Szociális biztonság helyett bizonytalanság - ez fenyegeti a külföldön dolgozó magyar munkavállalókat

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:00

Fotó: Marc DOSSMANN
Magyarország elvi okokból ellenzi, hogy csorbítsák a más tagállamokban dolgozó EU munkavállalók jogait, és hírek szerint Csehország és Lengyelország is hasonló álláspontot képvisel.
Veszélybe került a végleges megegyezés a hazájukon kívül, egy másik EU országban dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási ellátásáról, miután az uniós kormányok képviselői nem tudtak megállapodni a jelenlegi rendszer reformjáról. Az EU három döntéshozó intézménye feltételesen már tető alá hozta a kompromisszumot, de a teljes jóváhagyáshoz szükség van az Európai Parlament és a kormányokból álló EU Tanács beleegyezésére. A román uniós elnökség szerdán úgy döntött: két nappal elhalasztja a szavazást.   A kormányközi Tanácsban Németország vezetésével hat tagállam — Ausztria, Dánia és a Benelux országok — szövetkezett a még nem végleges intézményközi megállapodást zátonyra futtatására. A hatok szigorítani szeretnék a külföldi munkavállalók hozzáférését a munkanélküli segélyhez és a családi pótlékhoz. A feltételes egyezség szerint a határmenti ingázóknak és a hazájukban lakhellyel rendelkező munkavállalóknak hat havi folyamatos munkaviszonyt kell igazolniuk, hogy a munkavégzés országában elismerjék jogosultságukat a munkanélküli segélyre. Az ellentábor azt szeretné, ha ezt az időszakot 12 hónapra emelnék, ahogy az Európai Bizottság eredeti javaslatában szerepelt. Törekvésük az is, hogy a családi pótlékot a küldő ország jövedelmi viszonyaihoz igazítsák, ha a gyerek a munkavállaló hazájában maradt. Az Európai Bizottság ugyan az uniós joggal ellentétesnek minősítette az ehhez hasonló osztrák szabályozást, a hatok mégsem nyugodnak bele, és a szabályt betennék az elfogadás előtt álló szociális csomagba. Magyarország elvi okokból ellenzi, hogy csorbítsák a más tagállamokban dolgozó EU munkavállalók jogait, és hírek szerint Csehország és Lengyelország is hasonló álláspontot képvisel. Szlovákia viszont egyéb okok miatt támogatná a feltételes megállapodást, amely valamelyest rontana a jelenlegi helyzeten, de még mindig elfogadhatóbb, mint a hatok javaslata. A francia, az olasz és spanyol kormány is beállt a kompromisszum mögé, főként azért, mert nem “kifizető országok”, hiszen nem ők a külföldi munkavállalók elsődleges célpontjai. Mint uniós források lapunknak rámutattak, az EU-s munkavállalók társadalombiztosítási ellátásának korszerűsítéséről készülő jogszabály egységbe terelte a déli és a keleti “periféria” országait a “kemény maggal” szemben. Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a jogszabályt nem sikerül véglegesíteni a májusi európai parlamenti választások előtt.  

A sofőrök ügyében sincs döntés

Elhalasztotta a szavazást az Európai Parlament plenáris ülése szerdán a magyar közúti fuvarozók munkáját és munkakörülményeit is jelentősen befolyásoló uniós jogszabályokról, az úgynevezett mobilitási csomagról. A sofőrök kiküldetéséről, pihenőidejéről és a vállalkozásoknak a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáféréséről szóló törvényjavaslatok erőteljesen megosztják az EU egyes keleti és nyugati tagországait. Ennek jeleként a képviselők több mint 1200 módosító indítványt nyújtottak be a csomaghoz. Antonio Tajani EP-elnök a szavazás napján bejelentette: a módosítók megszűrése érdekében a jogszabály-tervezeteket visszaküldik a parlamenti szakbizottságnak. 

Fülpiszkálók és szívószálak tiltásáról hozott döntést az Európai Parlament

Publikálás dátuma
2019.03.27. 19:21
Illusztráció
Fotó: JOEL SAGET / AFP
Visszaszorítanák az egyszer használhatós műanyag termékeket - 2021-től számos terméket kizárólag fenntarthatóan, lebomló anyagokból lehet majd készíteni.
Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.
A strasbourgi plenáris ülésen 560:35 arányban megszavazott, még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, és ezeket kizárólag a fenntarthatóságot figyelembe véve lehet majd készíteni, nem műanyagokból.
A döntés értelmében az EU tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról is, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.
Bizonyos termékeket pedig - például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket - világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz. A dohányiparnak a jövőben viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit. A csikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni.
Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásaik egyelőre ismeretlen.
Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.
A megállapodást még a másik uniós társjogalkotó intézménynek, a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia, ami várhatóan hamarosan megtörténik.
Frissítve: 2019.03.27. 19:48

