"Folynak a megbeszélések" - lehet, hogy a szélsőjobboldali frakcióba ül át a Fidesz, ha kizárják a Néppártból

Publikálás dátuma
2019.03.06. 08:49

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
A magyar kormánypárt egyelőre nem beszél az esetleges "EPP utáni életről", de a többek közt Marine Le Pen és Matteo Salvini pártjai által fémjelzett frakció egyik tagja elismerte, már tárgyalnak a Fidesszel.
Miközben egyre komolyabban veendő lehetőségként vetődik fel, hogy a Fideszt rövidesen kizárják az Európai Néppártból (EPP), érthető módon többen megpróbálják felvázolni az esetleges távozás utáni forgatókönyveket. A Politico nevű lap brüsszeli kiadása például 5 lehetséges kimenetelt is elemzett friss cikkében.

A pakliban természetesen szerintük is benne van, hogy végül a Néppárt mégsem zárja ki a Fideszt, bár, teszik hozzá, ehhez jelentős visszakozásra lenne szükség Orbán Viktor részéről, amit nehéz lenne "eladni" a magyar választók felé.

Ha kiadják az útjukat, és úgy döntenek, hogy egy másik európai parlamenti frakcióban folytatják, a lap szerint 2 párt jöhet szóba. Az egyik a Nemzet és Szabadság Európája (ENF), amelyet - a teljesség igénye nélkül - a migráció-ellenes, euroszkeptikus, nacionalista, szélsőjobboldali és populista jelzőkkel illethetünk.
Jelenleg 34 képviselő tartozik ide, vagyis a Fidesz mostani 12 helye, amelyet a legóvatosabb becslések szerint is megtarthatnak, vagy akár növelhetnek is a májusi voksoláson, igencsak értékes lenne számukra.

Ennél többet jelenleg csak a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Gyűlés (nemrég még: Nemzeti Front) tesz bele a közösbe (15), a Matteo Salvini-vezette olasz Északi Ligának is csak 6 helye van. Soraikban ülnek még többek közt az osztrák és a holland Szabadságpárt politikusai, illetve annak a brit UKIP-nak a képviselői is, akik a "Brexit-hógolyót" kezdték el gyúrni, amely mára egy egyre kezelhetetlenebbnek tűnő hógörgeteggé változott.
Ennek a frakciónak az egyik tagja mondta most azt a Politicónak, hogy "folynak a megbeszélések" Orbán pártjával.

Egy másik lehetőség az Európai Konzervatívok és Reformisták pártja (ECR), ahol többek közt a Fidesszel jó viszonyt ápoló lengyel Jog és Igazságosság párt ül. A Jaroslaw Kaczynski által vezetett tömörülést Manfred Weber nemrég - Salvinivel karöltve - szintén azok közé a politikai erők közé sorolta, akiknek demokráciához való hozzáállása összeegyeztethetetlen a Néppárt által vallott értékekkel. Ennek a frakciónak is kifejezetten jól jönne a "vérfrissítés", hiszen a Brexit után várhatóan elvesztik a tagság gerincét adó brit Konzervatív Pártot.

A Politico egy kisebb valószínűségű, de említésre méltó forgatókönyvnek látja, hogy a Fidesz egy új képviselőcsoport tető alá hozásán ügyködik majd, amelyben helyet kaphatnának akár a fentebb említett két frakció egyes pártjai is. Ezt a verziót erősíti, hogy
Orbán ambíciói szerint mindig is Európa-formáló politikus akart lenni, amit - gondolhatja - alighanem egy általa vezetett, új frakcióban tudna legjobban végbevinni.

Végezetül, lehetséges egy amolyan kivárási stratégia is, ahol a Fidesz nem kezd manőverezésbe az esetleges Néppártból történő kizárás után sem, hanem megvárja, mit hoz a májusi EP-választás, hogyan alakulnak át az erőviszonyok, milyen folyamatok indulnak el, és ezek ismeretében hoz döntést a jövővel kapcsolatban. A Politico ennek kapcsán hozzáteszi, e taktikát követve a magyar kormánypárt delegáltjaiból független képviselő válna, ami anyagilag is hátrányos lenne rájuk nézve, és a befolyásuk is csökkenne.
Szerző
Frissítve: 2019.03.06. 09:05

