Az Orbán-kormány egymilliárd közpénzt vág Orbán Ráhel barátnőjéhez

Publikálás dátuma
2019.03.08. 20:08
Orbán Ráhel. Fotó: Népszava
Orbán Viktor kormánya egymilliárdot ad az Orbán Ráhel barátnője irányította ügynökségnek fesztiválok támogatására.
Egymilliárd forintot közpénzt juttat Orbán Viktor a lánya, Orbán Ráhel barátnője, Bata-Jakab Zsófia irányította állami Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) Nonprofit Zrt.-nek fesztiválok támogatására – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent friss kormányhatározatból. Bár talán Orbán Viktor így kíván a maga módján adózni a nemzetközi nőnapnak, a határozat első mondata, bízvást állítható, a legpörgősebb nőnapi ünnepséget is lelohasztaná. Eszerint „a kormány a magyar divat- és designipar átfogó megújításához és fejlesztéséhez szükséges feladatok megvalósítása érdekében egyetért a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójával és azzal, hogy – figyelemmel a magyar divat- és designipar fejlesztésével kapcsolatos feladatok, valamint a turisztikai marketing- és kommunikációs feladatok ellátásáról szóló 1022/2018. kormányhatározat 1. pontjára – a koncepciót a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. az MDDÜ nZrt.-n keresztül valósítsa meg”. Aki azonban eme, körömgombareklámhoz hasonlóan elijesztő szerepű bevezető után még kitart, elnyeri méltó jutalmát. A kormányszándékok nyomatékául ugyanis egész pontosan 1 milliárd 4 millió forint közpénzt lekanyarítanak a turisztikai célelőirányzat számára, amiből aztán „turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű” fesztiválokat kell támogatni. Felkérik a kormányfő kabinetfőnökét, az MTÜ tulajdonosi jogait ellátó Rogán Antalt is, hogy az alapból támogassa az MDDÜ-t. Mindehhez még némi, a bevezetéshez hasonló, a pozitív országkép és a fesztiválok iránti mély kormányelkötelezettségről tanúskodó körítés is társul. Mint arról korábban beszámoltunk, az MTÜ által tavaly alapított MDDÜ-t irányító Bata-Jakab Zsófia Orbán Ráhel barátnője: a kormányfő lányával egy időben járt a Corvinus marketingszakára, és már egyetemi évei alatt is dolgozott például a kormányfő felesége, Lévai Anikó által felkarolt, ám hatalmasat bukó, részben állami Attitude divatmárka csapatában. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója saját bevallása szerint is kap alkalomszerű, ingyenes szakmai tanácsokat Orbán Ráheltől. A kormányfő lánya egy felvétel tanúsága szerint egy ízben közpénzmegszerzési lehetőségekről csevegett Máté Kristóffal, az MTÜ értékesítési, illetve Berényi Vincével, az ügynökség egykori stratégiaimarketing-igazgatójával.
Szerző
Frissítve: 2019.03.10. 15:07

Új gazdánál az egyik oligarchaalapkezelő

Publikálás dátuma
2019.03.08. 20:02
Fotó: Népszava, Tóth Gergő.
Szíjj László megvásárolja a Minerva Tőkealap-kezelőt – tette közzé nemrég a Gazdasági Versenyhivatal.
A cégről annyi tudható, hogy a több mint hárommilliárdos vagyonú Themis Magántőkealapot kezeli, illetve korábban eladta az MKB Bank 35 százalékát birtokló Metis Magántőkealapot a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc jegyezte Konzumnak. Míg a leginkább a közbeszerzés-kedvenc Duna Aszfalt nevű építőipari vállalkozásáról ismert Szíjj Lászlót Mészáros Lőrinchez sorolják közel, addig a Minerva eladóját, Jaksa János egykori kecskeméti bankárt elemzők leginkább Szíjj Lászlóhoz és Matolcsy György jegybankelnökhöz kötik. De Szíjj László nem áll távol az MKB Banktól sem: ez év elején Matolcsy György rokona, Szemerey Tamás érdekeltségétől ugyanis megvásárolta a kormányfő-közeli vállalkozók és környezetük körében kézről kézre járó hitelintézet 33 százalékát birtokló Blue Robin S.C.A. tulajdonosát. A Themis magántőkealapot a Válasz Online tavaly év végén a Mészáros Lőrincet és körét korábban reptető osztrák Cursus Aviation GmbH tulajdonosaként azonosította; az alap ezzel egy időben részesedést vásárolt a lap által közbeszerzés-közeli körökhöz kötött, építőipari Mérföldkő Közlekedési Kft.-ben is.
Szerző

