Csányi elismerte: hiba volt a devizahitelezés, a bankok is felelősek

Publikálás dátuma
2019.04.06. 10:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Csányi Sándor elismerte, a devizásokat úgy tájékoztattak a szerződésük kockázatairól, hogy az emberek többsége azt nem értette meg.
Messze nem volt kifizetődő a magyar bankrendszer tulajdonosának lenni, hiszen 1987 és 2018 között a tulajdonosok 4484 milliárd forintot kereshettek volna, ha tőkepiacon kamatoztatták volna a pénzüket - így panaszkodott Csányi Sándor a Magyar Bankszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett pénteki konferencián. Az OTP elnök-vezérigazgatója feltehetően ezzel a kijelentésével azoknak üzent, akik a magyar bankrendszer tavalyi közel 700 milliárd forintos nyereségét kiemelkedőnek tartják. Azt is megtudtuk, hogy korántsem biztos, hogy érdemes a magyarországi pénzintézetekbe fektetni, ugyanis 2010 óta speciális adók címén 2400 milliárd forintot fizettek be a bankok a költségvetésbe, ezt azzal érdemes összevetni, hogy 2010-ben 2750 milliárd forint volt a bankszektor saját tőkéje.  A kereskedelmi bankok sanyarú sorsa - Csányi Sándor olvasata szerint - már a rendszerváltás előtt megkezdődött, ugyanis az 1980-as évek végén számos rossz döntés nehezítette a hazai kétszintű bankrendszer kialakulását, majd az önállóvá vált, akkor még állami pénzintézetek gyorsan el is veszítették saját tőkéjüket. Szükséges volt a bankkonszolidáció, de a bankár ugyanakkor igazságtalannak tartja, hogy a lakosság adóskonszolidációja nem történt meg. Csányi Sándor - aki kijelentette, hogy "köztudomásúan mindig távol tartotta magát a politikától" - álláspontja szerint a gazdaságra káros hatással volt a kétszer 100 napos Medgyessy-program, amelyet  fiskális alkoholizmusnak nevezett, és szerinte ez volt az oka, hogy újra 8,9 százalékos lett a költségvetési hiány. (Az OTP-vezérnek ezt a véleményét a közgazdászok jelentős része nem osztja!) Csányi Sándor ebből vezette le, hogy a költségvetést stabilizálni kellett, aminek az ára az lett, hogy a kormány megszüntette a lakáshitel-támogatást, és elindult a devizahitelezés. Elismerte: abban az időben a hitelkamatok között jelentős különbség alakult ki, a svájci frank esetében  3,6 százalékos felárat alkalmaztak, miközben a forint alapkamata 2004. májusában 11,5 százalékon állt. A bankvezér megfogalmazása szerint ennek hatására az itthoni külföldi bankok erősen lobbiztak a devizahitelezés bevezetéséért. Az OTP egy darabig kivárt, s továbbra is csak forinthitelt kínált, de egy esztendő múltán mégis elkezdtek deviza alapon is hitelezni,  aminek okát Csányi Sándor abban jelölte meg, hogy a bank egy év alatt piaci súlyának egyharmadát elveszítette, és csak így tudta felvenni a versenyt. Ma már kritikusan tekint vissza erre az időszakra mert a devizahitelezés figyelmeztető volt a bankoknak, az adósoknak és a szabályozóknak is: a felügyeleti területen nem makrogazdasági szempontokat kell követni az ellenőrzőknek, hanem prudenciális (körültekintő, megelőző) alapon kell vizsgálniuk a pénzintézeteket. Az elnök-vezérigazgató lényegében elismerte, hogy a szerződést kötőknek nem adtak a devizahitelezés buktatóiról megfelelő tájékoztatást, amikor kijelentette: "nem szabad elhinnünk, hogy az ügyfelek megértik a pénzügyi termékeket", ezért a bankszövetség kiemelten fontos feladatának tartja, hogy a pénzügyi tudatosságot segítse, és már az iskolákban el kell kezdeni az alapismeretek oktatását.  A devizahitelek forintosításáról úgy vélekedett, hogy  jó időben megtett lépés volt, ha kivártak volna, akkor a svájci frank árfolyamának további emelkedése további 700 milliárd forintba került volna. Csányi Sándor ugyanakkor a devizahitelesek szerződései felülvizsgálatáról szót sem ejtett. Hasonlóképpen tett Patai Mihály is, aki a Magyar Bankszövetség elnöki posztjáról azért mond le, mert április 22-től az MNB alelnöke, a Monetáris Tanács tagja lesz. Kijelentette:  a devizahitelek kivezetésével a bankrendszer egyik legnagyobb kockázata kikerült a bankok mérlegéből. A frankhitelek forintosítását a bankszakember az elmúlt 10-15 év legfontosabb stratégiai lépésének nevezte. Azóta a bankszövetség tagjai között nincs olyan vita, amit ne tudnának megoldani – fűzte hozzá.

