Vádat emelnek Obama volt tanácsadója ellen

Publikálás dátuma
2019.04.11. 08:28
Barack Obama
Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
A Wall Street Journal szerint Greg Craig eltitkolta, hogy 2012-ben Ukrajnának dolgozott.
Vádat emelnek Barack Obama volt elnök egykori jogi tanácsadója, Greg Craig ellen, mert eltitkolta, hogy 2012-ben Ukrajnának dolgozott – jelentette internetes kiadásában a Wall Street Journal csütörtökre virradóra. A várható vádemelésről Greg Craig ügyvédei adtak hírt. Mivel Craig nem volt hajlandó vádalkut kötni, a vádesküdtszék várhatóan csütörtökön emel vádat a jogász egykori ukrajnai munkájával kapcsolatban. Az igazságügyi minisztérium nem kívánta kommentálni az ügyet, de a Wall Street Journal értesülései szerint valószínűleg a hatóság félrevezetése miatt emelnek vádat, Craig ugyanis megkerülte a törvényt, és nem regisztráltatta magát külföldi államnak dolgozó ügynökként, majd ezt el is titkolta. A lap úgy tudja, hogy többrendbeli bűncselekmény miatt is vádat emelhetnek. Barack Obama volt Fehér Ház-i tanácsadójának ügyleteire a Paul Manafort elleni nyomozás során derült fény. Manafort volt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trump első kampánymenedzsere, akitől azonban Trump alig három hónap múltán meg is vált, mert tudomására jutott, hogy Manafort korábban oroszbarát ukrán politikusoknak, többek között Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnöknek dolgozott tanácsadóként. Manafort ügyeit a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság tárta fel, a volt kampánymenedzsert a többi között a hatóságok félrevezetéséért, adó-, és banki csalásokért több évig tartó, letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A 74 éves Greg Craiget „nehézsúlyú” jogászként tartják számon a washingtoni politikában. Két demokrata párti elnök mellett is dolgozott, és a Fehér Ház mellett a külügyminisztériumnak is jogi főtanácsadója volt. Craig ügyvédei szerdán este közleményben reagáltak a várható vádemelésről szóló hírre. Mint írták, a New York-i kerületi ügyészség alaposan kivizsgálta az ügyet, de a végén úgy döntött, hogy nem emeltet vádat.
„Arra számítunk, hogy a washingtoni ügyészi hivatal emel vádat a (igazságügyi minisztériumban lévő) nemzetbiztonsági részleg kérésére. Craig úr semmilyen vádpontban nem bűnös, és a kormány makacs kitartása a Craig úr elleni ügyészségi eljárás mellett megfontolatlan visszaélés az ügyészi hatáskörrel”

– fogalmaztak az ügyvédek.

Greg Craig 2012-ben az ukrán kormány felkérésére vállalt jogi tanácsadói feladatokat Kijevben, a korrupcióval vádolt – a lap által meg nem nevezett – volt ukrán kormányfő tanácsadója volt. Az az ügyvédi iroda, amelynek munkatársaként dolgozott, az idén januárban már elismerte az igazságügyi minisztériumnak, hogy korábban félrevezette a tárcát az ukrajnai munkával kapcsolatban, és tetemes büntetés fejében utólag regisztráltatta magát külföldi ügynökként. Az ügyvédi iroda Craiget okolta amiatt, hogy félrevezető információkat szolgáltatott a kormányzatnak. Barack Obama volt munkatársát, aki 2018 tavaszán megvált az ügyvédi irodától, a Mueller-bizottság kétszer is meghallgatta az ügyben.
Szerző

Brexit – Október 31-ig kap halasztást az Egyesült Királyság

Publikálás dátuma
2019.04.11. 07:25

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Donald Tusk arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt, Theresa May pedig közölte: Nagy-Britanniának amilyen gyorsan csak lehet, el kell hagynia az EU-t.
Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról született megállapodás az európai uniós vezetők szerdán kezdődött brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának ügyében. Az MTI összefoglalója szerint az éjszakába nyúló brüsszeli találkozón elfogadott egyezségnek része, hogy júniusban áttekintik a folyamat állását, de ezt kifejezetten nem úgy kell érteni, hogy akkor esetleg módosíthatnak a határidőn. Amennyiben időközben mindkét fél ratifikálja a kiválás feltételeit rögzítő, de a londoni törvényhozás által többször is elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján automatikusan megszűnik a brit tagság. Ha a szigetország május 22-ig nem hagyja jóvá a megállapodást, és még tagja az EU-nak, részt kell vennie az európai parlamenti választásokon. Amennyiben ezt nem teszi meg, június 1-jén kiesik az Európai Unióból. A zárónyilatkozatban kitértek arra: London vállalta, hogy a halasztás ideje alatt konstruktívan, felelősségteljesen fog eljárni a jóhiszemű együttműködés jegyében, tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a döntéshozatali eljárásokban. Emellett ismét leszögezték, hogy nem tárgyalható újra a kiválási szerződés, valamint hogy „minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével”. Aláhúzták végül, hogy ezen időszakban az Egyesült Királyság teljes jogú tag marad, ennek minden kötelezettségével.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt.
„Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják”