Fizetésnap után a Continentalnál: düh, felmondás és sírás

Publikálás dátuma
2019.03.08. 19:55

Fotó: Raphael Knipping / AFP
Jövő héten újabb sztrájkok jöhetnek az autóiparban, miközben a cégek még mindig kibúvókat keresnek a tisztességes béremelés alól.
Újabb autóipari cégnél alakult sztrájkbizottság. A Continental veszprémi gyárában, ha jövő csütörtökig nem egyeznek meg a bérekről, két órás figyelmeztető sztrájkot tarthatnak a dolgozók. A világ ötödik legnagyobb autóipari-beszállítójának számító Continental konszern több mint 1200 munkavállalót foglalkoztató veszprémi telephelyén október óta tartanak a bértárgyalások, de nem jött létre megállapodás. A munkáltató nemrég egyoldalúan jelentett be 12 százalékos emelést. Ez jól hangzik ugyan, ám ezzel egyidejűleg a dolgozók mintegy 60 százalékát alacsonyabb bérkategóriába sorolták át, az emelés pedig az alacsonyabb összegekre rakódik rá. Így mintegy 700 dolgozó mindössze 5-6 százalékos béremelést kapott, de volt, akinek még csökkent is a fizetése – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. A dolgozók pénteken kapták meg új fizetésüket, ami szélsőséges indulatokat váltott ki. Volt, aki azonnal felmondott, más egyszerűen hazament, többeket le kellett fogni, nehogy dühükben kárt tegyenek valamiben. Egy, a cégnél több mint 15 éve dolgozó asszony pedig sírva fakadt, olyan megalázó volt számára, hogy a „bérfejlesztés” eredményeként akkora összeget kap, mint egy múlt hónapban kezdett új munkavállaló – meséli László Zoltán. A dolgozók több mint felét a soraiban tudó szakszervezetbe tömegesen léptek be pénteken, a sztrájkbizottság pedig átadta követeléseit a cégvezetésnek. Ebben azt kérik, hogy a két alsó kategóriában szüntessék meg az átsorolásokat, afelett pedig minden dolgozónál a szakszervezettel közösen tekintsék át az átsorolásokat. Ezen felül az egyoldalúan meghirdetett béremeléshez képest további 2 százalékos emelést kérnek, valamint lojalitási bónuszt, 10 év után pedig plusz egy szabadnapot. Hornyacsek Zoltán, a Continental Csoport Magyarország kommunikációs vezetője a Mércének azt mondta: az idei juttatási tervezetről szóló munkaszerződés-módosítás tartalmát a dolgozók elfogadták és aláírták. Jelezte ugyanakkor: folytatni szeretnék az egyeztetéseket a nyitott témákban. Ezek egyike a bérkategóriák átalakítása, így azzal kapcsolatban nem adott tájékoztatást. László Zoltán szerint az átsorolások az utóbbi években egyre inkább elharapódznak más cégeknél is. Ezek általában nem törvénytelenek, viszont méltatlan helyzetbe hozzák a dolgozókat, és a megbecsülés teljes hiányáról tanúskodnak. Jogszerűtlen viszont, ha a januártól 195 ezer forintra emelt garantált bérminimum kifizetésének elkerülése érdekében a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat sorolják át betanított munkakörbe. A munkaügyi hatóság az elmúlt két évben a kötelező béremelések kapcsán kiemelten vizsgálta is ezt a kérdést, és néhány esetben találtak ilyen szabálytalanságot. Ez persze nem biztos, hogy a valós helyzetet tükrözi. A munkaügyi ellenőrök ugyanis évről évre kevesebb munkáltatót és munkavállalót vizsgálnak, így egyre kisebb a valószínűsége, hogy egy jogsértő cég bekerül a hatóság látókörébe. A Policy Agenda elemzése szerint az ellenőrök 2017-ben még csaknem 33 ezer vállalkozást vizsgáltak, tavaly kevesebb, mint 18 ezret. A vizsgálattal érintett munkavállalók száma pedig 217 ezerről 73 ezerre csökkent. Ehhez képest mintegy 1,4 millió vállalkozás működik Magyarországon, a foglalkoztatottak száma pedig 4,5 millióra rúg. Mindez azt jelenti, hogy tavaly csak a munkahelyek 1,2 százalékát ellenőrizték. Többek között emiatt is volna nagy jelentősége a szakszervezeti érdekvédelemnek. Tavaly azonban a szakszervezetek száma 86-tal csökkent, így csak 513 működött, és csupán a munkavállalók 10 százaléka tagja ezek valamelyikének. Az idén azonban mintha valami megváltozott volna: ennek leglátványosabb jelei főként - a győri Audi gyár dolgozóinak januári, csaknem egyhetes munkabeszüntetése miatt a sajtóhírek fókuszába került - autóiparban láthatók. Itt számos cégnél 70-75 százalékos lefedettséggel működnek a szakszervezetek, amelyek egyre határozottabban lépnek fel. Az utóbbi hónapokban tucatnyi új tagszervezet is alakult, a Vasas tagsága pedig mintegy 10 százalékkal bővült. László Zoltán szerint emögött tudatos, évek óta tartó szakszervezeti építkezés áll. Megjegyezte: a bérek tempós emelkedését sulykoló kormányzati sikerpropaganda ugyanakkor a visszájára sül el: frusztrálóan hat a munkavállalókra, hiszen ők nem érzik ezt a nagy bővülést. Azt hiszik, mindenütt nagy arányban emelkednek a bérek, csak náluk nem - holott ez egyáltalán nem így van -, és ettől egyre dühösebbek.    

Hosszabb sztrájk jöhet a Hankooknál

Szerdán két ipari üzemben - a Hankook dunaújvárosi gumiabroncsgyárában, és a Westcast oroszlányi üzemében - is két órára beszüntették a munkát a dolgozók. A Hankooknál azóta sincs megegyezés, ugyanakkor a cégvezetés 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki már a sztrájk másnapján a dolgozóknak, de ez sokaknak csak 6 százalékot jelent. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a cégvezetés továbbra is csak saját "diktátumát" tartja elfogadhatónak, a szakszervezet azonban 18 százalékot kér minden munkavállalónak. Szombaton lesz az utolsó tárgyalás, és ha nincs megállapodás, hétfőn hajnalban az érdekvédők megkezdik a hosszabb idejű sztrájk előkészületeit. A Westcastnál viszont úgy tűnik, közelednek az álláspontok: a cég egy kétlépcsős megállapodást ajánlott, amelynek értelmében márciustól kétszámjegyű béremelést kapnak a dolgozók. Szeptemberig pedig egy problématérképet készítenek a munkakörülmények javítása érdekében, és újabb béremelésre dolgoznak ki javaslatot. Hétfőn dől el, hogy mindez a dolgozók számára elfogadható-e. 

Szerző
Frissítve: 2019.03.09. 12:01