Majd' egymilliárd közpénzzel dobták meg Révész Máriuszékat

Publikálás dátuma
2019.03.18. 21:02
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos (j) beszél az Új lendületet kap az aktív és ökoturizmus Magyarországo
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Az összegből az aktív Magyarországért felelős kormánybiztost aktivizálná az Orbán-kormány.
Az első ütemben 196 millió, a másodikban pedig 786 millió forintot kell biztosítania a pénzügyminiszternek a többek között Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos feladatainak támogatására szolgáló Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. létrehozására – derül ki a mai Magyar Közlönyből. Habár a 3 milliós törzstőkéjű céget a kormánykörökben mostanság kissé elhanyagolt állami holdingnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV) kell megalapítania, az állam tulajdonosi jogait már nem az MNV, hanem maga Révész Máriusz gyakorolhatja egy személyben. A kormányhatározat szerint a kabinet „egyetért azzal, hogy április 1-jétől az aktív- és ökoturizmussal összefüggő tevékenységek, programok koordinálása, népszerűsítése, a létesítmények működésének szakmai értékelése, az aktív- és ökoturizmussal összefüggő fejlesztések, beruházások összehangolása, illetve lebonyolítása (különösen a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-felújítási Program, valamint a Nyaraló- és kishajózás-fejlesztési Program), továbbá az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos feladatainak támogatása az állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság közreműködésével valósuljon meg”. Mindennek letéteményese az új nonprofit cég lesz, amelynek Révész Máriusszal, Rogán Antallal és Nagy István agrárminiszterrel karöltve új ökoturisztikai koncepciót kell kidolgoznia, különös tekintettel a felvehető uniós támogatásokra. Tavaly komoly politikai hullámokat vetett, amikor a Fidesz egy törvénybe rejtve lehetővé tette, hogy az állami cégek felett akár magánszemélyek is képviselhessék a tulajdonost.  Igaz, e lehetőséggel eddig csak Lázár János egykori kancelláriaminisztert szerencséltették, aki az Állami Ménesbirtokban járhat-kelhet az állam megtestesítőjeként.  A fideszes Révész Máriuszt három éve nevezték ki a hiánypótló „a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős” kormánybiztosi posztra. Mint azt korábban megírtuk, a kormány 8,6 milliárd forint támogatásból tervez a Tiszán nyaralóhajó-programot.
Szerző
Frissítve: 2019.03.18. 21:25

