Gyorsan elfogynak a rendőrök, ha így folytatódik: egy év alatt felére olvadt az utánpótlás

Publikálás dátuma
2019.04.06 08:15
Nemcsak az alacsony bér, hanem a túlterheltség és az értelmetlen szabályok is riasztóak
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavalyi drámai adatokat is alulmúlva további 48 százalékkal csökkent az idén rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma.
Öt év alatt közel negyedére esett vissza az ország négy rendészeti szakközépiskolájába jelentkezők száma. Míg 2014-ben 3060-an, 2018-ban már csak 1715-en jelentkeztek, az idén pedig alig 880-an érezték vonzónak a rendészeti képzést – közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium, amely az Alfahírt is tájékoztatta az adatokról. Ráadásul a jelentkezők száma 880, nem pedig a felvetteké. Tapasztalatok szerint sokan már meg sem jelennek a felvételi vizsgákon, akik pedig mégis, azok harminc százaléka az első körben kihullik a rostán az alkalmassági vizsgákon. Az egyik rendészeti középiskola tanára azt mondta lapunknak: nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben csökken a jelentkezők száma, a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni.  
Fénykorában, 2010 előtt 1200 diák is tanult a miskolci rendészeti szakközépiskolában. Az idén szeptembertől azonban – a Belügyminisztériumtól kapott adatok szerint – jó, ha 200-an megkezdik itt tanulmányaikat. Míg 2010-ben 2618-an jelentkeztek, tavaly már csak 640-en, idén pedig mindössze 303-an. Nem jobb a helyzet az ország másik három rendészeti szakközépiskolájában sem. A körmendibe a tavalyi 328 helyett idén már csak 181, az adyligetibe 501 helyett 276, a szegedibe pedig 246 helyett 150 diák jelentkezett. – Elkeserítő, hogy már a nyílt napra sem jönnek el, nemhogy jelentkezzenek. Régebben legalább érdeklődtek, de mára teljes az érdektelenség. Azt látjuk, hogy legfeljebb „biztosítékként” adják be a felvételi kérelmet hozzánk is, de ha bekerülnek egy normál felsőoktatási intézménybe, többségében inkább azt választják – panaszkodik az egyik rendészeti középiskola tanára. Szerinte nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben zuhannak a statisztikai adatok: a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni, s nem kell hozzá két évig még az iskolapadba is beülni. Ráadásul ott, ha túlóráznak, megkapják a plusz pénzt, s nem szabadnapokkal fizetnek a túlóráért, mint 2020-tól majd a rendőrségen.   Korábban megírtuk: a frissen végzettek nagyjából tíz százaléka leszerel, amint lejárt az a határidő, amíg vissza kellene fizetnie a képzése költségét, de később is nagy a lemorzsolódás. Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet Tanintézeti Tagozatának ügyvivője szerint a többi fegyveres szakma rendesen szipkázza el a rendőröket, de ezen nem is nagyon lehet csodálkozni: – A honvédségnél közel ötvenezer forint az az illetményalap, amivel a bérek számításakor kalkulálnak, nálunk ez még mindig csak 38600 forint, vagyis a kereset is jóval alacsonyabb. Ha elmennek vagyonőrnek, akkor is jobban járnak, még ha ugyanazt a bért is kapják: a felelősség kisebb. Ráadásul a rendőrök mellékállást is csak korlátozottan tudnak vállalni, a törvény értelmében pedig őket és családtagjaikat is folyamatosan ellenőrizhetik: mindezek közel sem állnak arányban a megszerezhető jövedelemmel.  
Noha az utánpótlás elapadása önmagában nagy csapás, egyre több a leszerelő: már nemcsak a négy-öt éve pályán lévő, a szakmához még kevésbé kötődő fiatalok választanak jövedelmezőbb hivatást, hanem a 20-25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők is. A lapunknak nyilatkozó rendőrök szerint az alacsony fizetések mellett az értelmetlen szabályok és parancsok, a fegyelmi eljárások, a túlterheltség, és az előrelépés reménytelensége játszik szerepet a pályaelhagyásokban. 

