Tízezreket zár ki a kormány a felsőoktatásból - újra az utcára vonulnak a diákok

Publikálás dátuma
2019.03.22. 14:34

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Arra kérik a kormányt az április végi demonstráció szervezői, hogy amíg nem biztosított a minőségi nyelvoktatás az egész országban, ne tegye a továbbtanulás feltételévé a nyelvvizsgát.
"Elfogadhatatlan, hogy a kormány a hazai nyelvoktatás katasztrofális állapotának megváltoztatása helyett arra használja fel a problémát, hogy az egyetemi felvételin bevezetendő kötelező nyelvvizsga irreális elvárásával diákok tízezreit zárja ki a felsőoktatásból" - írják közleményükben a következő, április 26-ra időzített diáktüntetés szervezői. A Jövőt a diákoknak! nevű demonstráció arra hívja fel a figyelmet:
akik nem engedhetik meg, hogy a megkérdőjelezhető minőségű iskolai nyelvórák helyett magántanárnál készüljenek fel egy nyelvvizsgára, azoknak gyakorlatilag esélye sem lesz 2020 után bekerülni egy egyetemre, mivel a kormány a felvételhez kötelezővé teszi a nyelvvizsgát.

A magyar diákok Európai Uniós összehasonlításban sajnos köztudottan a sereghajtók között kullognak nyelvtudás terén, az elmúlt években a felvételizők fele pedig nem rendelkezett nyelvvizsgával, olvasható a közleményben, ami arra is emlékeztet, a tragikus számokat még a kormánybarát új Magyar Nemzet is elismeri. Az ex-Magyar Idők korábban azt írta, az utóbbi években a felvételizők csupán 45%-a, a felvettek mindössze 55%-a rendelkezett középfokú nyelvvizsgával.
"Arra kérjük a kormányt, hogy az ország összes iskolájában biztosítson minőségi nyelvoktatást; és amíg a feltételek nem adottak minden egyes diák számára a középfokú nyelvtudás elsajátításához, addig halassza el a kötelező nyelvvizsga intézkedéseit"

- olvasható a Sipos Ferenc Norbert, Fehér Alexandra és Gyetvai Viktor által aláírt közleményben. Hozzáteszik: ha a kérésnk nem talál értő fülekre, április 26-án, a Kossuth téren már követelni fogják ezt.

90 milliárdot költenek osztálykirándulásokra, pedig a tanárhiányt is megoldhatnák

Hogy a hazai nyelvoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy felkészítse a diákokat a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez szabott feltételek teljesítésére, már a Népszava is írt. Ezen az sem változtat, hogy a jövőben a 9. és 11. osztályosok kétszer kéthetes, államilag dotált külföldi nyelvi kurzuson vehetnek részt, mivel - mint egy a lapunknak nyilatkozó nyelvtanár fogalmazott - egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyam feltételez bizonyos nyelvtudást. A nagyvárosok iskoláiban ezt még meg is szerezhetik a gyerekek, de vidéken, főleg a kisebb településeken már ma sem beszélhetünk normális nyelvoktatásról. És a helyzet folyamatosan romlik, évről évre rohamosan csökken a hatékonyság.
A legfőbb probléma a nyelvtanárok hiánya. A külföldi nyelvi utakra szánt 90 milliárd forint tizedéből értelmes program születhetne - mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a Népszavának. Szerinte logisztikailag megoldhatatlan, hogy a külföldi utakon érdemi nyelvtanulás legyen, s ne egy osztálykirándulás. Ugyanakkor szerinte már kilenc-tízmilliárdból ki lehetne dolgozni és be lehetne vezetni egy a diákok egyedi képességeire szabott tanmenetet és egy tanártámogató módszertani programot.

Szerző

A kormány időt akar spórolni: összevontan "egyeztet" a közszolgákról

Publikálás dátuma
2019.03.22. 14:04

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kormány megint nem adott időt a szakszervezeteknek az új jogszabályok értékelésére.
A közszféra rabszolgatörvényének is nevezett, decemberben elfogadott kormányzati igazgatási törvény nyolc végrehajtási rendeletét kapták meg szerda este, munkaidő után a szakszervezetek, hogy a ma délre összehívott Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) keretében tárgyaljanak róla. Az érdekvédők nemcsak azt kifogásolják, hogy ismét az utolsó pillanatban vehettek kézbe egy többszáz oldalas, a tagjaikat súlyosan érintő szabályokat tartalmazó anyagot, hanem azt is, hogy a kormány nem működteti rendesen az országos érdekegyeztetést. Időt akar spórolni azzal, hogy a közszolgálat valamennyi területén, az oktatástól a szociális ágazatig és közművelődési dolgozókig mindenhol jelen lévőket tömörítő OKÉT ülését már nem először vonta össze a kizárólag a közigazgatásban működő köztisztviselőkkel foglalkozó KÉF tanácskozásával. Ezért a Népszava információi szerint a délben kezdődött tárgyaláson azt kezdeményezik, hogy először az OKÉT keretében fogadjanak el tárgyalási menetrendet az év első felének legfontosabb kérdéseiről, jelöljék ki a következő ülés időpontját, és az ezt követő KÉF ülésen már csak az érintettek részvételével értékeljék a köztisztviselőkre vonatkozó új szabályokat az eddigi visszajelzések alapján. A végrehajtási rendeletekről pedig majd csak egy közeli új időpontban tárgyaljanak.

A kormányzati igazgatási törvény elkészült rendeletei a következő kérdéseket szabályozzák:

  • 1. Az új személyügyi központ munkája
  • 2. A Közszolgálati Döntőbizottság munkája
  • 3. A közszolgálatban dolgozók személyi adataira vonatkozó szabályok és a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartása
  • 4. A kormányzati létszámgazdálkodás
  • 5. A kormányhivatalok feladatai
  • 6. Köztisztviselők képzése és továbbképzése
  • 7. A tartalékállományba kerülőkről
  • 8. Az értékelési rendszer

Ebzárlat, legeltetési tilalom 9 megyében - térképen, hogy hol szórják a rókák veszettség elleni oltóanyagát

Publikálás dátuma
2019.03.22. 13:51

Fotó: Oscar Diez Martinez / Oscar Diez MartiAFPnez / Biosphoto
Utoljára két éve találtak Magyarországon veszett rókát, hála az immunizációs programnak, illetve a repülőről szétszórt vakcináknak.
Március 29. és április 14. között 9 megyéjében, összesen 41.970 négyzetkilométernyi területen végzi a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság tavasszal, írja a Nébih. Kisrepülőgépekről juttatják ki a vakcinát tartalmazó csalétkeket a kezelendő területekre, elkerülve a lakott, sűrűn beépített részeket.
Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétket, az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az érintett térségekben.

A kezelendő területeket, illetve az ott bevezetett tiltások pontos időpontjait ebben a dokumentumban, megyénkénti bontásban tette közzé a Nébih. A csalétkek egyébként az ember számára kellemetlen szagú valamik, belsejükben pedig alumínium-műanyag fóliában található az oltóanyag.
A rókaimmunizációs programnak köszönhetően - melyet 75 százalékban az EU finanszíroz - napjainkra elvétve fordul elő a betegség Magyarországon; utoljára 2017 márciusában találtak fertőzött állatokat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Szerző