygót, mint a valódi.
A döntés nem könnyű, és valószínűleg nem is lehet tudni, mi az igazság, de azt nem árt figyelembe venni, hogy a sajt akkor is luxusterméknek számít, ha az ökológiai lábnyomát vesszük figyelembe.
Frissítve: 2019.03.02 10:10

Kevesebbet és hatékonyabban - már húsz év múlva kifogyhat a víz Angliában

Publikálás dátuma
2019.03.20 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/ TIM GRAHAM
Nem lesz elég víz a szükségletek kielégítésére Angliában 20-25 év múlva, az országnak "a szomjúság fenyegetésével kell szembenéznie" az angol környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint.
"Kevesebb vizet kell használnunk és azt is hatékonyabban"
- idézte a BBC James Bevan szavait a The Waterwise Project vízvédelmi szervezet éves konferenciáján elmondott beszédéből. Az angol környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint a globális felmelegedés és a népességnövekedés már a közeljövőben vízhiányt eredményezhet az országban. Nagyjából 20-25 év múlva Anglia
"eléri a halál torkát, vagyis azt a pontot, amikor már nem lesz annyi víz, amennyire szükség lenne,"
ha addig nem változtatnak a dolgokon - hangsúlyozta beszédében. 
Angliában egy átlagos ember napi 140 liter vizet fogyaszt. Bevan és a Waterwise szerint legfeljebb száz litert lenne szabad elhasználni naponta.
"Az elmúlt néhány évtizedben gyökeresen megváltoztak a dohányzási szokásaink, hiszen régebben szinte mindenki füstölt. Biztonsági övet sem viselt senki, mára ebben is változtunk. Két év alatt a műanyaggal kapcsolatos magatartásunk és átalakult. Azt akarjuk, hogy a vízpazarlás a társadalom szemében olyan legyen, mintha füstöt fújnának egy kisbaba arcába vagy műanyag zacskókat dobálnánk a tengerbe"
- mondta.
A víztakarékossághoz célszerű lenne áttérni a kevés vízzel öblítő illemhelyekre, a kádfürdőzést rövid zuhanyozással felváltani, víztakarékos zuhanyfejeket és mosógépeket használni, vízfolyatás nélküli fogat mosni, csak telepakoltan elindítani a mosó- és mosogatógépet, valamint befejezni a gyep locsolását.
"Ha 2050-re sikerül fejenként átlagosan napi 100 literre csökkenteni a vízfogyasztást, akkor további húszmillió embernek elegendő vizünk lesz anélkül, hogy a környezettől többet vennénk el"
- mutatott rá James Bevan.
Szerző
Frissítve: 2019.03.20 10:10

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.20 08:20