– jelentette ki.

Mint közölte, a kiterjesztés rugalmas, de kicsit rövidebb annál, mint amire számított, viszont az idő így is elég lehet a legjobb megoldás megtalálására. Újságírói kérdésre válaszolva nem tudta kizárni azt a forgatókönyvet, hogy az október 31-éig tartó halasztást megelőző EU-csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki az eredménnyel kapcsolatban, és hangsúlyozta: meg vannak róla győződve, hogy London be fogja tartani a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó vállalásokat, de rámutatott, hogy a legtöbb kérdésben ráadásul minősített többségi szavazással születnek a döntések. Egyesek szerint a szigetország időnként nehéz partner lehet, döntéseket blokkolhat, de ebben nincsen semmi új – jegyezte meg tréfásan. Mint mondta, valószínűleg az Egyesült Királyság is részt fog venni az EP-választáson, ami ugyan kicsit furcsa, de tiszteletben kell tartani a közösségi jogot. Azon véleményének is hangot adott, hogy sikerül tető alá hozni a megállapodásos Brexitet, noha – mint kiemelte – azt preferálta volna, ha csak megállapodás lesz, Brexit nélkül.
Theresa May a rendkívüli EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt: Nagy-Britanniának megállapodásra kell jutnia a kiválási megállapodás elfogadásáról, és amilyen gyorsan csak lehet, el kell hagynia az Európai Uniót. A brit kormányfő közölte, hogy az Európai Unió helyt adott az Egyesült Királyság kulcsfontosságú kérésének, és biztosította a Brexit korábbi határidejének kitolását.
„A kiterjesztés lehetővé teszi számunkra, hogy végigmenjünk a kijelölt folyamaton”

– fogalmazott.

Mint mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a szigetország rendezett formában hagyhassa el az uniót akár már május 22-én, annak ellenére, hogy az uniós tagországok vezetői hat hónapos kiterjesztést biztosítanak erre. Ha ezt sikerülne elérni, nem kellene megtartani a májusban esedékes európai parlamenti választásokat – tette hozzá.
Theresa May brit kormányfő
Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Mint közölte, sok embernek számára csalódást okoz, hogy Nagy-Britannia az uniós kilépés határidejének meghosszabbítását kérte, a szerződések szerint az Egyesült Királyságnak már el kellett volna hagynia az EU-t.
„Őszintén sajnálom, hogy nem tudtam meggyőzni a parlamentet, hogy hagyja jóvá a kiválási megállapodást, amely lehetővé tehette volna az Egyesült Királyság számára, hogy zökkenőmentesen és rendezett módon, időben hagyja el az uniót”

–jelentette ki.

May aláhúzta: a menetrend egyértelmű, lépéseket kell tenni a megállapodásra vonatkozó konszenzus elérésére. Nehéz hetek következnek, túl kell jutni a holtponton a brit parlamentben. Hozzátette: kötelessége, hogy találjon megoldást a britek döntésére a népszavazáson, semmi sem sürgetőbb vagy fontosabb.
Angela Merkel német kancellár eközben hangsúlyozta: az Európai Unió elhárította a brit európai uniós tagság rendezetlen, megállapodás nélküli megszűnése jelentette veszélyeket. Szerinte a sok akadály ellenére az európaiak bebizonyították, hogy még ilyen nehéz helyzetben is egységesek tudnak maradni. A brit miniszterelnök megígérte, a májusban esedékes európai parlamenti választásokat követően is konstruktívan vesz részt az unió Brexit-ügyi munkájában. A vita tétje egy olyan megoldás megtalálása volt, amely lehetővé teszi, hogy a brit parlament beleegyezését adja az uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat rögzítő megállapodáshoz – mondta. Merkel hangsúlyozta, hogy a két éven keresztül előkészített kilépési megállapodás minden pontját be kell tartani. A kilépés napja ebből a szempontból nem lényeges – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök úgy nyilatkozott, hogy a legjobb megoldás született az Európai Unió egységének megőrzése szempontjából. Hangsúlyozta: a megbeszélésen jelentősen eltértek az álláspontok a brit tagság megszűnésének kiterjesztett határidejét illetően, azonban sikerült kompromisszumot elérni, amely lehetőséget adhat arra, hogy a kiválási megállapodást elfogadja a londoni parlament. Azt mondta, ő felelős a félévesnél hosszabb Brexit kiterjesztésének megakadályozásáért, és megpróbált meggyőzni más európai uniós vezetőket, hogy minél rövidebb határidőben egyezzenek meg az Európai Unió zökkenőmentes működésének megőrzése érdekében.
„Igaz, hogy a többség egy nagyon hosszú kiterjesztést támogatott, de véleményem szerint ez nem lett volna logikus, és nem tett volna jót sem az uniónak, sem pedig az Egyesült Királyságnak”

