"Leküzdhetetlen bizalmi válság alakult ki " - otthagyja a Hunyadi-filmet Szász János

Publikálás dátuma
2019.03.29. 17:54

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Két nappal azután döntött a távozásról a kormánysajtó által tűz alatt tartott rendező, hogy Orbán ügyvédje a forgatásra ment kezet fogni a producerrel.
Mégsem rendezi meg az eddig az ő nevével fémjelzett, Hunyadi Jánosról szóló filmet, Az utolsó bástyát Szász János. Mint az Indexhez eljuttatott közleményében fogalmaz:
"Az elmúlt bő félév minden percében ezzel a filmmel foglalkoztam, nehéz és keserű volt meghoznom a döntést arról, hogy kiszállok, nem rendezem meg a filmet! Ennek oka az, hogy az utóbbi hónapokban leküzdhetetlen bizalmi válság alakult ki közöttem és Ferenczy Gábor producer között".

Szász szerint egy mozit "csak bizalommal, közös gondolkodással, közös álommal és szoros együttműködéssel lehet elkészíteni", ezért számára lehetetlen továbbvinni felelősséggel ezt a filmtervet.
Az Index megkereste a Magyar Nemzeti Filmalapot is, akik részéről Havas Ágnes vezérigazgató szűkszavúan így kommentálta a történteket: "az, hogy egy producer és egy rendező a gyártáselőkészítés során nem tud közös nevezőre jutni a felmerülő viták során, nem szokatlan a filmszakmában. Döntéseiket tiszteletben tartjuk".
Tavaly év végén kampány indult a film és rendezője ellen a kormánybarát PestiSrácok.hu internetes oldalon. "Még nem késő véget vetni az őrületnek" - írták egy cikkben, melyben többek közt amellett érvelt az idegengyűlöletének is hangot adó szerző, hogy
a nem elég hazafias film "sebeket ejtene az amúgy is sokszorosan megtiport, történelmi traumák sorát hordozó magyar lelkekben".

Egy korábbi cikkben Huth Gergely, az internetes oldal főszerkesztője kifejezetten Szász Jánost támadta, aki a kormánykritikus megszólalásai miatt szerinte "garancia arra, hogy végül tragikomédiába vagy újabb magyargyalázó provokációba fullad" a film. Huth még azt is megállapítja - egy névtelen szerző által publikált szövegre alapozva -, hogy a filmalap pénzeiről kommunisták döntenek. De Stefka István, a weboldal lapigazgatója is belerúgott a készülő filmbe a forgatókönyv egy verziója alapján. Többek közt az egyik szereplő, Kócos nevét kifogásolta:
"a cigányoknak adnak ilyen neveket, nem egy harcosnak"

- fogalmazott a Jobbikot rasszistának nevező, de magára nézve a vádat visszautasító honlap feje. Külön felrótta a cigányság megjelenítését is a forgatókönyvnek, csak úgy, mint a horvátokét, szerbekét, csehekét, és zsidókét is, és az oszmán birodalom hódítását az iszlámmal azonosította. Ezen kívül a játékfilmes elemeket fájlalta, és például a hadseregek létszámáról szóló adatokat hiányolta.
Ezek alapján sejthető, hogy hol húzódtak azok a törésvonalak, melyek alapján Szász a kiszállás mellett döntött, de bizonyosat nem lehet tudni. Tény azonban: két nappal korábban Orbán Viktor ügyvédje, a KESMA egyik kurátora, Bajkai István fideszes képviselő ellátogatott megtekinteni a film előkészületeit, és széles mosollyal fotózkodott Ferenczy Gábor producerrel.
Szerző
Frissítve: 2019.03.29. 17:56