Matolcsy György barátja: bevezethetnénk az eurót

Publikálás dátuma
2019.03.27. 18:25

Fotó: Szalmas Peter
A devizahitelesek ügyét lezártnak tekinti, az alapkamat szerinte hosszú ideig tartható, a forintot egzotikus devizának tartja - Patai Mihály lesz a jegybank alelnöke.
Az eurózónához való csatlakozás nemzetstratégiai kérdés - jelentette ki szerdai meghallgatásán Patai Mihály, az MNB alelnökjelöltje az országgyűlés gazdasági bizottságában. 
Hosszú távon fenntarthatónak nevezte a jegybanki alapkamat jelenlegi alacsony szintjét Patai Mihály az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén.  A UniCredit Bank jelenlegi elnök-vezérigazgatóját azért hallgatta meg a bizottság, mert a miniszterelnök a jegybank április  22-vel megüresedő alelnöki pozíciójára jelölte. Patai Mihály előadásának jó részét az Magyar Nemzeti Bank alapfeladatai - az infláció alakulásának követése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a kormány gazdaságstratégiájának támogatása - közül legutóbbinak szentelte. Tette mindezt a UniCredit Bank logójával ellátott, a kereskedelmi bank belső jegyzetének tűnő vázlatából. Az alelnök-jelölt szerint konszenzus van a magyar közgazdászok között atekintetben, hogy az idei növekedés alacsonyabb lesz a tavalyinál. Ennek oka, hogy az Amerikai Egyesült Államok az egyik leghosszabb bővülési időszakát éli, ami azonban hamarosan véget ér. A magyar gazdaság azonban képes megbirkózni a kihívásokkal, a fizetési mérleg kezelhető, a pénzügyi mutatóink rendben vannak: ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt  kilenc évben nem szaladt el a deficit - érvelt Patai Mihály. Helyzetértékelésében ugyanakkor sem az Európai Uniót, sem Nyugat-Európát vagy  Németországot nem említette, holott azok gazdasági mutatóink alakulásának meghatározó tényezői. A bankvezér hitet tett a jelenlegi laza monetáris politika, az évek óta alacsonyan tartott alapkamat mellett, amely az állampapírok hozamának csökkenéséhez vezetett. Egy jövendő jegybankártól szokatlan módon kijelentette: a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat hosszú ideig tartható. Ilyen prognózist adni a szakértők szerint felelőtlenség, Patai Mihály ráadásul azt is állította, hogy az alacsony kamat mellett is aránylag stabil maradt a forint. A tények azonban cáfolják ezt. Matolcsy György előző MNB elnöki ciklusának kezdő napján, 2013. márciusában ugyanis még 300, szerdán pedig már több, mint 320 forintnál járt az euróárfolyam. Elismerte ugyanakkor: a forintot a nemzetközi pénzvilág egzotikus devizának tartja, amely azonban szerinte hamar kiheveri a nemzetközi krízisek hatását.  Székely Sándor független képviselő kérdésére válaszolva Patai Mihály elmondta: a devizahitelesek ügyét lezártnak tekinti, noha a magyar bankszektor 300 millió eurós (1000 milliárd forintos) veszteséget szenvedett el. Magyarország eurozónába történő belépését ugyanakkor nyitott kérdésnek nevezte, megemlítve, hogy Magyarország hónapokon belül beléphetne az euró előszobájának tekintett ERM II. rendszerbe. A csatlakozás nemzetstratégiai kérdés - jelentette ki, hozzátéve: ő maga csak a pénzügyi megfeleléshez tud hozzászólni.  A bizottság kormánypárti többsége alkalmasnak találta Patai Mihályt az alelnöki posztra, az ellenzékiek ellene szavaztak, illetve tartózkodtak.

Matolcsy György jóbarátja

A  66 éves közgazdász Patai Mihály első munkahelyére térhet majd vissza április 22-től az Országgyűlés jóváhagyása és a köztársasági elnök kinevezését követően  - Gerhardt Ferenc utódaként -,  karrierjét ugyanis  a Magyar Nemzeti Bankban  hitelelőadóként kezdte. 1976-ban végzett a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen. (Később tanulmányokat folytatott a Bécsi Egyetemen is, Moszkvában pedig ösztöndíjas volt.) A rendszerváltás előtt a Pénzügykutató Intézet kutatója volt, ezt követően a Pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyek főosztályának helyettes vezetőjeként tevékenykedett. A rendszerváltás Washingtonban érte, ahol a Világbank ügyvezető igazgatójának asszisztense volt. Hazatérte után a Kereskedelmi és Hitelbank ügyvezető igazgatója lett, majd egy évtizedig az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett. Jelenleg - 2006 óta - az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója. Patai Mihály 2008 és 2011 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke is volt. 2011-ben megválasztották a Magyar Bankszövetség elnökévé. Nevéhez fűződik annak annak a kormánnyal megkötött egyezségnek az aláírása,  amelyben az szerepelt, hogy 2013-ban felére csökken a bankadó, 2014-től pedig meg is szűnik. (Ez az adónem azóta sem szűnt meg.) Miután 2012-ben az Országgyűlés olyan - előre nem egyeztetett -  kormányzati intézkedéscsomagot fogadott el, amely újabb pénzügyi terheket rótt a bankokra, Patai Mihály lemondott a Magyar Bankszövetségben viselt elnöki tisztségéről. Néhány hónap múlva, 2013-ban azonban ismét elfoglalta ezt a pozíciót, amelyet jelenleg is betölt.  Patai Mihályt a konzervatív közgazdászok közé sorolja  a szakma, 2009. márciusában Gyurcsány Ferenc lemondásakor az ő neve is szóba került, mint potenciális miniszterelnök-jelölt, de Patai nemet mondott. Több évtizedes barátság fűzi Matolcsy Györgyhöz. Bezárása előtt nem sokkal a Népszabadság arról írt: a jegybankelnök Patai Országház utcai luxuslakását használja. Ez azért vetett fel összeférhetetlenségi kérdéseket, mert a jegybank felügyeli a kereskedelmi bankokat. Patai később cáfolta a hírt.

Szerző