Kovács Zoltán: Ésszerűtlen lenne kizárni a Fideszt az Európai Néppártból

Publikálás dátuma
2019.03.03. 10:02

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az Európai Bizottság túlterjeszkedik a hatáskörén.
A magyar kormány minden kritikát meghallgat, de a magyar emberek véleménye fontosabb a pártfegyelemnél – mondta Kovács Zoltán a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Az MTI összefoglalója szerint az Európai Néppárt részéről a kormány plakátkampányával kapcsolatban megfogalmazott kritikák kapcsán úgy vélte, hangulatkeltés folyik a magyar kormány és a Fidesz-KDNP ellen, és azt mondta: a kormánynak feladata tájékoztatni a magyar embereket arról, hogy miről kell döntést hozniuk a közelgő európai parlamenti választáson. Egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy az elmúlt hetekben bebizonyosodott, a kormány plakátkampánya tényszerű, annak minden állítása igaz. Az Európai Bizottság bevándorláspárti, intézkedései bevándorló kontinenssé tennék Európát – fogalmazott. Hozzátette, hogy a tájékoztató kampány március 15-ig folytatódik. Arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy az Európai Néppárt kizárja soraiból a Fideszt,

Kovács Zoltán azt válaszolta, hogy a kizárás ésszerűtlen lenne, hiszen a Fidesz a józan ész szavát képviseli, ami egybecseng a magyar emberek, és egyre több európai ember véleményével is, miszerint a migráció olyan veszély, ami az európai kultúra alapjait fenyegeti.

A magyarok már több alkalommal kinyilvánították, hogy meg kell védenünk Európa keresztény értékeit és meg kell állítanunk a bevándorlást – tette hozzá. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy másik kérdésre válaszolva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Európai Bizottság túlterjeszkedik hatáskörén, titokban készít elő döntéseket, kész helyzet elé állítva a tagállamokat. Példaként a kötelező kvótáról szóló döntést hozta fel, amelyet 2015-ben az Európai Tanács kétszer visszautasított, végül mégis „átkényszerítették”. Kovács Zoltán leszögezte: az Európai Uniónak egyenrangú tagállamok együttműködésének kell maradnia, ahol nincs kényszer azokban a témákban, amelyekben nincs teljes egyetértés.
Az Európai Bizottság a minap – válaszul a plakátkampányára – egy videót tett közzé, korábban pedig egy magyar nyelvű kiadványban cáfolták a kormány állításait. Pénteken pedig kiderült, hogy megkezdődik a Fidesz kizárására irányuló eljárás az Európai Néppártban, miután összegyűltek az ehhez szükséges aláírások. Öt tagállamból hét párt vezetője küldött levelet Joseph Daul pártelnöknek, hivatalosan kezdeményezve a magyar tagpárt elleni fegyelmi fellépést. Elsőként egy-egy belga és luxemburgi kereszténydemokrata párt fordult a pártvezetéshez a kéréssel, őket holland, portugál, finn és svéd szervezetek követték. Levelükben valamennyien az Európai Néppárt értékeivel összeegyeztethetetlennek nevezték Orbán Viktor és a Fidesz politikáját.
Szerző

EP-választás – Minden eddiginél több külképviseleten lehet szavazni

Publikálás dátuma
2019.03.03. 08:44

Fotó: Kállai Márton
A külképviseletek száma a 2018-as országgyűlési választáshoz képest 16-tal nőtt.
Minden korábbinál több, összesen 134 külképviseleten szavazhatnak azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgárok, akik az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nem tartózkodnak Magyarországon. Az MTI összefoglalója szerint a májusi EP-választáson a külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország külképviseletein (nagykövetségein és konzulátusain) akkor szavazhatnak, ha május 17-ig kérik külképviseleti névjegyzékbe vételüket. A kérelmeket a korábbiaktól eltérően – függetlenül a szavazás kitűzésének időpontjától – már csak a szavazást megelőző 66. naptól, vagyis március 21-től lehet benyújtani a választási irodákhoz, a korábban benyújtott kérelmeket is csak március 21-étől dolgozhatják fel a választási irodák. A külföldön tartózkodó magyar választópolgárok májusban 95 ország 134 külképviseletén adhatják le szavazatukat. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta). A 2014-es EP-választáson 73 ország 97 külképviseletén adhatták le voksukat a választópolgárok, a 2018-as országgyűlési választáson már 85 ország 118 külképviselete állt a szavazók rendelkezésére.       Az európai parlamenti választást május 26-án tartják Magyarországon. 

Választási kérelmek

Tavaly megváltoztak a választás egyes szabályai, így a korábbiaktól eltérően már csak a szavazást megelőző 66. naptól, vagyis március 21-étől lehet a választási kérelmeket benyújtani a választási irodákhoz. A választópolgárok a külképviseleti szavazásra jelentkezésen kívül egyebek mellett az átjelentkezésre, a mozgóurna-igénylésre, valamint az akadálymentes szavazókör igénylésére vonatkozó kérelmeiket nyújthatják be a lakóhelyük szerinti választási irodákhoz. A kérelmeket személyesen és levélben a helyi választási irodáknál lehet benyújtani vagy online a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu oldalon.   Vannak bizonyos kérelmek, amelyeket a választás kitűzésétől függetlenül, folyamatosan be lehet nyújtani. Ilyen például a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok választási regisztrációja, a személyes adatok kiadásának megtiltása, a fogyatékossággal élők szavazásának segítése iránti kérelem vagy más uniós tagállam polgárainak választói névjegyzékbe vétele az EP magyar tagjainak választására.