Javítani kell a bankok hatékonyságát

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint  ma már kifejezetten jó a gazdaságpolitika és a pénzintézetek közötti dialógus, amiben kitüntetett szerepe van a Magyar Bankszövetségnek. A jubileum alakalmából még csütörtökön rendezett nemzetközi konferencián a miniszter beszélt arról is, hogy - amint az EBRD-vel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kötött megállapodásban is vállalták -, minden, a bankokat, pénzintézeteket érintő szabályozásról konzultálnak a szektorral. A bankrendszer teljesítményéről kifejtette: a tavalyi kiemelkedő eredmények után a jövedelmezőség dinamikája lassulni látszik, jelentősen nőttek a működési költségek, nagyrészt a szabályozási és technológiai változásokra való felkészülés miatt. A miniszter úgy látja, a bankszektorban is van helye a hatékonyság javításának, nemzetközi összehasonlításban ugyanis magas a költségek aránya. A megoldás az informatika fejlesztése, a digitalizáció valamint a sokkal ügyfélcentrikusabb üzleti megoldások alkalmazása lehet - mondta Varga Mihály. MTI

Szerző
Frissítve: 2019.04.06. 11:07

Hazahívja külföldi munkatársait az MNB – De mi lesz az irodákkal?

Publikálás dátuma
2019.04.05. 21:11

Fotó: Tóth Gergő
A jegybank annyit közölt, hogy a dolgozók ezentúl Budapestről folytatják a tevékenységüket.
Az MNB külföldi kapcsolattartó irodáinak munkatársai Budapestről folytatják tevékenységüket – írta honlapján a jegybank. Az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák” – olvasható a közleményben.   Azt írták, hogy az MNB 2014-ben hozta létre külföldi kapcsolattartó irodáit azzal a céllal, hogy az irodák a magyar jegybankot hatékonyan képviseljék a kijelölt relációkban, erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést. Az elmúlt években az irodákat a kis létszámú, a térség gazdasági, pénzügyi viszonyait jól ismerő szakembergárda eredményesen működtette.  Az nem derül ki a közleményből, hogy pontosan mi lesz az MNB külföldi irodáinak a sorsa. 
Szerző
Témák
MNB Budapest

Csökkent az Elmű és az Émász nyeresége

Publikálás dátuma
2019.04.05. 21:00
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő
Tavaly az Elműnél 17,6 milliárd forintról 10,1 milliárdra, az ÉMÁSZ esetében pedig 4,8 milliárdról 3,4 milliárdra esett a (nemzetközi számviteli szabályok szerint időszaki eredménynek nevezett) nyereség – derül ki a két, egyaránt a német RWE-irányította áramszolgáltató csoport nemrég megjelent tőzsdei jelentéséből. A fővárosi áramszolgáltató várhatóan a tavalyival megegyező szintű, 9,7 milliárdos osztalékot fizet részvényeseinek; az észak-magyarországiaknál az összeg 4,6 milliárdról 4,3 milliárdra mérséklődik. (A két társaságot irányító, Innogy nevű RWE-leány mellett mindkét cégben kistulajdonos az állami MVM is.) Csoportszinten az Elmű árbevétele 209 milliárdról 215 milliárdra, nyeresége 15,8 milliárdról 16,1 milliárdra nőtt; az ÉMÁSZ-é a tavalyelőtti 51,8 milliárd után tavaly 49,4 milliárdra, nyeresége pedig 8,1 milliárdról 6,7 milliárdra csökkent. Az adatok változását érdemben nem indokolták. Az Elmű és az ÉMÁSZ egy németországi adásvétel-sorozat miatt idén várhatóan a nagy versenytárs, a hazai áramszolgáltatásban, illetve gázhálózat-üzemeltetésben is jelen lévő E.ON kezébe kerül. Bár az Orbán-kormány korábban nyíltan kifejezte az Elmű-ÉMÁSZ kivásárlása iránti szándékát, a nemzetközi ügylet miatt ez most nincs napirenden. Az Elmű-ÉMÁSZ tavaly az Orbán Viktor üzleti hátországához sorolt, svájci MET Holding AG-nak eladta az üzleti energiaszolgáltatást végző, román RWE Energie s.r.l.-t. Közműépítésre megalapították az Elmű-ÉMÁSZ Solutions Kft.-t, ami idén megvette a Klíma és Hűtéstechnika Kft.-t is. Akkumulátoros szolgáltatásokra létrehozták az Elmű-ÉMÁSZ Energiatároló Kft.-t, néhány napja pedig megvásárolták a szakértői tevékenységet végző Get Energy Kft.-t.
Szerző