Nem hódoltak be Ókovács Szilveszternek

Publikálás dátuma
2019.03.29. 17:07

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Volf Katalin balerina személyében művészeti vezetője lett a táncművészeti egyetemnek.
Az egyetemi szenátus egyhangú ajánlásával Volf Katalin Kossuth-díjas balettművészt nevezték ki a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) művészeti vezetőjének – jelentette be Bolvári-Takács Gábor, az intézmény rektora. A művészeti vezető munkáját az első időszakban Szakály György Kossuth-díjas balettművész, az egyetem rektorhelyettese (korábbi rektora) fogja segíteni. Bolvári-Takács javaslatára a szenátus létrehozta az intézményben működő Művészeti Tanács „külső tagjainak” intézményét is. A felkért külső tagok: Orosz Adél, Pártay Lilla, Keveházi Gábor és Hágai Katalin Kossuth-díjas balettművészek.
Volf Katalin több mint három évtizedes, nagyon sikeres táncművészi pályafutást tudhat magáénak. A táncművészeti egyetem tanára, a jövő tanévben végzős lány évfolyamot (tizenkét növendéket) kísér el a klasszikus balett tanulmányok záróvizsgájáig. Művészeti vezetői kinevezésének különleges jelentőségét részben az adja, hogy 62 év együttműködés után 2017-ben a Magyar Állami Operaház felmondta az együttműködést az MTE-vel.
Az Operaház tavaly 25 új táncművészt szerződtetett, csak külföldit, a táncművészeti egyetem végzősei közül egy sem kapott szerződést a Magyar Nemzeti Balettnél. Volt olyan végzős, akit a moszkvai Bolsoj Balettben mégiscsak alkalmasnak bizonyult, mások Bécsben és Európa különböző társulatainál lettek táncosok. A nemzeti balett igazgatója, Solymosi Tamás vezetésével az Operaház emellett életre hívta 2016-ban a Magyar Nemzeti Balettintézetet – az operaházi balett-előkészítő tanfolyam neve erősen összetéveszthető az egyetem jogelődje, az Állami Balettintézet nevével.
Bolvári-Takács Gábor február 25-én kiadott közleményében a két intézmény kapcsolatáról így írt: „2018 nyarán, még rektori hivatalba lépésem előtt felkerestem Ókovács Szilvesztert és átadtam neki a Kiindulópontok és szempontok a Magyar Állami Operaház és a Magyar Táncművészeti Egyetem kapcsolatának rendezéséhez című vázlatot, hogy kezdjünk megbeszélést a két intézmény együttműködésének jövőjéről. Nem sokkal később négyesben találkoztunk Fekete Péter államtitkár úrnál, ahol felajánlottam Solymosi Tamásnak, hogy jöjjön vissza tanítani. Elhárította. Kértem, hogy akkor legalább a táncosait engedje tanítani, hiszen ez a legjobb módszer az operaházi igények megjelenítésére. Ezt is elutasította. Aztán a főigazgató úr kimondta a lényeget: bármely együttműködés előfeltétele, hogy Solymosi Tamás balettigazgatót nevezzem ki a Magyar Táncművészeti Egyetem művészeti vezetői posztjára.”
 
Volf Katalin augusztus 1-től tölti be az egyetem művészeti vezetői posztját.

Nemzetközi balettverseny

Szombattól április 5-ig hetedszerre rendezik meg a Rudolf Nurejev Nemzetközi Balettversenyt Budapesten, 15 ország 49 táncosával. Az MTE a verseny társszervezője, a megmérettetésen tíz növendéke vesz részt.