Megéri az államnak fenntartani négy iskolát?

Kérdés, hogy ha ilyen kevés a diák, megéri-e az államnak fenntartani négy iskolát, s fizetni a tanárok bérét pár tucatnyi tanuló okításáért. – A négy közül talán csak az adyligeti intézménynek lehet hosszabb távon létjogosultsága – mondták el a belső folyamatokat jól ismerők. – Ide ugyanis inkább budapestiek, vagy a fővárosi agglomerációban élők jelentkeznek, akiket később „felszív” az ORFK. Egy szabolcsi fiatal felnőtt eleve nem tud Budapesten állást vállalni, mert a rendőri fizetéséből nemhogy albérletet, de még a megélhetését is alig tudja finanszírozni. Ezért leginkább azok maradnak meg a pályán, akiknek a lakhatása a fővárosban megoldott. Több szakszervezeti vezetővel beszélgetve kiderült: szerintük elképzelhető egy iskolán kívüli oktatási rendszer, ami inkább az állományban lévők továbbképzését szolgálja majd, akár körzeti megbízotti akár bűnügyi szaktanfolyamok levezénylésével. A Készenléti Rendőrség hat éve hirdet iskolarendszeren kívüli képzést, egyebek között határvadász-oktatást, s ennek révén több száz rendőrjelölt végzett, és állt szolgálatba – ezeket a tanfolyamokat akár a rendészeti szakközépiskolákban is tarthatják. Végső esetben pedig az is elképzelhető, hogy jelentkezők híján ezeket az iskolákat profilváltással karcsúsítják, az ide kivezényelt belügyi állományt egyszerűen visszavezénylik az illetékes megyei rendőr-főkapitányságok kötelekébe, s ott találnak majd munkát nekik - vélekedtek.

Frissítve: 2019.04.06 11:22

Odaadták a HÉV-et a MÁV-nak, le is állt az M2 és a gödöllői HÉV összekötésének tervezése

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:22
TÁVLATI TERVEK A kettes metrót és a gödöllői HÉV vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne
Csúszik az M2-es metró és a gödöllői HÉV-vonal összekötésének tervezése, a gondot az okozza, hogy a HÉV-ek kikerültek a főváros fennhatósága alól, most nem tudni, hogy a MÁV-HÉV Zrt. vagy a BKK-BKV lesz a projektgazda - írja a szerdai Világgazdaság. Az M2-es metró és a H8-as HÉV Örs vezér téri összekapcsolása csak első ránézésre szól a hiányzó százméteres vágánykapcsolat megépítéséről, valójában sokkal bonyolultabb projekt, hiszen olyan új járművekre lesz szükség, amelyek mindkét vágányt képesek használni - emlékeztet az újság, hozzátéve, hogy a fejlesztés a 2021 utáni európai uniós költségvetési ciklusban valósulhat meg, a teljes projekt költségvetése 2015-ös árakon számolva 278,6 milliárd forint. A Főmterv Zrt. még tavaly hozzákezdett a tervezési munkához, amelyre 1,9 milliárd forintot kapott. Az előzetes terveket már 2018-ban megküldte véleményezésre a cég, azzal, hogy januárban várja a válaszokat is, ám ezt a BKV és a MÁV-HÉV nem tudta teljesíteni. A fejlesztéssel 300 ezer ember közlekedése javulhat. A fejlesztés során a teljes gödöllői vonalat, állomásait, biztosítóberendezéseit felújítanák. A tervek szerint a két vonalat felüljárón kötnék össze, és az Örs vezér tere magasállomás lenne. Az M2-es metró Rákosfalváig járna, az új HÉV-szerelvények pedig egészen a Déli pályaudvarig használnák a metróalagutat, ezért a beszerzendő járműveknek képesnek kell lenniük mind az alsó-, mind a felsővezetékes üzemmódra. 
Témák
HÉVmetró

