Öt év alatt közel negyedére esett vissza az ország négy rendészeti szakközépiskolájába jelentkezők száma. Míg 2014-ben 3060-an, 2018-ban már csak 1715-en jelentkeztek, az idén pedig alig 880-an érezték vonzónak a rendészeti képzést – közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium, amely az Alfahírt is tájékoztatta az adatokról. Ráadásul a jelentkezők száma 880, nem pedig a felvetteké.
Tapasztalatok szerint sokan már meg sem jelennek a felvételi vizsgákon, akik pedig mégis, azok harminc százaléka az első körben kihullik a rostán az alkalmassági vizsgákon. Az egyik rendészeti középiskola tanára azt mondta lapunknak: nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben csökken a jelentkezők száma, a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni.
Fénykorában, 2010 előtt 1200 diák is tanult a miskolci rendészeti szakközépiskolában. Az idén szeptembertől azonban – a Belügyminisztériumtól kapott adatok szerint – jó, ha 200-an megkezdik itt tanulmányaikat. Míg 2010-ben 2618-an jelentkeztek, tavaly már csak 640-en, idén pedig mindössze 303-an. Nem jobb a helyzet az ország másik három rendészeti szakközépiskolájában sem. A körmendibe a tavalyi 328 helyett idén már csak 181, az adyligetibe 501 helyett 276, a szegedibe pedig 246 helyett 150 diák jelentkezett.
– Elkeserítő, hogy már a nyílt napra sem jönnek el, nemhogy jelentkezzenek. Régebben legalább érdeklődtek, de mára teljes az érdektelenség. Azt látjuk, hogy legfeljebb „biztosítékként” adják be a felvételi kérelmet hozzánk is, de ha bekerülnek egy normál felsőoktatási intézménybe, többségében inkább azt választják – panaszkodik az egyik rendészeti középiskola tanára. Szerinte nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben zuhannak a statisztikai adatok: a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni, s nem kell hozzá két évig még az iskolapadba is beülni. Ráadásul ott, ha túlóráznak, megkapják a plusz pénzt, s nem szabadnapokkal fizetnek a túlóráért, mint 2020-tól majd a rendőrségen.
Korábban megírtuk: a frissen végzettek nagyjából tíz százaléka leszerel, amint lejárt az a határidő, amíg vissza kellene fizetnie a képzése költségét, de később is nagy a lemorzsolódás. Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet Tanintézeti Tagozatának ügyvivője szerint a többi fegyveres szakma rendesen szipkázza el a rendőröket, de ezen nem is nagyon lehet csodálkozni: – A honvédségnél közel ötvenezer forint az az illetményalap, amivel a bérek számításakor kalkulálnak, nálunk ez még mindig csak 38600 forint, vagyis a kereset is jóval alacsonyabb. Ha elmennek vagyonőrnek, akkor is jobban járnak, még ha ugyanazt a bért is kapják: a felelősség kisebb. Ráadásul a rendőrök mellékállást is csak korlátozottan tudnak vállalni, a törvény értelmében pedig őket és családtagjaikat is folyamatosan ellenőrizhetik: mindezek közel sem állnak arányban a megszerezhető jövedelemmel.
Noha az utánpótlás elapadása önmagában nagy csapás, egyre több a leszerelő: már nemcsak a négy-öt éve pályán lévő, a szakmához még kevésbé kötődő fiatalok választanak jövedelmezőbb hivatást, hanem a 20-25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők is. A lapunknak nyilatkozó rendőrök szerint az alacsony fizetések mellett az értelmetlen szabályok és parancsok, a fegyelmi eljárások, a túlterheltség, és az előrelépés reménytelensége játszik szerepet a pályaelhagyásokban.