Frissítve: 2019.03.29. 17:24

Csak még egy oldal - Ilyen volt az Irodalom Éjszakája

Publikálás dátuma
2019.03.29. 15:15

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Különböző országok irodalmába pillanthattunk be csütörtök este a Radnóti Színház színészeinek segítségével. Igazi összművészeti produkció volt.
Nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlóan kelt életre a hatodik kerület csütörtök este az Irodalom Éjszakáján: az általában közösségi irodaként, szórakozóhelyként, vagy imaházként funkcionáló helyszínek mind kitárták kapuikat, átadva a porondot az irodalomnak. Míg egyesek először vettek részt, mások már visszatérőként érkeztek az eseményre, s volt akit nem kizárólag az irodalom szeretete, hanem a színészek és a különleges helyszínek iránti érdeklődés mozdított ki otthonról. Egy édesanya kislányával érkezett, egy fiatal párt a művészettörténet és az irodalom közös szeretete hozott a felolvasásokra, és olyan is akadt, akit nem budapesti révén barátnője kalauzolt a fővárosban, s épp az izraeli helyszín felé rohantak, mikor beléjük botlottam. Az egyes nemzetek kultúrája iránti kíváncsiság sokaknál meghatározó volt, de volt, aki arról számolt be, a korábbi évben elhangzott részlet alapján elolvasta a teljes könyvet, és valószínűleg ez idén is így lesz. Ami nem is oly meglepő, hiszen a Radnóti Színház színészei, valamint az intézményhez kötődő művészek tolmácsolásában elhangzott sorok mindenkit felcsigáztak, és olvasásra buzdítottak.
A Brody Studiosban Lovas Rozi és Márfi Márk olvasott fel Zadie Smith Női Irodalmi Díjra (Women's Prize for Fiction) jelölt NW cí
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A félóránként ismétlődő tizenöt perces felolvasások igazi összművészeti projektet tártak a résztvevők elé: a jól átgondolt színészi koncepció, a családi fészek témáját számos, gyakran nagyon váratlan helyzetből megközelítő szövegrészlet, az egyes helyszínek varázsa egy átlagos hétköznap estéből az irodalom ünnepét alkotta meg egy pár órára. Miként is lehetne másképp megfogalmazni azt a pillanatot, amikor a könyvtárban ücsörgő, kicsit már álmos emberek néma csendjébe Porogi Ádám és az osztrák Arno Geiger A száműzött öreg király című műve robbanásszerűen hatolt be. Az Alzheimer-kóros édesapa története legalább akkora hatást gyakorolt a résztvevőkre, mint amennyire meghökkentették a hallgatóságot a belga Adeline Dieudonné A valóélet című regényének sorai Wéber Kata előadásában. A német Joachim Meyerhoff normalitást és abnormalitást szembeállító regényrészlete Zsótér Sándor hangján kelt életre, s a művész kezében tartott cigaretta füstje – ahogy a regényben is – mintha a Bolgár Országos Önkormányzat egész terét betöltötte volna, holott meg sem gyújtotta azt. Lovas Rozi és Márfi Márk párbeszédes előadásában az angol Zadie Smith NW című regényén keresztül pillanatok alatt London utcáira cseppent a hallgatóság, hogy aztán Börcsök Enikő és Ilma Rakusa Rengeteg tenger című művének köszönhetően egy hirtelen kanyarral ismét Budapesten találja magát. A szlovén-magyar szülőktől származó svájci szerző írása a Kiskakas gyémánt félkrajcárjának meséjét is megidézte, mosolyt csalva a hallgatóság arcára.
Zsótér Sándor Joachim Meyerhoff Mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt című regényének rendhagyó világát elevenítette
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Ahogy az este markáns, helyenként nagyon komoly, máskor huncut szövegei összekötötték a résztvevőket, úgy az is egységet kovácsolt köztük, hogy mindenki kincskeresőkhöz hasonlóan bújta a térképet, és az utcaszámokat figyelve kereste a nem mindennapi helyszíneket, hogy aztán egy múzeumban, egy tanteremben, vagy épp egy farmernadrágokkal és bőrzsekikkel telt turkálóban találja magát. S hogy miért is olyan érdekes egy imaházban irodalommal találkozni? Akik látták a Budapesti Református Skót Misszió épületében László Zsoltot és Koroknai Sándort felolvasni könnyedén választ adhatnak e kérdésre. Van abban valami egészen különös, a művészet lényegét felvillantó mozzanat, ahogy Olivier Bourdeaut Merre jársz, Bojangles? című regényének részletét követően Nina Simone Mr. Bojangles című dalát László Zsolt egy kereszt alatt a lelkészi székben ülve telefonról játssza le. Az ehhez hasonló pillanatok hangulata mindenkit magával ragadott, olyannyira, hogy rövidre tervezett utam végén én is azt vettem észre, máris tizenegy óra. S ekkor előtört a jól ismert érzés, amely az izgalmas történetek közben támad meg fiatalokat és időseket, krimikedvelőket és a szépirodalom szerelmeseit: “csak még egy oldal, aztán alszom.”

Infó

A budapesti Nagykörút és a Hősök tere közötti városrész 23 helyszínén a Radnóti Színház 23 színésze 22 ország irodalmából olvasott fel részleteket. Az egész estés program az EUNIC Hungary és a Radnóti Színház szervezésében, a Cseh Centrum irányításával és Budapest Főváros támogatásával valósul meg. Projektvezető: Lucie Orbók, szöveg kurátor: Nagy Gabriella, művészeti koncepció: Kováts Adél, rendező: Szilágyi Bálint, dramaturg: Kelemen Kristóf. Az eseményhez idén először Debrecen is csatlakozott a Csokonai Színház színészeivel.

Szerző