A szemét mellett halmokban álltak a kormányígéretek a kampánymegnyitón

Publikálás dátuma
2019.03.18. 20:26

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Bűncselekmény lesz az illegális szemétlerakás és – legalábbis 2021-ig - kiterjesztik a betétdíjrendszert. A hulladék „termelése” helyett fő cél a házi hasznosítás.
A szemét mellett halmokban álltak az ígéretek, ötletek és panaszok is a kormány idei TeSzedd! elnevezésű szemétgyűjtési kampány megnyitóján. A rendezvény keretében  - mint képünkön is látszik - Palkovics László innovációs és technológiai, illetve Nagy István agrárminiszter, valamint Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár és Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója – további önkéntesek között - az Újpest-Rákospalota vasútállomáson jó fél órás szemétszedéssel igyekeztek személyes jó példával elöl járni. Így több tucat hulladékzsák telt meg. Közlésük szerint a 8. alkalommal megrendezett, egy hetes szemétszedési kampányban 3240 helyszínen több mint 240 ezer önkéntes vesz részt. Magyarországon több tízezer tonnára rúghat, illetve szakértők szerint egyre nő az évente felfedezett, majd közköltségen elszállított illegális hulladék mennyisége. A MÁV területén tavaly ezer tonnát, idén eddig pedig már 400 tonnát szedtek össze – tudtuk meg Homolya Róberttől. A panasz mellett a miniszterek megoldási javaslatokkal is előálltak. Így Palkovics László a készülő jogszabálytervezetek közül kiemelte, hogy a jövőben bűncselekménynek számít majd az illegális szemétlerakás. Emellett ismételten kísérletet tesznek a csomagolóanyagok betétdíjasítására. Kérdésünkre Nagy István és Homolya Róbert is komoly gondnak nevezte, hogy az illegális hulladék elhelyezéséért az elszállítójának kell lerakási járulékot fizetni. Az erdőgazdaságok évente több százmilliót költenek e célra – közölte az agrárminiszter, aki ennek eltörlését is kezdeményezi. Palkovics László szerint az építési hulladék kapcsán is cél, hogy azt ingyen, vagy kevés pénzért lehessen elhelyezni. A kampány résztvevőin kívül más szakértők is a lakossági szemléletformálás fontosságára helyezik a hangsúlyt. Homolya Róbert szerint azt kellene elérni, hogy ciki legyen a szemét elhajítása, ami a mai közfelfogásra még nem jellemző. A hulladékhelyzet tehát otthon dől el. És, bár fontos a szelektív gyűjtés, ma már jóval erőteljesebb az ösztönzés a hulladékkeletkezés megakadályozására, vagyis a házi újrahasznosításra. Ez lehet például a komposztálás. Mint arról korábban beszámoltunk, az Orbán-kabinet tavaly év végén azzal az indokkal vetette el az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatát a nejlonzacskó-termékdíj jelentős emelésére, hogy azt az EU még nem teszi kötelezővé. Ezt Palkovics László lapunknak elismerve úgy fogalmazott, hogy az elképzeléseket „mielőbb” szeretnék törvényi formába önteni. A fő cél a gyártók, illetve a hulladékkezelők megfelelő irányú ösztönzése – fogalmazott. Felvetésünkre nem cáfolta, hogy hírek szerint a hulladékkezelők éppenséggel az ösztönzés hiánya miatt egyre kevésbé hajlandóak a korszerű feldolgozásra, ezt is a megoldandók közé sorolva. Annak kapcsán, hogy az unió országjelentése szerint Magyarországon a hulladékok újrahasznosítása nem éri el, míg egyszerű lerakása magasabb az uniós átlagnál, abbéli véleményének adott hangot, hogy a szabályozásban érdemes a Nyugaton már bevált példákat követni. Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse üdvözölte a termékdíjra vonatkozó kormányzati kezdeményezést. Maguk is elsősorban a „hulladékkeletkezés megelőzése”, a csomagolóanyagok „újrahasználata” mellett törnek lándzsát. Az illegális hulladékot lerakók ellen ugyanakkor a jelenleginél sokkal erélyesebb hatósági fellépést sürgetett, mondván: a bírság mértéke ma már elrettentő, ám tettenérés híján azt nincs kire kiszabni. Megoldandó az építési törmelék elhelyezésének ügye is. Üdvözölte ugyanakkor a helyhatóságok és civil szervezetek által közösen működtetett zöldkommandókat. A műanyag palackok helyett alapvetően az üveg használatát javasolják, bár például a Sziget Fesztivál vendégei többször használatos, visszaváltható műanyagedényeket használtak. E tekintetben a formák világszintű egységesítését szorgalmazzák. A Hulladékvadász.hu oldal évente 3500 illegálishulladék-bejelentést továbbít a helyhatóságokhoz – tudtuk meg Szebenyi Péter főszerkesztőtől, aki szintén sorolja az elborzasztó példákat: egy ízben a MÁV a Hungária körúti felüljáró alól 450 tonna illegális hulladékot szállított el. Úgyszintén üdvözölte a néhány településen működő zöldkommandókat. Maga is utalt a tettenérés, illetve a bizonyíthatóság nehézségeire. Kedvező példaként említette Józsefvárost, ahol a kamerák segítettek. Egy másik szakértő szerint elemeiben léteznek a  megfelelő eszközök, ám ezek összehangolatlanok. A ma is beszedett évi közel százmilliárdos termékdíj például célzott programok helyett a költségvetésbe kerül. Bár lapunk kérdésére Nagy István kitűnőnek nevezte a tárcák közötti együttműködést, az uniós szemlélet alapján ez nem eredményes. Miután az állami vezetők kétségkívül megtisztították a pályaudvart a minden zugában fellelhető szeméttől, megkérdeztük tőlük, hogy szerintük a helyszínen mikor „termelődik újra” az eredeti halom. Nagy István egy napot, Homolya Róbert egy hetet tippelt.

Nem büntetné a kormány a szeméttel fűtőket

Habár kérdésünkre Palkovics László és Nagy István is komoly gondnak nevezte a hulladék háztartási elégetését, egyikük sem tartotta szükségét az ezzel kapcsolatos, elsősorban környezetvédő szervezetek által javasolt, erőteljesebb hatósági fellépésnek. Nagy István szerint a nélkülözőket abban érdemes segíteni, hogy az erdőben gyűjthető fával fűtsenek. Palkovics László pedig várja a környezetvédő szervezetek javaslatait arra nézvést, hogy pontosan mely hatóság milyen erőforrásokból érje tetten a hulladékkal fűtőket.