Tolmáccsal jár Kisvárdára az ukrajnai „magyar” beteg

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:00
Vannak, akik csak számításból lettek kettős állampolgárok
Fotó: Konyhás István
Egyre feszültebb a helyzet Kisvárdán, a határ túloldaláról ugyanis mind többen jönnek át orvosi kezelésre. Köztük sok olyan ukrán-magyar kettős állampolgár, aki tolmáccsal érkezik, mert egy szót sem tud magyarul.
A kisvárdai kórházban nagyjából minden hatodik, hetedik ellátott beteg ukrán-magyar kettős állampolgár lehet, egy részük ráadásul egy szót sem beszél magyarul. Ez nem hivatalos statisztika, hiába kerestük ugyanis ottjártunkkor a kórház igazgatóját, titkársága ígérete ellenére sem akkor, sem azóta nem kaptunk visszahívást. Beszéltünk azonban ott dolgozókkal, tőlük tudjuk az arányszámot. Volt, aki szerint a gyerekosztály előtti parkoló gyakran van teli ukrán rendszámú autóval, ez is alátámasztja a számokat. Egy, a váróban megszólított ajaki beteg arról panaszkodott, hogy egyre tovább tart kivárniuk a sorukat, mert „protekciós” ukránok soron kívül bemennek a helyiek előtt. Szavai szerint a módosabbak jönnek át, nagy terepjárókkal, jól öltözötten, sok pénzzel, magas jattal. Amíg ott voltunk, magunk is láttunk nem egy, a kórházba be- vagy onnan kijövő ukrán rendszámú autót. – Nézzen körbe, a mieink arca fáradt, megtört, mindenki utálja ezt a helyzetet, de tudja, hogy nem változtathat rajta. A kocsmában odacsapunk az asztalra, hogy rajtunk élősködnek a határ túloldalán lévők, de aztán elmegyünk, oszt ugyanúgy Orbán Viktorra húzzuk az ikszet, mert ez úgyse lesz jobb, akárki jönne helyette – dohog egy másik megszólított, egy gyulaházi férfi. – Ha valaki hőbörög, meg utálkozik, megkapja, hogy nem szereti a magyarokat, a véreit, a balsorstól üldözött kárpátaljai magyarokat. Hát, azok már rég Európában vannak, ha volt eszük, csak ugródeszkának használták a magyar útlevelüket. Nálunk meg itt maradtak a csóró ukránok, akik már nem is a magyar területekről jönnek, hanem jóval azon túlról, munkaközvetítőn keresztül, ide a kisvárdai baromfi-feldolgozóba. Aztán, ha majd összeszednek egy kis pénzt, ők is továbbmennek Németországba. S vannak a nyugdíjasok, akik a havi háromszázezer forintos magyarországi nyugdíjukból vígan ellébecolnak otthon, ahol ennek a töredékéből meg lehet élni, ha meg valami betegségük van, átruccannak ide kezeltetni magukat. No meg a gazdagabbak, akik az itteni orvosi kezelést, fürdőt, kozmetikust veszik igénybe, s kifizetik a pluszpénzt, hogy soron kívül kerüljön rájuk a sor – mondja. A magyar jogszabályok szerint a nyugdíjasok – legyenek bár kettős állampolgárok – biztosítottnak számítanak, s így a legtöbb egészségügyi szolgáltatás ingyenesen jár nekik. Aki nem biztosított, az pedig megválthatja jogosultságát az egészségügyi szolgáltatásra: a járulék összege 2019-ben havi 7500 forint, ennyit kell befizetni az államkasszába, hogy azt követően már ingyenesen vehessék igénybe az orvosi ellátást. Három nő ballag a szakrendelőket összekötő folyosón: egy középkorú és két idősebb. Előbbi csinos, lila kiskosztümöt és hozzá illő bőrtáskát visel, a rúzsa is hasonló árnyalatú. A másik kettő – hetven és nyolcvan év közöttinek tűnnek – kényelmes