Mégsem indul a 2020-as amerikai elnökválasztáson Michael Bloomberg

Publikálás dátuma
2019.03.06. 07:10
Michael Bloomberg, New York volt polgármestere
Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
„Világosan látom, milyen nehézségekkel jár a demokraták elnökjelöltségének elnyerése egy túlságosan is zsúfolt csapatban” – mondta az üzletember.
Michael Bloomberg, New York volt polgármestere kedden bejelentette, hogy nem indul a 2020-ban tartandó amerikai elnökválasztáson. Az MTI összefoglalója szerint a milliárdos a nevét viselő – és a tulajdonában lévő – Bloomberg News hírügynökség honlapján közzétett írásában jelentette be, hogy korábbi terveivel ellentétben mégsem méretteti meg magát. Mint fogalmazott, úgy gondolja, hogy magánemberként jobban szolgálhatja az országot. Elismerte, hogy a demokraták elnökjelöltségéhez vezető út „keskeny”, és hozzátette, hogy az ezzel járó kampány elvonná a figyelmét más tevékenységeitől, köztük például a klímavédelemtől, a fegyveres erőszak elleni küzdelemtől, az opiáttartalmú gyógyszerek okozta válság megoldásától vagy az állami iskolák alacsony színvonalának emelésétől.
„Tudom, hogy nagyon sok munka van még, amit az elkövetkező két évben elvégezhetünk, de csakis akkor, ha összpontosítunk a feladatra”

– tette hozzá.

Az üzletember úgy fogalmazott:
„Hiszem, hogy legyőzném Donald Trumpot a választásokon. De világosan látom, milyen nehézségekkel jár a demokraták elnökjelöltségének elnyerése egy túlságosan is zsúfolt csapatban.”

A 77 éves Bloomberg Donald Trump jelenlegi elnök kérlelhetetlen bírálója. Mint mostani cikkében is megemlítette: soha nem csinált titkot abból, hogy szerinte Donald Trump fenyegetést jelent az országra.
„Tavaly a félidős választásokon ezért is költöttem 100 millió dollárt a demokrata párti jelöltek támogatására”

– hangsúlyozta a publicisztikában.

Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy olyan jelöltje legyen a Demokrata Pártnak, aki a legesélyesebb kihívója lehet Trumpnak és képes lesz az ország összefogására.
„Nem engedhetjük meg, hogy az előválasztási folyamat szélsőségek felé sodorja a pártot és ezzel csökkentse esélyeinket a választásokon”

– fogalmazott, célozva ezzel a demokrata táborban az utóbbi időkben felbukkant szocialista jellegű nézetekre és állásfoglalásokra.

Hillary Clinton is a minap jelentette be, hogy nem indul a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Azonban Bernie Sanders, aki 2016-ban Clinton vetélytársa volt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemben, közölte, hogy ismét jelölteti magát.
Szerző

Újabb szankciókra figyelmezteti Észak-Koreát az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó

Publikálás dátuma
2019.03.06. 06:41
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szankciókra figyelmeztette Észak-Koreát a Fox televíziónak kedd este adott interjújában.
Bolton azt fejtegette, hogy a nemrégiben Hanoiban tartott amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után Washington most azt figyeli, vajon Phenjan elkötelezte-e magát atomfegyverprogramja és az ezzel kapcsolatos tevékenységek feladása iránt. Amennyiben Észak-Korea nem hajlandó erre, az ellene hozott gazdasági szankciók érvényben maradnak, sőt, "e büntetőintézkedéseket kibővítjük" - fogalmazott az amerikai diplomata. Hozzátette, hogy ezt illetően Donald Trump elnök rendkívül egyértelműen fogalmazott Hanoiban. Az interjú azt követően hangzott el, hogy kedden délután a Yonhap dél-koreai hírügynökség dél-koreai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította, hogy helyreállítási munkálatok folynak a tongcsang-ri rakétakilövő állomáson, amelynek pedig éppen a felszámolását ígérte meg Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Az észak-koreai kutatásokkal foglalkozó washingtoni Stimson Központ 38 North című hírportálja pedig - szintén kedden délután- arról adott hírt, hogy műholdas felvételek bizonyítják a szóban forgó rakétakilövő-hely korábbi helyreállítását. Erre - a 38 North szerint - még február 16. és március 2. között kerülhetett sor. Kedden egyébként az amerikai szenátusban kétpárti törvényjavaslatot nyújtottak be, amely szankciókat javasol bármely bank ellen, amely az észak-koreai kormányzattal áll üzleti kapcsolatban. A törvényjavaslatot Otto Warmbierről nevezték el, arról az amerikai diákról, akit Észak-Koreában bebörtönöztek, mert a szállodában ellopott egy észak-koreai zászlót, majd munkatáborba küldték, és két évvel ezelőtt kómában szállították vissza az Egyesült Államokba, ahol egy hét múltán meghalt.
Szerző