Szerző
Frissítve: 2019.03.18. 21:23

Hiába tart már egy hete a Hankook-sztrájk, a vezetőség nem tárgyal a bérkövetelésekről

Publikálás dátuma
2019.03.18. 18:44
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Már több mint hét napja sztrájkolnak a Hankook dunaújvárosi gumigyárának dolgozói, ám a vezetőség még mindig nem hajlandó a szakszervezettel tárgyalni a bérkövetelésekről. Hétfő délután ugyan találkoztak a menedzsment és a sztrájkbizottság képviselői, ám érdemi egyeztetés nem volt – tudtuk meg Székely Tamástól. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szerint ezzel a cég megsérti a sztrájktörvényben előírt egyeztetési kötelezettséget. Mint mondta: a vezetőség a találkozón csupán arról próbálta meggyőzni az érdekvédőket, hogy hagyják abba a sztrájkot, a bérkérdés szóba sem került. A dolgozók azonban elszántak, és nem veszik fel a munkát addig, amíg nem születik megállapodás. A gumigyárban múlt kedden kezdődött a munkabeszüntetés, miután a szakszervezet és a cégvezetés nem tudott megállapodni az idei béremelésről, és a Hankook február végén egyoldalúan felfüggesztette a tárgyalásokat. A VDSZ 18 százalékos alapbér-emelést, és többek között a bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést szeretne elérni. A Hankook ebbe nem akar belemenni, viszont a március eleji kétórás figyelmeztető sztrájk után 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki a dolgozóknak. A VDSZ kitart követelése mellett, a sztrájk kezdete óta pedig egyre többen csatlakoznak a munkabeszüntetéshez, egy-egy műszak 70-80 százaléka sztrájkol – közölte Székely Tamás. A termelésben hatalmas fennakadások vannak, hiszen a munkabeszüntetést választók között nagy arányban vannak a termelésben kulcsszerepet játszó szakemberek. A menedzsment láthatóan kezd kifáradni, már sokkal többe kerül nekik a sztrájkhelyzet miatti kiesés, mint ha megemelnék a béreket – állítja a szakszervezeti vezető. A cégvezetés eközben változatlanul igyekszik különféle szórólapokkal „jobb belátásra” bírni a dolgozókat. Korábban képernyőkre kivetítve ígértek másfélszeres órabért és 100 százalékos pótlékot a munkát választóknak, a monitorokat azonban rövid időn belül kikapcsolták a sztrájkolók. A vállalat emellett múlt héten a bónuszfeltételek módosításáról is tájékoztatta a dolgozókat, kizárva a juttatásból a sztrájkolókat. A sztrájk idejére egyébként a dolgozók nem kapnak fizetést, a sztrájkalapból azonban némileg lehet majd kompenzálni ezt a kiesést. Ehhez egyre több szervezettől és magánszemélyektől is érkezik anyagi felajánlás – közölte Székely Tamás. Szolidaritási nyilatkozatában a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is erre buzdít. A Kordás László, MASZSZ-elnök nevében kiadott közlemény szerint tűrhetetlen, hogy a 2012 óta több tízmilliárd forintnyi közpénzzel támogatott Hankook a magyar kormány kiemelt stratégiai partnereként lábbal tiporja a hazai törvényeket, és semmibe veszi a dolgozók jogait. A MASZSZ elítéli, hogy a vállalat fenyegetéssel és zsarolással, illetve a céggel szerződéses viszonyban nem álló sztrájktörők alkalmazásával válaszolt a dolgozók munkabeszüntetésére, miközben nem tett eleget a sztrájktörvényben foglalt együttműködési kötelezettségének, mert nem hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ami a gumigyárban eddig történt, jogellenes, ezért a kormánynak is fel kellene lépnie – áll a közleményben, amelyben felszólítják a Hankook vezetőit az érdemi egyeztetés lefolytatására.     A Hankook a sztrájk elején még közleményekben utasította vissza a „VDSZ alaptalan vádaskodásait”, majd múlt héten jelezték: a továbbiakban nem kívánnak üzengetni sajtón keresztül.   
Szerző