Szerző

Orbán elismerte: ő is hibás

Publikálás dátuma
2019.03.03. 08:11

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
„A politikai kapcsolatokban való szakítás a migráció miatt történt. Mi ragaszkodunk a nemzetek önrendelkezéséhez. A németek más filozófiát képviselnek” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök a tőle megszokott kliséket hangoztatta abban a Welt am Sonntagnak adott interjúban, amelyből rövid kivonatot már szombat este is közöltek. A magyar kormányfő szerint a menekültválság még nem ért véget. Az interjúból kiderül, nem örülne annak, ha kizárnák a Fideszt az Európai Néppártból (EPP). A Ronin Alexander és Boris Kálnoky által készített interjúban kifejtette, az EPP-ben a Fidesz kizárására vonatkozó kezdeményezések – ahogy fogalmazott – „valójában a baloldalról érkeznek, hogy gyengítsék az Európai Néppártot. Ha mi már nem létezünk, megtámadják az olaszokat, aztán az osztrákok kerülnek sorra. Ezt nevezik szalámitaktikának” – fejtette ki a magyar miniszterelnök, aki kifejezetten jól ismeri ez utóbbi stratégiát, hiszen alkalmazása sosem állt tőle távol. A Welt am Sonntag emlékeztet arra, hogy az EPP-ben a magyar kormánypárt plakátkampánya miatt kerülhet sor szakításra, amelynek egyik célpontja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki 2013-ban épp az EPP listavezetője volt. A kampány bírálói szerint az egész akció az antiszemita sztereotípiákra emlékeztetnek. Több kereszténydemokrata párt követeli a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, s ezt a pártcsalád mostani listavezetője, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, Manfred Weber sem zárta ki. A magyar kormányfő naivitással vádolta ellenfeleit.

„Nem mindenki érti ezt, de a politikai szakirodalomban Lenin alapján ’hasznos idiótáknak’ nevezik őket. Miközben azt hiszik, szellemi harcot folytatnak, mások, igen, éppen ellenfeleink hatalmi érdekeit szolgálják”

– jelentette ki frappánsan a magyar kormányfő.

Arra a kérdésre, a vele szemben kritikus kereszténydemokratákat tartja-e hasznos idiótáknak, a magyar kormányfő nem kertelt:

„Igen, azokat értem ez alatt, akik az EPP megosztását idéznék elő”.

Ugyanakkor Orbán hozzátette, a német kereszténydemokrata CDU-val jó párbeszédet folytatnak. A lap utalt arra, hogy két bizalmasa, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Balog Zoltán miniszteri biztos Berlinbe utazott, s a Konrad Adenauer Házban Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a CDU elnökével tárgyaltak. Orbán szerint a látogatás során az a döntés született, hogy folytatódjék a párbeszéd. Hozzátette, márciusban személyesen is találkozik a kereszténydemokraták elnökével. Manfred Webernek arra a követelésére, mely szerint kérjen bocsánatot Junckertől a plakátkampány miatt, a magyar miniszterelnök nem reagált. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár ugyanakkor azt közölte, a Juncker elleni kampány „a terveknek megfelelően” március 15-én véget ér. A harc azonban ezzel még nem zárul le. Maga Orbán a Welt am Sonntagnak elmondta, hogy más Brüsszel elleni plakátokat helyeznek majd el.

„A választási kampány következő fázisában egy másik szereplőt láthatnak a plakátokon: Timmermans urat (az európai szocialisták listavezetőjét). Juncker úr nyugdíjba megy, a helyébe Timmermans úr lép”

– viccelődött a magyar kormányfő.

Így a holland szociáldemokrata Frans Timmermans tűnik majd fel Soros György mellett.

„Sorosnak az európai politikában betöltött szerepétől nem lehet eltekinteni és mindenkinek joga van arra, hogy megtudja: Timmermans az ő szövetségese”

– mondta a német lapnak a magyar miniszterelnök az itthon igencsak ismerősen csengő mondatot.

Orbán Viktor elismerte, vannak problémák a budapesti és a berlini kormány között, s azt is elmondta, hogy ez részben az ő hibája is. 1989-ig kiváló volt a viszony, egészen a menekültválságig.

„A politikai kapcsolatokban való szakítás a migráció miatt történt. Mi ragaszkodunk a nemzetek önrendelkezéséhez. A németek más filozófiát képviselnek”

– közölte.

Hozzátette, a menekültválság még nem ért véget.

„Mindaz, amit 2015-ben átéltünk, még erőteljesebben történhet meg”

– állította.

A menekültválságban felmerült különbségeket nem tartja áthidalhatatlannak, kezelhető problémáról tett említést. Egy új európai grémium létrehozására tett javaslatot.

„A migrációval kapcsolatban felmerülő kérdések kezelését ki kell venni az Európai Bizottság kezéből”

– közölte.

Az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács mintájára szerinte belügyminiszteri tanácsot kell életre hívni, melyekhez a schengeni övezet tárcavezetői tartoznának, s a témát érintő kérdésekről is ők döntenének, „amint ezt szakemberek s nem mint a politikusok szokták tenni”.
Szerző