pamutnadrágban, kötött pulóverben és lapos talpú cipőben van. Ukránul beszélgetnek, azt vitatják meg, igyanak-e egy kávét még a büfében, vagy induljanak egyből a kocsihoz. A középkorú nőhöz fordulok, megkérdem, beszél-e magyarul. Bólint, hogy igen, s noha érzékelhető némi akcentus, folyékonyan átvált erre a nyelvre. – Kezelésre jöttek? – Igen, a két asszonytól vért vettek, kell majd egy következő vizsgálathoz. – S ön? – Nem vagyok beteg, csak kísérem őket és tolmácsolok nekik. – Honnan érkeztek? – Ők Ungváron túlról, nekem pedig van lakásom Ungváron meg Nyíregyházán is, hol itt vagyok, hol ott. – Van tb-kártyájuk, vagy fizettek a kezelésért? – Nekik nem kell fizetni, mert nyugdíjasok. Ha nem azok lennének, akkor havi hétezerötszáz forintba kerülne a biztosításuk, tolmácsoltam már olyannak is. – Ezek szerint kettős állampolgárok, s van magyar lakcímük? – Persze, másképp nem is működne. Be vannak jelentkezve rokonokhoz, ismerősökhöz. A határ túloldalról majdnem minden nő idejár szülni, még akár a járulékot se kell fizetniük, mert ez sürgősségi ellátásnak számít. Az itteni orvosok meg szeretik az ukrán nőket, mert sokkal több borravalót adnak, mint a szabolcsi cigány asszonyok. – Nem találja igazságtalannak, hogy olyanok vesznek igénybe ingyenes orvosi ellátást, akik sosem fizettek az államnak társadalombiztosítási vagy egyéb járulékot, viszont élvezik a több sebből vérző, de azért az ukránnál még mindig jóval színvonalasabb magyar egészségügyi rendszer nyújtotta előnyöket? – kérdem a nőtől, s fel vagyok rá készülve, hogy a provokatív felvetésre már nem válaszol, faképnél hagy. A szemembe néz, s teljes nyugalommal válaszol. – Tudja, nekem ez az egész nem tetszik. Az én felmenőim egy része magyar, de én nem kértem magyar állampolgárságot, ukrán maradtam, miközben jó néhány évet itt is dolgoztam, s fizettem a járulékokat. Én nem akarom meglopni azt az országot, ami nekem munkát adott, ahol a gyerekeim születtek. Ha Orbán Viktor ezen változtatni akarna, akkor tudna. Csak időnként meg kéne nézni a kettős állampolgárok útlevelét, hány pecsét van beleütve, milyen gyakran jönnek-mennek a határ két oldalán. Mert tudja, mit csinálnak? Amikor megkapják a nyugdíjat, valamelyik rokon vagy megbízható barát összeszedi a bankkártyákat, meg a kódokat, átjön Záhonyig, és az első automatánál felveszi a pénzt, amit még ott átvált euróra vagy dollárra. Ukrajnában már csak ez ér valamit, nem a helyi valuta. A magyar nyugdíj odaát luxus életmódot biztosít, minek jönnének át ide élni, a drágaságba? Kisvárdára meg az jön, akinek orvosra is szüksége van, vagy vásárolni akar. – S mi van a lakcímkártyákkal? Azok is kamu címre szólnak? – Van ukrán, aki a magyar részen vett egy kis lakást vagy egy rozzant házat, s hozzá jelentkeznek be az ismerősök, akik persze ezért fizetnek is egy kis pénzt. Egy itteni magyar többet kérne. De ezt is lehetne ellenőrizni: én havonta ötvenezer forint rezsit fizetek a másfél szobás lakásomért Nyíregyházán, mert az év nagy részében ott élek, csak néha megyek haza Ungvárra. Ha valaki csak pár ezer forintot fizet egész évben a fűtésért meg a villanyért, akkor lehet tudni, hogy nem él bent a házban. Akkor az a cím kamu.
Frissítve: 2019.04.24 06:00