– fogalmazott.

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint a rendkívüli EU-csúcson kompromisszumos és jó megoldás született. Mint közölte, a megbeszélések során az osztrák álláspont közelebb volt a francia véleményhez, amely rövidebb határidőt biztosított volna Nagy-Britannia számára, „de nem a szigorúságról van szó, hanem arról, hogy mennyi időre van szüksége Londonnak a megállapodás parlamenti elfogadásához”.
„Véleményünk szerint egy rövidebb kiterjesztés értelme az lett volna, hogy ne nyújtsa tovább a Brexit-vitát. A kiterjesztés másik oldala, hogy az Egyesült Királyságnak ez esetben részt kell vennie az európai parlamenti választásokon, ami elkerülhető lett volna, ha London már korábban megoldásra jut a kiválási megállapodásról”

– tette hozzá.

Leo Varadkar ír miniszterelnök Twitter-üzenetében kijelentette, Nagy-Britanniának rész kell vennie a májusban esedékes európai parlamenti választásokon, ellenkező esetben el kell hagynia az Európai Uniót június 1-jével megállapodás nélkül. „A munka elvégezve”, de a júniusban esedékes uniós csúcstalálkozó lehetőséget biztosít majd arra, hogy az unióban maradó tagországok vezetői részletesen áttekintsék majd a dolgok állását – tette hozzá. Joseph Muscat máltai kormányfő jelentősnek nevezte a brit kilépés kitolt határidejét, amely véleménye szerint időt ad az Egyesült Királyságnak, hogy „végre kijelölje a járni kívánt utat”. A júniusi felülvizsgálat pedig lehetőséget ad az unióban maradó országoknak, hogy áttekintsék a helyzetet – mondta. Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság még egy esélyt kapott az Európai Uniótól arra, hogy elkerülje tagságának megegyezés nélküli megszűnését. London október végéig még megoldásokat találhat – tette hozzá.
Szerző

A felhasználók személyazonosságának ellenőrzésére kötelezné a közösségi oldalakat Ausztria

Publikálás dátuma
2019.04.10. 18:44
Illusztráció
Fotó: Andrew Brookes / AFP
Az emberek lenyomozhatóvá tételével állításuk szerint a gyűlöletbeszéd terjedését szorítanák vissza.
Egy benyújtásra váró törvényjavaslat alapján a felhasználók személyazonosságának ellenőrzésére kötelezné az osztrák kormány a nagyobb fórumokat és közösségi oldalakat, írja a Reuters. A gyűlöletbeszéd terjedésének szabnának ezzel gátat az indoklás szerint. A "nagyobb" ez esetben 100 ezer felhasználónál vagy évi 500 ezer euró bevételnél többet jelent.
A törvény értelmében az érintett fórumokra csak azok posztolhatnának, akik előzetesen regisztrálnak, és kilétüket igazolják, részletezte Gernot Bluemel kultúráért és médiáért felelős miniszter. A regisztráció eredményeképpen pedig bírósági felkérésre meg kell tudni mondani a felhasználókról, hogy kicsodák.
Korábban Németország és Franciaország is hozott törvényt a gyűlöletbeszéd ellen. Előbbi 50 ezer euró bírságot helyezett kilátásba azokkal a platformokkal szemben, melyek nem távolítják el az ilyen tartalmakat. Utóbbi pedig a Facebook-ot kötelezte arra, hogy a hatóságok embereinek tegye lehetővé a "beágyazódást" a vállalatba, hogy ellenőrizhessék, hogyan lépnek fel a gyűlöletkeltés ellen.
Szerző