Balog: a CDU-nak igazából nincs is baja a Fidesszel, csak nem bírja a média nyomását

Publikálás dátuma
2019.03.08. 21:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az a bajuk, hogy Orbán hasznos idiótának nevezte őket, nyilatkozta a miniszteri biztos, majd maga is leidiótázta a német jobbközepet.
"Jártunk Berlinben" - erősítette meg Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel február végén a Fidesz érdekében tüzet oltani járt a CDU-nál. Hangsúlyozta, ez a két párt közötti strukturált párbeszéd egy tavaly szeptemberben megbeszélt újabb epizódja volt csupán.
Konkrét vitapontokként a volt Emmi-miniszter ugyanazokat nevezte meg, mint amikben Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője ultimátumot adott a kormánypártnak. Az első, hogy - mint Balog mondta - Berlinben az Európai Bizottság EPP-s elnökét támadó "plakátkampányunkat méltatlannak és rossznak tartják" . Második, hogy "hasznos idiótának" nevezte Orbán Viktor a Néppárt Fideszt kirúgni akaró tagjait, a harmadik pedig a CEU elűzése. De ez felszín csupán, állítja a miniszterelnöki biztos, és a mélyben egy értékvita zajlik:
a liberális fiatalok pártjaként indult Fidesz Balog szerint 20 éve ugyanazt képviseli, míg a minden szempontból, és leginkább a gazdaságpolitikát tekintve markánsan jobboldali Néppárt szerinte eltolódott balra.

Ezután maga is "hasznos idiótának" nevezte a német jobbközép pártokat, mert azok vélekedése szerint belföldi balos nyomásnak engedve gyengítik a Néppártot. Mint Balog nyilatkozta, neki elismerték Berlinben: a CDU-nak igazából nincs baja a Fidesszel, csak nem bírja a "balliberális" média nyomását.
A Fidesz és a CDU kapcsolatáról az alábbi rádiós interjú utolsó tíz percében beszélt Balog Zoltán.
Szerző

Négy hétre buszsávokat kap az Üllői út a BKK-tól

Publikálás dátuma
2019.03.08. 19:48
Illusztráció
Fotó: Népszava
A 3-as metró déli szakaszának felújítása alatt pótlóbuszok járnak majd a sávokon.
Buszsávokat jelölnek ki a budapesti Üllői úton, a Nagyvárad tér és Határ út között a következő négy hétre - írja pénteki közleményében a BKK. Az M3 metróvonal északi szakaszának felújítása végéhez közeledik, a déli szakaszának rekonstrukciója pedig hamarosan elindul, írják, ezért
március 11-én, hétfőn elkezdődnek a sorra kerülő rész metrópótlásához szükséges út- és forgalomtechnikai kialakítások.

Egyelőre még csak kijelölik a sávokat és kirakják a táblákat, de a buszsávok tényleges érvénybe lépéséről később ad tájékoztatást a BKK. Addig a jelenlegi forgalmi rend lesz érvényben, tehát minden forgalmi sáv használható, de esetenként a munkavégzés miatt lassulhat a forgalom.
Az Üllői úton végzett munkálatokkal egy időben a Nagyvárad téren, valamint a XIII. kerület Váci út - Lőportár utca kereszteződésében a pótlóbuszok visszafordulását elősegítő jelzőlámpás csomópontok átépítése is megkezdődik.
Szerző

Olyan lassú az Alkotmánybíróság, hogy az már sérti az Alaptörvényt

Publikálás dátuma
2019.03.08. 19:01

Fotó: Népszava
Még a végtelenségig elnyúló ügyekkel kapcsolatos újságírói megkeresést is több mint egy hónapig tartott leráznia az AB-nak.
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek, ahol pedig maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be - írja a hvg.hu. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az AB.
Példaként a hajléktalanok ügyét hozza fel a portál: tavaly ősszel négy bíró gondolta úgy, hogy a hajléktalanság üldözése, szabálysértéssé nyilvánítása alkotmányellenes, ezért a testülethez fordultak. A négyből háromnál már bőven lejárt a törvény felülvizsgálására szabott 90 napos határidő, ám nyoma sincs, hogy az AB egyáltalán foglalkozott volna az ügyekkel. De felhoznak egy másik, kisebb horderejű bírói kezdeményezést is, melyet hét hónap után tárgyaltak először.
Alkotmányjogi panaszt egy személy vagy szervezet nyújthat be, ha úgy véli, hogy egy őt érintő jogszabály vagy bírói ítélet alkotmánysértő. A panaszt az Ab előbb megnézi, hogy lát-e benne a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Ha nem, akkor érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Ha igen, akkor befogadja, és jön az érdemi vizsgálat, amelynek a végén vagy helyt ad a panasznak, vagy elutasítja. Az Ab-törvény szerint a döntést „észszerű határidőn belül” kell meghozni.
Pillanatnyilag összesen 19 olyan panasz van, amely 2016 óta vagy még régebben hever ott, és még azt sem döntötték el az alkotmánybírák, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e vele. Köztük fél tucat panasz, amit a bírák a Handó Tünde-féle Országos Bírósági Hivatal működését, illetve az igazságszolgáltatás szervezetét érintő témákról adtak be, tisztázásuknak tehát komoly tétje lenne.
23 olyan, 2016-nál régebbi alkotmányjogi panasz is van, amelyet befogadtak, de még nem határoztak róla. A legrégibb itt is 2013-as: az Átlátszó tett panaszt egy ítélet ellen, amely elutasította az oknyomozó újságírók közérdekű adatigénylését a Magyar Fejlesztési Banktól. 2015 óta vár a döntésre Szél Bernadett – akkor még LMP-képviselő – panasza a paksi atomerőművel kapcsolatos adatok ki nem adásáról, 2014 óta a termőföld-elővásárlásra vonatkozó panasz.
Az ügyekkel kapcsolatos megkeresésre az Alkotmánybíróság nem adott érdemi választ a lapnak, a megkeresést lerázni is több mint egy hónapig tartott az Alkotmánybírósági Kommunikációnak.
Szerző