toborzás;rendőrség;

Nemcsak az alacsony bér, hanem a túlterheltség és az értelmetlen szabályok is riasztóak

- Gyorsan elfogynak a rendőrök, ha így folytatódik: egy év alatt felére olvadt az utánpótlás

A tavalyi drámai adatokat is alulmúlva további 48 százalékkal csökkent az idén rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma.

Öt év alatt közel negyedére esett vissza az ország négy rendészeti szakközépiskolájába jelentkezők száma. Míg 2014-ben 3060-an, 2018-ban már csak 1715-en jelentkeztek, az idén pedig alig 880-an érezték vonzónak a rendészeti képzést – közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium, amely az Alfahírt is tájékoztatta az adatokról. Ráadásul a jelentkezők száma 880, nem pedig a felvetteké.

Tapasztalatok szerint sokan már meg sem jelennek a felvételi vizsgákon, akik pedig mégis, azok harminc százaléka az első körben kihullik a rostán az alkalmassági vizsgákon. Az egyik rendészeti középiskola tanára azt mondta lapunknak: nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben csökken a jelentkezők száma, a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni.  

Fénykorában, 2010 előtt 1200 diák is tanult a miskolci rendészeti szakközépiskolában. Az idén szeptembertől azonban – a Belügyminisztériumtól kapott adatok szerint – jó, ha 200-an megkezdik itt tanulmányaikat. Míg 2010-ben 2618-an jelentkeztek, tavaly már csak 640-en, idén pedig mindössze 303-an. Nem jobb a helyzet az ország másik három rendészeti szakközépiskolájában sem. A körmendibe a tavalyi 328 helyett idén már csak 181, az adyligetibe 501 helyett 276, a szegedibe pedig 246 helyett 150 diák jelentkezett.

– Elkeserítő, hogy már a nyílt napra sem jönnek el, nemhogy jelentkezzenek. Régebben legalább érdeklődtek, de mára teljes az érdektelenség. Azt látjuk, hogy legfeljebb „biztosítékként” adják be a felvételi kérelmet hozzánk is, de ha bekerülnek egy normál felsőoktatási intézménybe, többségében inkább azt választják – panaszkodik az egyik rendészeti középiskola tanára. Szerinte nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben zuhannak a statisztikai adatok: a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni, s nem kell hozzá két évig még az iskolapadba is beülni. Ráadásul ott, ha túlóráznak, megkapják a plusz pénzt, s nem szabadnapokkal fizetnek a túlóráért, mint 2020-tól majd a rendőrségen.  

Korábban megírtuk: a frissen végzettek nagyjából tíz százaléka leszerel, amint lejárt az a határidő, amíg vissza kellene fizetnie a képzése költségét, de később is nagy a lemorzsolódás. Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet Tanintézeti Tagozatának ügyvivője szerint a többi fegyveres szakma rendesen szipkázza el a rendőröket, de ezen nem is nagyon lehet csodálkozni: – A honvédségnél közel ötvenezer forint az az illetményalap, amivel a bérek számításakor kalkulálnak, nálunk ez még mindig csak 38600 forint, vagyis a kereset is jóval alacsonyabb. Ha elmennek vagyonőrnek, akkor is jobban járnak, még ha ugyanazt a bért is kapják: a felelősség kisebb. Ráadásul a rendőrök mellékállást is csak korlátozottan tudnak vállalni, a törvény értelmében pedig őket és családtagjaikat is folyamatosan ellenőrizhetik: mindezek közel sem állnak arányban a megszerezhető jövedelemmel.  

Noha az utánpótlás elapadása önmagában nagy csapás, egyre több a leszerelő: már nemcsak a négy-öt éve pályán lévő, a szakmához még kevésbé kötődő fiatalok választanak jövedelmezőbb hivatást, hanem a 20-25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők is. A lapunknak nyilatkozó rendőrök szerint az alacsony fizetések mellett az értelmetlen szabályok és parancsok, a fegyelmi eljárások, a túlterheltség, és az előrelépés reménytelensége játszik szerepet a pályaelhagyásokban. 

Megéri az államnak fenntartani négy iskolát?Kérdés, hogy ha ilyen kevés a diák, megéri-e az államnak fenntartani négy iskolát, s fizetni a tanárok bérét pár tucatnyi tanuló okításáért. – A négy közül talán csak az adyligeti intézménynek lehet hosszabb távon létjogosultsága – mondták el a belső folyamatokat jól ismerők. – Ide ugyanis inkább budapestiek, vagy a fővárosi agglomerációban élők jelentkeznek, akiket később „felszív” az ORFK. Egy szabolcsi fiatal felnőtt eleve nem tud Budapesten állást vállalni, mert a rendőri fizetéséből nemhogy albérletet, de még a megélhetését is alig tudja finanszírozni. Ezért leginkább azok maradnak meg a pályán, akiknek a lakhatása a fővárosban megoldott. Több szakszervezeti vezetővel beszélgetve kiderült: szerintük elképzelhető egy iskolán kívüli oktatási rendszer, ami inkább az állományban lévők továbbképzését szolgálja majd, akár körzeti megbízotti akár bűnügyi szaktanfolyamok levezénylésével. A Készenléti Rendőrség hat éve hirdet iskolarendszeren kívüli képzést, egyebek között határvadász-oktatást, s ennek révén több száz rendőrjelölt végzett, és állt szolgálatba – ezeket a tanfolyamokat akár a rendészeti szakközépiskolákban is tarthatják. Végső esetben pedig az is elképzelhető, hogy jelentkezők híján ezeket az iskolákat profilváltással karcsúsítják, az ide kivezényelt belügyi állományt egyszerűen visszavezénylik az illetékes megyei rendőr-főkapitányságok kötelekébe, s ott találnak majd munkát nekik - vélekedtek.

Furcsa módon a kommunizmus rendőrsége is hozzájárult ahhoz, hogy nálunk kevesebb kiskorúak elleni bűncselekmény történt a katolikus egyházban – mondta Veres András győri püspök, a püspöki kar elnöke.